Ha így folytatjuk, a pedofíliát is legalizálni fogják – ijesztett rá a budapesti közönségre a kormány kedvenc bölcselője

Szerző: Aradi Péter
2022.04.02. 16:08

Magyarországon járt Orbán Viktor egyik kedvenc ultrakonzervatív szerzője, Rod Dreher. Megnéztük személyesen is, meghallgattuk, mit üzen a magyar fiataloknak, és váltottunk néhány szót Kovács Ákossal, dalszerzővel, novellistával és költővel arról, meg szokta-e gondolni, mikor mit ír le.

Ha így folytatjuk, a pedofíliát is legalizálni fogják – ijesztett rá a budapesti közönségre a kormány kedvenc bölcselője

Egy év sem telt el, de új könyvével máris Magyarországra érkezett az Orbán-rajongó Rod Dreher, akinek az Orbánnal és Magyarországgal kapcsolatos cikkeit lelkesen fordítják és idézgetik a kormánypárti sajtóban. Az előző könyvét, mint emlékezetes, tavaly nyáron

maga Orbán is a legfontosabb olvasnivalók közé sorolta.

Dreher a Szent Benedek válaszútjában kijelenti, hogy a keresztény életfelfogás legkésőbb 2015-ben – amikor is országszerte legális lett a melegházasság az Egyesült Államokban – vereséget szenvedett, és nekik, konzervatív és vallásos embereknek pedig ezután két választásuk maradt: a beolvadás vagy az elvonulás.

Dreher szerint a három legnagyobb világra leselkedő veszély a szex, a pornó és az LMBTQ-aktivisták. Nem nehéz észrevenni, miért reklámozhatta Orbán a könyvet, aki maga is legalábbis kétes megítélésű harcot vív az LMBTQ-közösségek ellen, és folyton arról beszél: hiába az évtizede fennálló kétharmados hatalma, hiába a kiépített gazdasági- és médiahátországa, állandó kisebbségben van.

Mint arra viszont Rowan Williams, Canterbury volt érseke figyelmeztetett a könyvvel kapcsolatban, szinte csakis kizárólag az azonos neműek kapcsolatára koncentrál, és

szava sincs a szegénységről, a rasszizmusról és a háborúról,

ami később, mint látjuk majd, fontos lehet.

A New York Times szimpatikus, társasági emberként jellemezte Drehert, úgyhogy már csak ezért is szerettük volna megnézni egyszer Orbán egyik állítólagos kedvenc szerzőjét. A Szent Benedek válaszútját a lap a kritikájában egyébként annak ellenére nevezték az évtized legfontosabb vallási könyvének, hogy kicsit azért ki is nevették. Abban az Amerikában, teszik fel a kérdést, aminek történelme során kiirtották az őslakosokat, minden gond nélkül tartottak rabszolgákat és eltűrték a szexuális brutalizmust, tényleg

a szexuális forradalom jelentené a sötétségbe való alászállást?

Dreher egyébként olyannyira nem idegen Magyarországon, hogy 2021-ben négy hónapot is hazánkban töltött amolyan tanulmányi ösztöndíjasként. A költségeket a 2013-ban alapított Danube Institute állta. Dreher a Nemzeti Múzeum környékén lakott, és bárki összefuthatott vele a környék kávézóiban.

Az új könyvében Dreher azt mondja, a cancel culture az Egyesült Államokban már olyan mértékű, hogy az Államokat már simán lehetne akár puha diktatúrának is nevezni. Mindennek alátámasztására Dreher sorra járta a kelet-európai országokat, hogy diktatúrákat megélt emberekkel beszélgessen, és lehetséges hasonlóságokat találjon. Szerinte, ha gulágra ma nem is küldik az embert, a konzervatívok ripsz-ropsz elveszthetik az állásaikat, ha mást mernek mondani, mint amit a baloldali elit hallani szeretne.

Fotó: Aradi Péter / Azonnali

A személyes találkozó varázsa

Orbán és Dreher egy 2019-es budapesti vallásszabadsággal foglalkozó konferencián találkoztak először. Drehert rögtön megfogta, hogy Orbán milyen jól beszél angolul, és hogy olyan politikai és kulturális kérdésekről is mélyrehatóan tud beszélni, amikről szerinte egy amerikai politikus soha. Ezenkívül meggyőző volt számára Orbán intelligenciája és harcossága is, Orbán szerinte ugyanis amolyan verbális pofozógép.

Dreher szerint Orbánnak igaza volt, amikor megtagadta a menekültek befogadását. Ha a franciáknak, a belgáknak és a németeknek, mint fejtegeti, megmutatták volna 50 évvel ezelőtt, hogy néz ki az országuk napjainkban, szerinte tuti nem fogadtak volna be egyetlen iszlám menekültet sem. Drehernek az is nagyon imponált, hogy Orbánék betiltották itthon a genderszakokat. Mint ezzel kapcsolatban mondta, korábban azt vallotta, hogy a kormány ne szóljon bele az egyetemek szabadságába, de amióta látja otthon, hogy a genderszakok támogatói milyen intoleránsak, és milyen romboló hatást gyakorolnak az amerikai társadalomra, már jóval elnézőbb vele. Azért pedig, mert az ún. gyermekvédelmi törvénycsomag részeként a kormány betiltotta azt, amit egyszerűen csak a homoszexualitás népszerűsítésének tartott,

Dreher egyenesen hősiesnek nevezte Orbánt.

Dreher volt az is, aki felhívta Tucker Carlson figyelmét arra, hogy érdemes lenne eljönnie Magyarországra forgatni, ő ugyanis úgy gondolja, hogy Budapest a 21. századi konzervativizmus amolyan kísérleti műhelye, ahol sokat lehet tanulni. A beszélgetésekből kiderül, hogy Dreher azért kellően lenéző is tud azért lenni. Amikor például a New Yorker újságírója megkérdezte tőle, hogy nem lehet-e, hogy őt és a többi konzervatívot annyira idevonzó ideológia mindössze arról szól, hogy Orbánék elfedjék az igazságszolgáltatásban és a jogalkotásban végbemenő antidemokratikus folyamatok veszélyes sorozatát, Dreher csak annyit mond, hogy de igen, ezek aggasztóak, de

egy posztkommunista országtól mégsem várható el, hogy e tekintetben a nyugati normák szerint ítéljék meg.

Dreher ennek ellenére sem nevezné autoriter országnak Orbán Magyarországát. A Fidesz vezetőivel folytatott beszélgetések során ugyanis megtudta, hogy őszintén félnek a közelgő választástól, márpedig az autoriterek szerinte nem félnek a választástól. Dreher két kritikát is megfogalmazott az Orbán-kormánnyal szemben: az egyik, hogy a lehallgatási botrány mégis csak csúnya dolog volt, valamint, hogy a kínai Fudan egyetem Budapestre csábítása szerinte csak arra jó, hogy az országot elárasszák a kínai kémek.

Irány a Hotel Flamenco

Az idei esemény szervezését, ahogy korábban is, a Tombor Balázs kormányközeli üzletember által létrehozott, 500 milliárd forinttal kitömött Mathias Corvinus Collegium intézte. A helyszín pedig nem más volt, mint a Danubius Hotelstől 2021 tavaszán, legalább négy évre bérbe vett, a budai Feneketlen-tó mellett található egykori Hotel Flamenco konferenciaszálloda, illetve annak is az egykori bárja.

A könyvbemutatót ezúttal is Orbán Balázs a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nyitotta meg, aki nem mellesleg az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke is. Orbán akár meg is ismételhette volna a tavalyi beszédét, amiben azt mondta, hogy az indentitásküzdelmek korát éljük, de Magyarország szerencsére jó úton halad, mert egy ilyen bizonytalan korban is képes a béke szigete lenni. Most viszont az emelte ki, hogy

Magyarország szerinte éppen példát mutat Nyugatnak a szólásszabadságból,

annak a Nyugatnak, ahol a tagadás kultúrája virágzik, ahol már nem hallgatják meg egymást az emberek, a másképp gondolkodókat pedig ellehetetlenítik. Nem csoda, szerinte, hogy egyre több értelmiségi látogat el hozzánk. 

Orbán azt is kiemelte a bevezetőjében, hogy nem elég, ha meghallgatnak minket, fontos, hogy értsék is, miről beszélünk. Mint mondta, kevesen vagyunk, kicsik vagyunk, kevés racionális érv szól amellett, hogy valaki elmélyüljön a magyarokban, de kedves barátja, Dreher nemcsak, hogy érti, mi az, hogy magyar, de távolról jött emberként talán objektíven is szemlélhet minket. Ennek köszönhetően talán egy kicsit még jobban is ért minket, mint mi magunkat. Mindemellett, persze, élő bizonyítékként is szolgál, hogy

Magyarországnak a távoli Nyugaton is vannak barátai.

A körülbelül egyórás beszélgetés viszont úgy nézett ki, hogy mivel Dreher egyáltalán nem élt diktatúrában, csak turistáskodna mások emlékei alapján benne, ezért két beszélgetőtársa, Kovács Ákos énekes, dalszerző, költő, novellista és Pócza Kálmán, az MCC Alkotmánypolitikai Műhelyének vezetője lett volna hivatott beszélni ezekről, de Kovács Ákos énekes, dalszerző, költő és novellista, míg Pócza Kálmán fiatal volt, amikor nálunk úgy istenigazából diktatúra volt, ez a vonal tehát kapásból halott volt.

Arról pedig, hogy az Egyesült Államokban milyen kemény a wokeizmus, illetve a cancel culture, mi csak hírekből értesülünk, és egyik vendég se vállalkozott arra, hogy a téma titkos szakértőjeként álljon elő. A férfiként született, most nők között versenyző Lea Thomas, transz úszó körüli vitákról azért elég szó esett. 

Én bevallom, arra számítottam, hogy a kormány egyik igen kedves gondolkodójával folytatott beszélgetés egy másfél órás, folyamatos hátba veregetés lesz, de ezt sikerült elkerülniük a feleknek. A beszélgetés nagy részében Dreher szlovák, lengyel és cseh példákat hozott, ők hogyan tudták megőrizni a szovjet uralom alatt a kultúrájukat, például azzal, hogy titkos színházat alapítottak, míg a többiek, például Kovács arra próbált példákat hozni, hogy Orwell vagy Huxley műveiben leírt totális elnyomás mintázatai hogyan jelennek meg, milyen mértékben váltak valósággá az ún. „emberarcú szocializmus” és az ún. „liberális demokrácia” rendszereiben.

Utólag viszont Kovács Ákos azt mondta az Azonnalinak, hogy ő maga sem érezte a saját funkcióját a beszélgetésben.

Mint kiderült, háromszor találkozott Dreherrel – egyszer, amikor Orbán Gáspár elvitte az egyik koncertjére –, de akkor is csak félórákat töltöttek együtt, azonban nagyon tiszteli a kiállásáért, különösen egy olyan közegben, ahol durva szankciók is járhatnak egy ilyen állásfoglalásért, véli. Kovács Ákos azt mondta, lényegében azért volt itt, mert segíteni szerette volna a könyv megjelenését.

A beszélgetés elején Dreher feldobott egy témát, miszerint azt szűrte le a kelet-európaiakkal folytatott beszélgetései során, hogy szerintük a szavak az utóbbi 30 évben gyorsabban veszítik el az értelmüket, mint a szovjet megszállás alatt. A diktatúrák egyik jellegzetessége ugyanis szerinte, hogy

megpróbálják eltörölni a közös kulturális hivatkozási pontokat.

A válaszában Kovács elmondta, hogy emlékszik, hogy anno nálunk is átnevezték az ünnepeket, és Dreherhez hasonlóan ő is úgy gondolja azt is, felgyorsultak ezek a folyamatok. Utólag megkérdeztük a zenésztől, hogy mit gondol, mekkora ebben annak a Fidesznek a felelőssége, ami az időszak felében hatalmon volt. Kovács Ákos szerint ebben az esetben

csak olyan dolgokról van szó, amibe a Fidesz nem szól bele.

Ők intézményeket töltenek meg, foglalnak el, szereznek meg vagy éppen alapítanak, a kultúrát viszont az emberek működtetik, úgyhogy ebből következően övék a felelősség is. Itt azért megkérdeztük, hogy ha például mindent nemzetinek neveznek el, attól nem üresedik-e ki a jelentése? „Ennek kétségtelenül van veszélye. Viszont ettől nem fog megváltozni a nemzet szó jelentése azok számára, akik pozitív töltetűnek tartják. Nyilván erről is lehet vitatkozni. Egy dohánybolt szerintem sem nemzeti, de ez lényegtelen.”

Fotó: Aradi Péter / Azonnali

A vége az lesz, hogy legalizálják a pedofíliát

A beszélgetés vége felé aztán Dreher csak belelendült, és egymás után hagyták el a száját az olyan kijelentések, minthogy szerinte az együttérzésre való állandó hivatkozás nyomán hozott, durván szabadságkorlátozó döntések a civilizáció pusztulásához vezetnek, vagy az olyan fenyegetődzések, minthogy

a wokeizmus a pedofília legalizálásához vezethet.

A végén Dreher azt mondta, ne sajnáltassuk magunkat, ne féljünk a szenvedéstől, mert csak ezen keresztül fejlődhetünk. Felnőtt egy generáció, akiknek csak a jólét jutott, és akik elfelejtették, hogyan kell a nehézségeket kezelni, emiatt úgy véli, egyénileg és társadalomként is törékenyek lettünk. Dreher azt tanácsolja a fiataloknak, hogy

tanuljanak történelmet, beszélgessenek sokat a szüleikkel és nagyszüleikkel,

és kérdezzék meg őket is, vajon sok hasonlóságot látnak-e a mostani világ és a szovjet megszállás alatti világ között.

Ez az a pont, ahol érdemes visszaemlékezni, mit mondott Canterbury egykori érseke. Vajon Dreher, jutott eszembe, tisztában van azzal, hogy két éve világjárvány van, amiben csak Magyarországon 44 ezren haltak bele, vagy azzal, hogy a szomszédban háború zajlik, és az egyik fél atomtámadással fenyegetődzik? Amikor én valami émelyítő kijelentéssel álltam az apám elé, ha már szóba kerültek a szülők, isten nyugosztalja, mindig azt kérdezte:

fiam, sok időd volt mostanában?

Az esemény végén megkérdeztük Kovács Ákost, ő vajon veszélyben érzi-e a nyelvünket, és hogy oda szokott-e figyelni, milyen szavakat használ. Már Karinthy is arról beszélt, hogy „gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét”, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.

„Az ember verbális lény, a nyelven keresztül gondolkodik az eszményeiről. Ha bizonyos szavakat nem használhatunk, vagy eltorzul a szavak jelentése, akkor az eszményeinkhez vezető hidakat robbantják fel.” Az szerinte nem kétséges, hogy Magyarország sok tekintetben Amerika kulturális gyarmata, aminek belátáshoz elég, ha csak az országba áramló amerikai kultúrtermékek, filmek, sorozatok, videójátékok térhódítását és hatását nézzük. Ezt viszont nem minden elemében tartja rossz dolognak. „Nem gondolom, hogy ez a maga teljességében rossz lenne, az én műfajom se működne angolszász hatások nélkül.

A problémát számomra az jelenti, ha egyeduralkodóvá akarják tenni ezt a fajta kultúrát.”

Ma, mint mondja, bizonyos szavakat egyszerűen nálunk sem lehet anélkül használni, hogy ne vádolnák meg valamivel az embert. „Én nem kerülöm ezeket a témákat, a feleségem szokott néha rám szólni, hogy ha lehet, ne hívjam ki magam ellen a sorsot, és olyankor át kell gondolnom, hogy egy-egy sorom nem túl meredek-e.”

NYITÓKÉP: Aradi Péter / Azonnali

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek