Miért kampányolnak ilyen látványosan a Fidesznek a romániai magyar politikusok?

A romániai magyar politikusok szinte erősebben kampányolnak a Fidesz mellett, mint a saját mandátumukért.

Négy éve, bár súlyos megaláztatás árán, de Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke még hajlandó volt fogadni egy ellenzéki miniszterelnök-jelöltet Karácsony Gergely személyében, 2022-re azonban már megalázni sem fogadtak senkit.

Ennek ellenére Márki-Zay Péter átrándult Erdélybe, ahol helyi problémák és ügyek helyett inkább hazabeszélt. Emellett a „kirándulás” fele eleve nem volt nyilvánosan meghirdetve, így csak gondosan szelektált embereknek volt szerencséje látni az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét.

Ha Erdélybe mész...

Persze Márki-Zay Péter óvatossága nem véletlen, hiszen a magyar egyesült ellenzék kormányfő-jelöltjének erdélyi vesszőfutása már tavaly ősszel elkezdődött. Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere a Facebook-oldalán közölte, hogy megkereste őt hódmezővásárhelyi kollégája, és a város lakóinak segítségét kérte, hogy mit tegyen ebben a helyzetben: fogadja-e kollégáját, vagy sem. A városlakók válasza természetesen az volt, hogy ne merje fogadni, így Gálfi aztán így is tett.

Az udvarhelyi polgármester gesztusa némiképp érthetetlen, hiszen ő „kifizetési sorban” meglehetősen hátul áll,

ugyanis egy vegyes párt színeiben lett polgármester, és ha van valami, ami az RMDSZ-nek Erdélyben vörös posztó, akkor az az, hogy meg tudja egy helyi politikus mutatni, hogy nem feltétlenül kell a nemzetpolitika keretein belül gondolkodni, hogy valaki sikereket érjen el.

Gálfi tehát még hátrányosabb helyzetben van Erdélyben, mint az egykor az RMDSZ ellenzékének budapesti segítséggel létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt és Magyar Polgári Párt nevű törpepártok, de még ő sem mer nyilvánosan leülni egy ellenzéki politikussal, pedig a táplálkozási láncban igencsak hátul van.

Értelemszerű tehát, hogy az összes többi párt és politikus Fidesz-drukker – nyilvánosan legalábbis. És mivel Erdélyben nagyon sok a magyarországi választásokon szavazásra jogosult, így a kampány nagyon is zajlik, egy helyi újságíró nemrég úgy fogalmazott:

szinte erősebben kampányolnak az RMDSZ-esek a Fidesz mellett, mint a saját mandátumukért.

Nyilvános kampányesemények, szavazólap-gyűjtések

Maga a szövetség elnöke, Kelemen Hunor több ízben is a Fidesz melletti voksolásra buzdított:

„Az elmúlt 12 esztendőben történt egy paradigmaváltás a nemzetpolitikában, és sok olyan döntés született a magyar kormány részéről, amely az összetartozást megerősítette, és a perspektívákat kinyitotta. A következő évekre, a következő évtizedekre is meg kell ezt őrizni és erősíteni!”

– írta március 18-án egy emlékavatáson a Szijjártó Péterrel készült fotók fölé az RMDSZ elnöke.

Egy másik, szintén március 18-án kitett posztban, amiben a pártelnök a királyhágó-melléki református egyház elöljáróival és a térség politikusaival szerepel, így fogalmaz:

„Az elmúlt 12 évben volt egy olyan paradigmaváltás a nemzetpolitikában, amelynek a jelentőségét érezzük és látjuk itthon, Erdélyben is. Éppen ezért mi azt szeretnénk, hogy a Fidesz-KDNP folytassa a kormányzást április 3-a után is. Ebben az időszakban arra biztatunk mindenkit, hogy adja le a szavazatát”.

Ez az, ami a legfelsőbb szinten zajlik, de

ahogy egyre lejjebb haladunk az erdélyi politikai építményben, annál intenzívebb a kampány.

A megyei tanácsok magyar elnökei még rátesznek egy-egy lapáttal. Tamás Sándor, a harmad Székelyföldet magába foglaló Kovászna megyei tanácselnök például kirakta az édesanyja szavazólapját is Facebookra, amin jól látszik, hogy a mama természetesen a Fideszre húzta az X-et. Ez alap esetben Romániában illegális lenne, de mivel keleti szomszédunkban jelenleg nincs semmiféle választás, nem minősül a választási titok megsértésének, maximum némi fejcsóválással fogadja az, akit érdekel.

Van azonban egy alsóbb szint is,

ezek pedig az egyházak.

Városban és falvakban egyaránt nagyon nagy volt a mozgósítás az elmúlt hetekben. E cikk szerzője például egy hónapja részt vett egy esküvőn a Gyimesekben, és a szertartás után a pap negyedórán keresztül sorolta, mi mindent köszönhet a közösség a magyar kormánynak, majd felhívta a figyelmet arra, hogy

„Isten őrizzen attól, hogy visszajöjjenek a régiek hatalomba, mert akkor ez azt jelentené, hogy Bukarest és Budapest is magára hagyná az erdélyi magyar közösséget”.

– fogalmazott.

Zavar a támogatási gépezetben

Bár leginkább a támogatások mértékével indokolják az RMDSZ-esek, hogy miért kell a Fideszre szavazni, tavaly nem voltak látványosak az Erdélybe érkező támogatások.

Az Átlátszó Erdély számolta ki, hogy míg 2020-ban rekordmennyiségű pénz érkezett Erdélybe (129 milliárd forint), tavaly összesen mindössze 32,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg a Bethlen Gábor Alapon keresztül határon túli szervezeteknek.

„Bár a magyarországi recesszió önmagában magyarázhatja a dolgot, azt hiszem lehet benne olyasmi is, hogy eddig kaptuk a támogatást, most bizonyítani kell, megvárják az eredményeket”

– magyarázza egy neve elhallgatását kérő kisváros polgármestere az Azonnalinak, hozzátéve, hogy az ő településén is több projekt várja, hogy lesznek-e a magyar állam részről támogatások, és a tavalyi év elején azt üzenték: majd érkezni fognak a választások után, legyen türelemmel.

Márpedig a magyarországi pénz kell Erdélybe,

hiszen számos olyan intézmény jött létre, amely piaci alapon nem élne meg, más forrásokra pedig nem támaszkodhat. Ilyen intézmények a sajtótól kezdve a sportegyesületek és a különböző akadémiai, tudományos intézmények.

Az RMDSZ mindent egy lóra tett fel, de miért?

Az RMDSZ-t 1993 és 2011 között vezető Markó Béla gyakran hangoztatta az úgynevezett egyenlő távolságtartás elvét, aminek az volt a lényege, hogy a legerősebb erdélyi magyar párt mindig próbálja megőrizni a semlegességet a magyar belpolitikai viszonyokat illetően, és mindegyik párttal (leszámítva a szélsőjobbot) legyen kiegyensúlyozott a viszonya.

Ennek a fajta politizálásnak ma már nyoma sincs, és kérdés, miért is éri meg annyira az RMDSZ-nek mindent egy lóra feltennie.

Bár Márki–Zay nemrég Kolozsváron kijelentette, ha ő nyer, nem vár el meghunyászkodást, az Azonnalinak egy parlamenti tag azt mondta, ők azért nem számolnának könnyű helyzettel, ha MZP nyer.

„Természetesen mi is tudjuk, hogy ez egy nehéz helyzet elé állítana minket, de az RMDSZ-nek jelenleg nincs más választás”

– mondta, hozzátéve, hogy számos olyan intézmény jött létre, amelyek szerinte veszélybe kerülnének egy esetleges ellenzéki győzelem után. Név nélküli forrásunk arra is felhívta a figyelmet, hogy

a Fidesz erdélyi sajtóban való térnyerésével bármikor komoly károkat okozhatna az RMDSZ-nek, ha annak kicsit is megkérdőjeleződne a lojalitása.

A másik fontos dolog, hogy az erdélyi szereplők nem egy hierarchia által kapcsolódnak a magyar kormányhoz, hanem mindenki külön-külön. Ez nagyjából azt jelenti, hogy nem föltétlenül kell approbáltatni Kelemen Hunorral, ha valaki pénzt akar szerezni egy-egy projekthez,  

az RMDSZ-es politikusok szabadon barátkozhatnak magyar kormánytagokkal, akik kijárhatnak nekik pénzt.

Bár Orbán Viktorhoz leginkább csak Kató Béla püspöknek van közvetlen és korlátlan bejárása, aki – mivel több évtizedes erős és személyes barátság köti a magyar miniszterelnökhöz – jobb helyzetben van, mint Erdélyből bárki.

Ez azonban nemcsak egy decentralizációt, hanem egy hűségversenyt is jelent. Ha valaki csodálkozik azon, miért lohol a napokban minden erdélyi magyar politikus a levélszavazatokkal, hát pont ezért:

mert aki nem látványosan hűséges, annak mindig ugorhat két másik a helyébe.

Az RMDSZ Fidesz-hűsége pedig már akkora, hogy már azelőtt provokációt kiált az elégetett szavazatok ügyében, mielőtt a hatóságok megszólalnak. De az erdélyi magyar politika és nyilvánosság akkor lesz igazán izgalmas, ha egyszer veszít a ló, amire mindent rátettek.

NYITÓKÉP: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Máraapócson avatták fel a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét még március 18-án. FOTÓ: Kelemen Hunor / Facebook