Kampány nem volt, csak pár politikus szurkol nyíltan a Fidesznek a Felvidéken

Szavazatok nem várhatók a magyarországi választáson a szlovákiai magyaroktól, bár igény akad a Fidesz melletti kiállásra.

A vasárnap tartandó országgyűlési választáson egy vagy két mandátum múlhat a levélszavazatokon. Levélben azon magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Az ő döntő többségük határon túli magyar, azok, akik a 2010-es állampolgársági törvény elfogadás után szereztek magyar állampolgárságot. Lakcím híján ők egyéni választókerületi jelöltre nem szavazhatnak, csak pártlistára, így az ő szavazatuk kisebb súlyú, mint a lakcímmel is rendelkező magyar állampolgároké.

A magyar állampolgársággal is rendelkező határon túli magyarok többsége Romániában él; így nem csoda, hogy a magyarországi politikusok Erdélyben is kampányoltak – és ezt nemcsak a kormányoldal tette meg, hanem az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is.

A helyi politika sem marad ki a magyarországi kampányból: a romániai magyar politikusok jellemzően a Fidesznek kampányolnak, hogy szállítsák a szavazatokat a jelenlegi kormánypártoknak – ezzel külön cikkben is foglalkozunk.

Törésvonal a magyarországi belpolitika

Más a helyzet a második legnépesebb határon túli magyar közösség, a szlovákiai esetében. Mivel a szlovák kormány a Fidesz 2010-es állampolgársági törvényére reagálva úgy módosította a szlovák állampolgársági törvényt, hogy aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, az veszítse el a szlovákot, a szlovákiai magyarok nem vették fel tömegesen a magyar állampolgárságot,

így tőlük a magyarországi választáson nem is lehet értékelhető mennyiségű szavazatra számítani.

A szlovákiai közéletben egyébként is ellentmondásos kérdés a magyar belpolitikához való viszony: a szlovák közélet fősodra alapvetően atlantista-nyugatos elköteleződésű, így gyanakodva szemlélte Orbán Viktor kormányának keleti nyitását és az egyre szorosabb Kína- és főleg oroszbarátságát.

A határon túli magyar közösségek Magyarország általi támogatásában pedig

a szlovák közélet hajlamos a határok megváltoztatásának igényét látni, és párhuzamba állítani Oroszország birodalmi nosztalgiáját Nagy-Magyarország-nosztalgiával.

Utóbbit szokás az Orbán-kormánynak tulajdonítani, de ez inkább a magyarokkal szembeni általános sztereotípiáknak köszönhető, amire az Orbán-kormány legfeljebb pár politikusfotón a háttérben látszó Nagy-Magyarország-térképpel játszott rá. Orbán Viktor ugyanis inkább a saját európai politikai vízióijához keres szövetségeseket a környező országokban (illetve az EU újjobboldali pártjaiban), mintsem reális geopolitikai célként tekintene a határok megváltoztatása.

A szlovákiai magyar politika magyarországi belpolitikához fűződő viszonya nemcsak a szlovákok számára problémás,

hanem a magyar közösségen és a magyarok nemrég alakult egységpártján, a Szövetségen belül is törésvonalat jelent.

A legnagyobb elődpárt, az MKP a Fidesz stratégiai partnere volt, az Összefogás több politikusa is olyan szervezetekben tölt be vezető tisztséget, amik magyar állami támogatásból is működnek, miközben a vegyespárt Most-Híd éveken keresztül élesen bírálta a Fidesz politikáját – azzal, hogy mindez hogyan csapódik le a Szövetségnél, ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Nem várhatók szavazatok, nincs kampány

A Szövetség a pártvezetés szintjén nyíltan nem áll ki a Fidesz mellett, az egységpárt elnöke, az MKP korábbi elnöke, Forró Krisztián azonban rendszeres vendége a fideszes eseményeknek.

A Fidesz melletti egyértelmű kiállás az Összefogáson belül platformokként tovább élő három párt közül az egykori vegyespárt Híd platformjánál értelemszerűen nem, az Összefogás platformja esetében néhány alkalommal az utalás szintjén fordul elő,

az MKP platformját viszont teljesen egyértelműen jellemzi.

Mivel azonban szavazatokkal a szlovákiai magyarok minimálisan sem tudják befolyásolni a magyarországi választás kimenetelét, a direkt kampány elmaradt Szlovákiában: nem járt a szlovákiai magyaroknál magyarországi csúcspolitikus, és az ottani magyar politikusok sem nyilvánították ki a korábbiaknál gyakrabban vagy hangosabban a Fidesz melletti kiállásukat.

Sőt, a fókusz inkább az ukrajnai háborúra került az utóbbi hetekben, az MKP-platform azonban közvetve ebben a témában is a magyar kormánymédia álláspontját visszhangozta – és ahhoz hasonló lassúsággal követte le a magyar kormány látszólagos nyugatos fordulatát.

Az MKP-platform Facebook-oldalán február 21-én, mikor Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, megjelent egy térkép Ukrajna nemzetiségi arányairól, majd az oldal kezelője az invázió kezdete után több alkalommal a Hirado.hu oldaláról megosztott videókkal követte az ukrajnai eseményeket, miközben a magyar közmédia sok tekintetben még mindig az orosz narratívának megfelelően tudósít a konfliktusról.

Emiatt a Szövetség magyarázkodásra kényszerült, a liberális magyar értelmiségiek pedig Ukrajna melletti egyértelműbb kiállást követeltek a magyar politikusoktól,

miközben egyébként a Szövetség a pártvezetés szintjén már a konfliktus kirobbanásának napján elítélte az orosz agressziót

– hogy aztán az MKP-platform heteken keresztül osszon meg a konfliktust relativizáló magyarországi médiatartalmakat. (A menekültek megsegítésében ugyanakkor az MKP is tevékenyen kivette a részét.)

Hintapolitika

Az, hogy a Szövetségen belül sincs egységes álláspont a magyarországi belpolitikával és az április 3-i választással kapcsolatban,

jól tükrözi a szlovákiai magyar közösség sokszínűségét is

– mondja az Azonnalinak Tokár Géza szlovákiai politikai elemző.

Azt Tokár is kiemeli, hogy számottevő szavazatra vasárnap a szlovákiai magyar választóktól nem lehet számítani,

így nincs is nyomás Budapest irányából a szlovákiai magyar politikusokon, hogy a választásra kapányoljanak.

(Az elemző egy-két ezerre becsüli azok számát, akik titokban felvették a magyar állampolgárságot, ennyi szavazattal érdemben nem igazán lehet a listás mandátumok számát befolyásolni.)

Mindezek ellenére is rendre fel-felbukkan a szlovákiai magyar politikusok részéről a nyílt kiállás a Fidesz mellett, ezek azonban Tokár szerint nem jellemzik a párt egységes álláspontját, hanem egy-egy – jellemzően MKP-s – politikus egyéni kiállásáról van szó. Emellett ezek a megnyilvánulások sok esetben nem proakítvak, inkább reaktívak – fogalmaz a szakértő.

Van ugyanis a szlovákia magyar közéletnek még egy, a Szövetségen kívüli hangsúlyos szereplője: Gyimesi György, a legnagyobb kormánypárt, a jobboldali-populista OĽaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselője – mutat rá Tokár. Gyimesi magát jobboldali-konzervatívként definiálja,

és minden gátlás nélkül áll ki Orbán Viktor politikája mellett.

Tokár úgy véli, a szlovákiai magyar politikusok Gyimesivel is versenyeznek, amikor kinyilvánítják a támogatásukat a Fidesz mellett. A jobboldali-konzervatív szlovákiai magyarok részéről erre ugyanis van igény, és az MKP sok politikusa is azonosul a Fidesz politikájával, ők például a békemeneten is részt vettek.

A politikai elemző úgy látja, hogy Forró Krisztián pártelnök egyébként igyekszik óvatosan fogalmazni a kérdésben, és próbálja kerülni a Fidesz nyílt támogatását. Forró a magyarországi választással kapcsolatos kérdésekre némi óvatos Fidesz-dícséret kíséretében általában azt szokta válaszolni,

ő abban bízik, hogy folytatódik az eddigi nemzetpolitikai irány.

Ezt akár lehetne a Fidesz melletti kiállásként is értékelni, de a vonalasabb Fidesz-támogatók pont az egyértelmű és nyílt kiállást, Orbán Viktor és a Fidesz megnevezését hiányolják ezekből a nyilatkozatokból.

Ez a fajta valamennyire felvállalt, de egyszersmind óvatos – egyéni szinten pedig akár teljesen nyílt – támogatása a Fidesznek azonban általában jellemzi a szlovákiai magyar közélet jobboldali-konzervatív részét, és független az április harmadikai választástól.

NYITÓKÉP: A Lévai járás magyar politikusai egy 2002-es Fidesz-nagygyűlésen is használt táblával fejezik ki támogatásukat Orbán Viktor és a Fidesz mellett a vasárnapi választáson. FOTÓ: Tibor Csenger / Facebook