Csak egy hét telt el, és máris sokkal vonalasabb lett a BOK-csarnokban a menekülttranzit

Szerző: Aradi Péter
2022.04.01. 13:29

Az első napokhoz képest elég sokat változott az élet a BOK-csarnokban. Van, aminek lehet örülni, és van, aminek kevésbé. Az egyik Azonnalinak nyilatkozó civil a nyitáskor azt mondta, szerinte nem szabad azonnal leírni a tranzitot, érdemes megnézni, mi lesz később, mert ő személy szerint nagyobb katasztrófára számított az átállásnál, és mert mindenki, rendőr, katona, szervező nagyon kedves, nyitott és segítőkész. A tranzit több mint egy hete üzemel, úgyhogy utána érdeklődtünk, hogy mennek a dolgok.

Csak egy hét telt el, és máris sokkal vonalasabb lett a BOK-csarnokban a menekülttranzit

Március 22-én adták át a BOK-csarnokban kialakított menekülttranzitot. Az Azonnalinak az átadáskor nyilatkozó civilek szerint egy ilyen tranzitra mindenképpen szükség volt, hogy az ukrajnai menekültek éjszakánként ne a Keletiben fagyoskodjanak, hogy kényelmesen le tudjanak ülni, feküdni. Az indulás azonban nem volt teljesen zökkenőmentes: sokakat feleslegesen buszoztattak, nem volt pénzváltó, pedig hatalmas szükség lett volna rá, és eleinte nem lehetett kártyával sem fizetni.

Mire ráadásul a tranzit megépült,

az ellátás a Keletiben már üzembiztosan működött, és sokkal nagyobb volt a választék is.

Ott ugyanis egyszerre 4-5 segélyszolgálat is étellel, itallal, ruhával kínálta a menekültek, a BOK-csarnokba viszont már csak felváltva engedik be őket. Mivel a tranzitot azután adták át, hogy a civilek már kiharcoltak egy csomó mindent a Keletiben, és kezdett volna tényleg zökkenőmentesen menni a munka, jogosnak tűnt a kérdés, vajon a BOK-csarnok megint arra szolgál, hogy Orbán kimehessen pózolni kicsit a menekültekkel, és hogy a kormány meg elmondhassa, hogy igaz, egy hónappal a háború kirobbanása után, de kezébe vette a dolgot.

A menetrend a csarnokban

Mindenkinek emlékeztetőül, a BOK-csarnokot állítólag György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerint azért csak hetekkel a háború kirobbanása után hozták létre, mert először is tudniuk kellett, hányan menekülnek az országba, másodszor pedig azért, mert

március közepéig, amikor már legalább 300 ezer menekült érkezett az országba, úgy látták, hogy a pályaudvari szolgáltatások elegendőek a menekültek kiszolgálásra.

Mint kiderült, a kormány megkereste a menekülteket is, mit szólnának az ötletükhöz, ami úgy nézett ki, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március közepén egy nap megjelent a Keletiben, összeterelte a segélyszervezeteket, és megkérdezte tőlük, mit szólnának, ha megnyitnák a BOK-csarnokot.

A civilek örültek a lépésnek, de egyikőjük sem ezt tartotta a legjobb megoldásnak. Ők azt javasolták, a Keletinél kellene létrehozni valamit, mert a BOK megnyitásával egy olyan tranzitot hoznának létre, ami kiesik a menekültek útvonalából, és csak felesleges kerülőt jelentene. A terv ugyanis az volt, hogy a Bukarest felől a Keletibe tartó menekülteket leszállítják Kőbányánál, onnan beviszik őket a csarnokba, aztán onnan buszoztatják őket vagy a Keletibe vagy a Nyugatiba, vagy ha tovább akarnak utazni, akkor a reptérre vagy ideiglenes szállásokra.

Az már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a legtöbb Keletibe igyekvő menekült is feleslegesnek érzi, hogy megbuszoztassák őket, úgyhogy információink szerint, amióta elterjedt a csarnok híre,

sokan inkább letagadják, hogy menekültek,

csak hagyják őket nyugodtan beérkezni az állomásra, ahol ők már kinézték az átszállásukat.

A menetrend a BOK-csarnokban egyébként az, mint korábban írtuk: a csarnok mögött beállnak a buszok, a menekültek belépnek a csarnokba, ott karszalagot kapnak, hogy mikor érkeztek, aztán a rendőrök, a kadétok és tolmácsok mindent elmutogatnak nekik. Két mobilcég van kint, mindketten adnak SIM-kártyát, bár amikor a második napon kint jártunk, még egyiket se lehetett a helyszínen feltölteni.

Ha a menekültek megkapták a karszalagot, vehetnek enni-inni, és ha tudják, merre szeretnék folytatni az útjukat, beülhetnek a megfelelő váró részlegbe. Innen mehetnek a Keletibe, a Nyugatiba, a reptérre és a Migration Aid menekültszállására is, de ha valahol várják őket, akkor találnak nekik sofőrt is, aki elviszi őket az adott helyre. A pörgés az első napokban állandó volt, sokan csak 15-20 percet töltöttek itt, 90-95 százalékuk ment is tovább.

Fotó: Aradi Péter

Megváltozott a hangulat

A március 21-22-i sajtóbejárások után kitiltották a csarnokból Ujhelyi Sándort, aki anno sok más, lelkes önkéntessel együtt tevékenyen részt vett a Migration Aid létrehozásában, és aki koordinátorként és tolmácsként dolgozott kint, mivel

az ellátással kapcsolatos kritikái feltételezhetően szúrhatták a kormány szemét.

Ujhelyi ugyanis több, a csarnokkal és a szervezéssel kapcsolatos visszásságra is felhívta a figyelmet. Ujhelyi elmondása szerint minden nap írt helyzetjelentéseket a történtekről, amiben mindig javaslatokat is tett, mit lehetne jobban vagy másként csinálni. A felvetésekre, miszerint például kéne pénzváltó a BOK-csarnokba is, állítása szerint

gyakran az volt a válasz, majd az idő eldönti, életszerű-e a probléma.

„Megesett, hogy a gyalog érkezett menekülteket nem engedték be a csarnokhoz, vissza kellett gyalogolniuk a Keletihez, és utána busszal újra odautazni” – említett egy másik gondot is. Aztán március 24-én, csütörtökön reggel már rendőrök álltak Ujhelyi pultjánál, akik közölték vele, hogy ez rendőrségi terület, el kell hagynia a részt, később pedig azt is közölték vele, hogy nemkívánatos személy lett a csarnokban. Ujhelyi szerint a helyzetjelentések és az őszintesége miatt nem látták szívesen a BOK Sportcsarnokban.

A hangulat azóta megváltozott a csarnokban. Aki korábban azt mondta nekünk, hogy mindenki nagyon kedves és segítőkész, és érdemes egy esélyt adni ennek a kezdeményezésnek, most azt mondja,

mindenkit rövid pórázon tartanak,

és egyre több az olyan tolmács, akiket a hatóságok küldenek oda. A civilek továbbra is csak váltottan lehetnek jelen, egyszerre sohasem. Az egyetlen állandó szervezet még mindig a Migration Aid, akik ellen a kormány éveken keresztül háborút vívott. Ők egyébként a menekültek elszállásolásában segédkeznek.

A csarnokban egyébként megjelentek a portyázók is, akik másodszor vagy harmadszor térnek vissza támogatásért. Ők azt csinálják, hogy kimennek a pályaudvarra, és onnan bebuszoztatják magukat. Akiket felismernek, rögtön fordítják is vissza. Lehet, hogy emiatt is, lehet, hogy nem, mindenesetre ételből sem lehet már korlátlanul venni, mert kajajegyet kapnak az érkezők.

A lapunknak nyilatkozó segítő az alábbi néhány szóban tudta összefoglalni a mostani helyzetet: „leszabályozás, limitek, és

mindent megtesznek azért, hogy minél előbb lépjenek tovább a menekültek – akár a BOK-ból, akár az országból”.

Egy másik kint dolgozó segítő hozzáteszi, hogy ennek ellenére sok szolgáltatással kapcsolatban történt azért javulás. Egy héttel az indulás után – amikor is rögtön teljesen nyilvánvaló volt a hiánya –,

van végre valutaváltási lehetőség a csarnokban.

A pályaudvari transzferekkel kapcsolatos információkat most már ukránul is kivetítik, illetve ukránul be is mondják a menekülteknek, sőt kialakítottak egy számítógépes részt is. A tolmácsoktól azt tudtuk meg, hogy

a menekültek nagyon hálásak a kint dolgozó doktornőnek, mert végtelen türelemmel kiváló munkát végez.

A betegségek, mint megtudtuk, főleg a korábbi időszak rendszertelen és hideg étkezéseiből fakadnak. Az egyik megszólalónk a jegyrendszer bevezetését sem látja kifejezetten rossz ötletnek, mert így legalább mindenki garantáltan egyforma ellátást kap. Azonban megesett már, hogy forró levest nem tudtak adni a menekülteknek.

Fotó: Aradi Péter

A kormánymédia nyüzsög

A leszabályozásról, a limitekről és a menekültek mielőbbi távozását sürgető hatóságokról beszélő megszólalót erősíti ugyanakkor az is, hogy mások is azt tapasztalták: az ellátás csak egy napig jár a BOK-csarnokban, utána egyszerűen nem jogosultak rá.

Azoknak az étkezése, akiket apartmanokban szállásolnak el, továbbra sincs megoldva.

Ezen a problémán a BOK-ból eltanácsolt Ujhelyi Sándor dolgozik. A kapcsolat sem olyan felhőtlen már; egy agresszív rendőrnő például több forrásunk szerint is

olyan ordibálós jelenetet rendezett, ami azóta is nyomasztja a kint dolgozókat.

Mindezek mellett a ruhaelosztással is gondok akadnak, pedig cipőre és ruhára nagy igény lenne. Az egyik forrásunk szerint ruhákat ugyan vettek át hatóságok, viszont azt már nem látta, hogy ki is tették volna őket. Ami még kiderült az az, hogy a kormánymédia, az M1, a Bors, a Mandiner, a TV2 nagyon lelkes járnak be forgatni, szóval az, hogy valódi segítségnyújtásról vagy csak egy szerencsésebb,

jól hasznosuló kampányfogásról van-e szó, továbbra is nehezen eldönthető. 

NYITÓKÉP: Aradi Péter / Azonnali

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek