A varsói magyar nagykövetség elé is cipőket raktak az ukránok

Több tucat cipő került a varsói magyar nagykövetség elé. A tüntetők azt követelték Magyarországtól, hagyjon fel az oroszpárti külpolitikával.

Nemcsak Magyarországon aktivizálták magukat az ukrán diaszpóra tagjai, illetve az ukránokkal szimpatizálók, miután Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök még március 24-én este az Európai Tanácsban szólt külön Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, hogy itt az ideje Budapestnek eldönteni, hogy kivel van: az oroszokkal vagy az ukránokkal. 

Az ukrán elnök pontosan így fogalmazott:

„Viktor, tudod mi történik Mariupolban? Ha tudsz, menj le a Duna-partra, nézd meg a cipőket és látni fogod, hogy ilyen népírtás zajlik most a világon. Oroszország ma ezt hajtja végre.”

Részben Zelenszkij e szavai inspirálhatták a Magyarországon élő ukránokat, hogy március 27-én egy békés megemlékezésen 300 pár cipőt rakjanak ki a Duna-partra, a Cipők a Duna-parton nevű holokauszt-emlékmű mellé, hogy így emlékezzenek meg arról a 300 civilről, akik egy orosz rakétatámadás során vesztették életüket a Mariupol Színházban.

A budapesti eseményt a Jednyst (Egység) Ukrán Egyesület szervezte, de az esemény kapcsán Ukrajna budapesti nagykövetsége is kiadta a közleményét, ahol elmagyarázták, miért e módját választották az ukránok a béke melletti és agresszió elleni fellépésnek:

„A náci rendőrség által 1944-1945 között meggyilkolt zsidóknak állít emléket. A cipőjüket formázza meg, mivel ezek az emberek azt a parancsot kapták, hogy vegyék le őket, mielőtt legyilkolták őket.

Európa lakossága azt hitte, hogy ez »soha többé« nem fog megtörténni. De ez történik. Mariupolban jelenleg is folyik az ukrán nép népirtása”

–fogalmazott a közlemény. 

Ugyanakkor a cipős tüntetés nem maradt Budapesten belül. Március 30-ára estére ugyanis a varsói magyar nagykövetség elé is tüntetést szerveztek,

ahol lengyel, illetve az ukrán demonstrálók cipőket helyeztek a magyar nagykövetség épülete elé, hogy így tüntessenek Orbán szerintük oroszpárti politikája ellen. 

A tüntetésre annak ellenére került sor, hogy

Magyarország eddig minden uniós szankciót megszavazott Oroszország ellen,

viszont többen is kritizálják a magyar külpolitika szerintük túl oroszbarát fellépését: Magyarország például a területén nem enged át ölésre alkalmas fegyvereket, amit Ukrajnába szállítanának – mondjuk a fegyverszállítmányokat eleve Lengyelországon keresztül juttatja el a NATO Ukrajnának –, illetve az Orbán-kormány ellenzi azt az álláspontot, hogy az orosz olaj- és gáziparra is kivessenek szankciókat, ugyanis a Magyarországon használt gáz többsége Oroszországból érkezik. Ezzel az állásponttal Budapest egyébként nincs egyedül, Berlinben sem támogatják jelenleg az Oroszországból érkező gázimport eltörlését. 

A tüntetés alapvetően békés volt, viszont a varsói magyar nagykövetség a Facebook-oldalán egy képpel illusztrálva jelezte,

az este folyamán vörös festékkel öntötték le a nagykövetség épületét.

Mint a bejegyzésben írják, mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, azonban a vandalizmust elítélik. Emellett emlékeztetnek: Magyarország eddig minden uniós szankciót megszavazott Oroszország ellen, emellett a magyar nagykövetség a háború kitörése óta segít az ukrajnai menekültek ellátásban, illetve a nagykövetség épületére már március eleje óta kihelyezték az ukrán zászlót, hogy így vállaljanak szolidaritást az orosz agressziót elszenvedő ukránokkal.

Egyébként ez nem az első alkalom, hogy Magyarország ellen tüntettek Lengyelországban az ukrajnai háború kapcsán.

Még a háborút követő hétvégén szintén felvonultak a tüntetők a magyar nagykövetség elé, ahol többnyire azt skandálták, hogy „szégyen!”, amiért a magyar kormány más országokkal együtt sokáig nem támogatta, hogy Oroszországot lekapcsolják a SWIFT-bankrendszerről – azon a hétvégén az agresszor Oroszország és Belarusz nagykövetségei mellett az olasz, a német, a ciprusi nagykövetségek előtt is demonstrációkat tartottak (ezek az országok ellenezték eleinte a lekapcsolást), míg a brit és az amerikai nagykövetségnél azt követelték, hogy alakítsanak ki egy ún. no-fly zone-t, repüléstilalmi zónát Ukrajna felett.

Egyébként nemcsak a lengyel társadalom egyes tagjai, hanem a lengyel politikusok között is vannak olyanok, akik bírálják Orbán Viktort az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt. Andrzej Duda lengyel elnök például nemrég úgy azt mondta, hogy nehéz megérteni Orbán Viktor politikáját, ugyanakkor megengedően úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök nehéz helyzetben van, mivel nem ő felelős az orosz függőségért.

Hasonlóan bírálatokat fogalmazott meg a lengyel külügyminiszter-helyettes, Marcin Przydacz is: egy hétfő reggeli interjújában arról beszélt, szerinte Orbán Viktor hibát követ el, és a választások miatt rövidlátóan kezeli az ukrajnai háborút.

Arról, hogy az Orbán-kormány orosz politikája milyen surlódásokat vált ki a V4-en belül és a lengyel–magyar kapcsolatokban, korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

NYITÓKÉP: Egy Orbán-ellenes plakát a tüntetésről. FOTÓ: Adam_Karpinski / Twitter