Interjú: „Nem mi rontjuk az ellenzék esélyét, hanem az összes többi párt rontja a Kutyapártét”

Szerző: Renczes Ágoston
2022.03.30. 07:05

Miért nem lépnek vissza a jelöltjeik az ellenzéki jelöltek javára? Kereszténydemokrata-e az MKKP? Mit akarnak csinálni a parlamentben, ha bejutnak? A Kutyapárt társelnökeivel, Kovács Gergellyel és Döme Zsuzsannával beszélgettünk.

Interjú: „Nem mi rontjuk az ellenzék esélyét, hanem az összes többi párt rontja a Kutyapártét”

Páros interjúra készültünk a Magyar Kétfarkú Kutyapárt két társelnökével, Kovács Gergellyel és Döme Zsuzsanna Suzival, de Gergő elakadt a dugóban a zuglói pártközpontba tartva, így az interjút Suzival kezdtük el, Gergő csak később csatlakozott.

Még mindig a kutya a miniszterelnök-jelöltetek?

DZS: Így van, megpróbáljuk teljesíteni az ígéretet, amit neki tettünk. Köztársasági elnöknek a csaját, a fehér kutyit javasoltuk, de itt még nincs konszenzus. 

Mivel már megvan az új köztársasági elnök, erről egyébként is lemaradtatok.

Egyelőre igen.

Az ellenzéki előválasztás után Márki-Zay Péter arra szólította fel a szavazókat, hogy ne szavazzanak rátok, utána elég sok támadást kaptatok az ellenzéki szavazóktól is. Az ellenzék hívei lenyugodtak már, vagy még mindig annyi támadást kaptok?

Sokkal jobb a helyzet, mint akár egy hónapja volt. De az valóban nem okoz túl nagy örömet, amikor a Fidesz szekerének tolásával vádolnak minket, és ha valamit kiposztolunk arról, amit a helyi passzivisták örömmel és energiát belefektetve megcsináltak,

akkor csak ezeket a kommenteket lehet alatta olvasni, hogy mi hogyan vagyunk hazaárulók. 

Mi tényleg azt gondoljuk, hogy aki maximalizálni akarja a kormányváltó szavazatokat, az egyéniben szavazzon az ellenzékre, listán a Kutyapártra. Azok a kutyapártosok, akik a Kutyapártra akarnak szavazni, szavazzanak a Kutyapártra egyéniben is. Én egyébként találkoztam nemrég egy szavazónkkal, aki megegyezett egy nem kutyapártos szavazóval, hogy egyéniben mindketten az ellenzék közös jelöltjére szavaznak, listán pedig a Kutyapártra.

Nem szította fel újra az indulatokat, amikor bejelentettétek, hogy te is elindulsz abban a józsefvárosi és ferencvárosi választókerületben, ahol az ellenzék jelöltje Jámbor András, a fideszes jelölt pedig Sára Botond?

Én nagyon meglepődtem azon, hogy miután bejelentettük az indulásomat, ezt a választókerületet mindenki billegőnek nevezte. Ferencvárosban és Józsefvárosban is elég erős az ellenzék, én azt gondolom, hogy ott simán fog nyerni Jámbor András.

2020 telén eljött hozzám Jámbor az önkormányzatba és elmondta, hogy el fog indulni, közöltem, hogy én is el fogok indulni, tehát ebben nem volt semmi váratlan, nagyon korán tudtunk egymás indulási szándékáról.

Dúró Dóra is ebben a választókerületben indul.

Nála sokkal gyengébben darálok még.

Vajon ő kap több szavazatot, vagy te? Vagy eleve szexista ez a kérdés, mert azt feltételezi, hogy a női jelölteknek csak egymással lehet dolguk?

Egyrészt kikérem magamnak, mert bár alapból nem merült fel, de valóban szexista kérdés. Másrészt nem tudom, nem olvastam ezzel kapcsolatban kutatásokat. De bízom benne, hogy nála azért több szavazatot kapok. Amennyire ismerem a lakosságot a nyolcadik-kilencedik kerületben, szerintem Dúró Dórának nem sok babér terem ebben a választókerületben. Kettőnk között nem lesz nehéz dönteni: én majdnem 10 évig borsodban tanítottam cigány fiatalokat és csinálom, amit. Akinek meg a „kit utáljunk? mit pusztítsunk el?” hozzáállás tetszik, az rá fog szavazni.

De egyébként szexista a kérdés, női politikustól ilyet nem kérdezhetsz, hiszen a nőknek sokkal több joguk van, ha politikusok. Teljesen máshogy kell viselkedni velük, róluk csúnya fotót nem szabad közölni, csak a férfiakat lehet karaktergyilkolni.

Na jó, nyilván nem, én az ilyen feminista politikai hangoktól elég messze állok, sok vicces női politikusi fórumon voltam, ahol nem azt képviseltem, amit a töbiek elvártak, hanem azt, hogy ha sokáig hisztizünk a nőiségünkön, akkor ne csodálkozzunk, ha azt gondolják a nőkről, hogy nincs helyük a politikában.

Akinek van politikai célja, az politizáljon, de azért, hogy ezeket a célokat elérje, és ne azért, hogy ne legyen róla karikás szemű fotó az interneten.

Korábban arról volt szó, hogy csak ott indítotok egyéni jelölteket, ahol egyértelmű a választás kimenetele, nehogy megosszátok az ellenzéki szavazatokat, de ezt a döntést a tagság felülírta. 

Ez így nem teljesen igaz. 71 helyen mindenképp el kellett indulnunk, és ahhoz, hogy ez összejöjjön, majdnem száz helyen el kellett indítanunk az aláírásgyűjtést, mert nyilván nem minden helyen sikerülhet. De igen, van a Kutyapártnak egy tagsága, és nem az lett a döntés, hogy bárhol visszalépünk, hanem az, hogy gyűjtsük össze az aláírásokat, nézzük meg, hogy meglesz-e a 71 körzet, és utána elgondolkodunk a visszalépéseken.

Ezen is túl vagyunk, és úgy határozott tagság, hogy nincsenek visszalépések.

A tagság döntésében szerepet játszhatott az, hogy az ellenzék, illetve személyesen Márki-Zay Péter ellenetek kampányolt?

MZP-t tényleg nem értem, mert az előválasztáson egész sok kutyapártos rá szavazott Dobrev Klárával szemben, ezért nem biztos, hogy túl jó ötlet volt a részéről ennyire beleállni a Kutyapártba. 

De azt is gondolom, hogy a tagságot régebbi dolgok is befolyásolják. Azt se felejtsük el, hogy az önkormányzati választáson alig indultunk el pár helyen, ami szerintem hiba volt, de nem tettük, és összesen négy helyen indultunk el.

Soha nem köszönték meg nekünk.

Gesztusolhattunk mi az ellenzéknek, rá pár hónapra ugyanúgy elkezdődött, hogy ne induljon a Kutyapárt a parlamenti választáson egyáltalán, mert az összes többi ellenzéki párt esélyét rontja. 

Szerintem meg az összes többi párt rontja a Kutyapárt esélyét, ha már itt tartunk.

Meg hát 2018-ban is ezt hallgattuk már. Mi tényleg nagyon-nagyon sokszor mondjuk, hogy mindenféle ügyek mentén együttműködünk az ellenzékkel, de valahogy mindig csak akkor kerülünk elő, amikor a választásról van szó. Szerintem mindez egyszerre befolyásolta a tagságot.

Korábban MZP ajánlott nektek egy bejutó helyet az egyesült ellenzék listáján, vagyis felajánlotta, hogy megpróbál intézni egyet, de ti ezt elutasítottátok. A közvélemény-kutatások szerint viszont nem fogtok bejutni a parlamentbe. Nem lett volna jobb mégis elfogadni MZP ajánlatát?

Nem hiszem. Én azt látom, hogy a bejutási küszöbön szambázunk. Van esélyünk bejutni a parlamentbe és jót tenne a parlamentnek, ha bejutnánk, úgyhogy aki szeretne a Kutyapártra szavazni, az tegye meg. Persze benne van a pakliban, hogy nem jutunk be, de ha így lesz, akkor sem hiszem, hogy a Kutyapárt a saját politikai céljaihoz közelebb került volna egy darab ellenzéki listán kapott hellyel. 

Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna.

Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna.

Fotó: Fekő Ádám / Azonnali

Azt biztosan állíthatjuk, hogy ha bekerül a Kutyapárt a parlamentbe, meg fogjuk szavazni az ellenzéki kormányt, de az összes többi dologban ügyenként szeretnénk állást foglalni, nem akarunk frakciókhoz csatlakozni, nem akarunk miniszteri vagy bármilyen pozíciókért alkukat kötni.

Elképzelhetetlen, hogy koalíciót kössetek az ellenzékkel?

Nem szeretnénk. Mi egész más utakon járunk, más mintákat követünk, ezért is vannak szavazóink, egy csomó embernek tetszik az, ahogy mi hozzáállunk a közélethez. 

A legtöbb szlogenetek – az ingyen sör, az örök élet – már több éves, és a kampányotok is az eddigiekhez hasonlóan arról szól, hogy projektekre szétosztják az állami támogatásotokat. Nem gondolkoztatok azon, hogy egy hagyományosabb kampányt kellene vinnetek és azzal több embert tudnátok megszólítani?

Ígérgetnünk kellene?

Vagy jobban ráerősíteni a vizuális megjelenésre.

Az arcunkkal kellene jobban kampányolnunk? Mondjuk egy nálam sokkal szebb nő legyen a plakátjaimon? Vagy lehetnének több szépségideálnak megfelelő, többarcú plakátok.

Vagy nekünk is más pártok politikusait kellene rátenni a plakátjainkra?

Mondjuk ‘18-ban nem is a saját arcom volt a plakáton, hanem egy stockfotó, egy arckrémreklámos hölgy, az jól is hozott.

A kérdés nem ilyen konkrétumokra vonatkozott, hanem arra, hogy nem merült-e fel, hogy nagyobb változás legyen a kampányotokban az eddigiekhez képest.

Szerintem van változás, például az, hogy kidolgoztunk egy olyan egész konkrét átláthatósági csomagot, amivel lehet követni a közpénz elköltését. Ezt bármelyik ellenzéki párt megirigyelhetné. 

Az alapján tudunk bármit állítani magunkról, hogy eddig mit tettünk,

mibe láttunk bele, miben van tapasztalatunk, és azért az elmúlt két és fél évben az önkormányzati munkában szereztünk tapasztalatot.

Szerintem az többet ér, mint azzal kiállni, hogy le fogunk csukatni mindenkit – mi mondjuk azt ígérnénk, hogy ezt fél percen belül megtesszük –, mi inkább olyan dolgokat vállalunk fel, mint az okos drogpolitika, a marihuána legalizálása és ennek a társtémái. Amit mi ezekről mondunk, azt tényleg komolyan is gondoljuk, és a parlamentben is szeretnénk képviselni. Ennyiben már túlléptünk az ingyen sörön.

Vállaltan nincs átfogó programotok. Mik azok a témák, amiknek a felvállalására számíthatunk, ha bejuttok a parlamentbe?

Az említetteken kívül a zöld dolgok, ami nálunk az erdősítést jelenti. Elég sok dolgot csináltunk és elég sok tapasztalatunk van, de mivel nem akarunk ígérgetni, óvatosan fogalmazunk, amikor arról van szó, hogy mit csinálnánk a parlamentben. Hozott is a párt egy olyan döntést, hogy azokról az ügyekről, reformokról, amik sokba kerülnek, nem fogunk előre nyilatkozni.

Én nem szeretnék utána éveken keresztül arról hazudozni, hogy miért nem sikerült megvalósítanunk az ígéreteinket.

Ez nem alapvető politikusi képesség?

Hát, mint látható, nagyon másként gondolkodunk, mint a klasszikus politikusok. 

Mi inkább újra teret adnánk azoknak a szakmai szervezeteknek, amik az utóbbi években kiszorultak például a drogpolitikából. A politikus mindenhez ért, de én a saját területemen a kilencedik kerületi önkormányzatban megpróbálom átvinni, hogy adott ügyekben fogadja el a testület a szakmai javaslatokat. Több kevesebb sikerrel. Ezt az attitűdöt vinnénk magunkkal a parlamentbe is.

Például a public art pályázatot.

Ez az a pályázat, ami a BLM-szoborról lett ismert.

Igen, a BLM-szoborként elhíresült, Prizma című alkotásról. De ott például, bár nehéz volt átvinni a hivatalon és a politikusokon is, sikerült elérni, hogy a szakma zsűrizzen, akik értenek hozzá, hogy milyen egy szobor. Mert tényleg elég volt abból, hogy az elmúlt tíz évben csak emlékezetpolitikai játszmák vannak a köztéri szobrászatban. A művész nem arról alkothat, amiről akar, csak emlékezetpolitikai megrendelésre dolgozik, a politikus meg iszonyatosan óvatos, ha rajta múlna, csak gömbök lennének a köztereken.

Döme Zsuzsanna a Semmi cenzúra című ferencvárosi kiállítás megnyitóján.

Döme Zsuzsanna a Semmi cenzúra című ferencvárosi kiállítás megnyitóján.

Fotó: Döme Zsuzsanna Suzi- MKKP

Pedig pont a BLM-szobor megmutatta, hogy indulhat társadalmi párbeszéd egy műalkotás kapcsán, ami meg a szoborral történt – Toroczkaiék hozták a kettőskeresztet, meg körbekerítették, a lakosság hozta a létrát, hogy arról tekintse meg, jöttek a fajvédők és leöntötték festékkel a létráról, satöbbi –, azt a műalkotás részeként értelmezem. Tíz évvel ezelőttig voltak amúgy hasonló kortárs művészeti pályázatok ebben az országban, de aztán leálltak, és már csak a Magyar Művészeti Akadémia oszt forrásokat. Mi megpróbálnánk ezeket is visszahozni. 

Tehát ha bekerültök a parlamentbe, még nagyobb méretű BLM-szobrokra számíthat a lakosság?

Csakis szivárványszínű BLM-szobrokra fogunk kiírni pályázatokat országszerte. De a művészeti pályázatok mellett a művelődési házak 21. századi funkciójának megtalálásával is foglalkoznánk, hogy hogyan tud egy önkormányzat egy civil közösségi háznak jó gazdája lenni, és ne legyen politikusszagú dolog. A Konnektor civil-művészeti inkubátorház Ferencvárosban ilyen, ki is vonultunk a döntéshozásból, ott van egy tanács, aminek az önkormányzat is a tagja, de kisebbségben van. 

Viszonylag ritka, hogy a politikus a saját hatalmát korlátozza.

Szerintem amit eddig csináltunk, az alapján sokan elhiszik, hogy az MKKP ilyenre is hajlandó.

Amikor 2017-ben kitaláltam a Rósánékatékát (Rózsa Sándor Népi Kampánypénz Tékozló Alap – a kampányra kapott állami támogatás nagy részére különféle helyi kezdeményezések pályázhatnak – a szerk.), még egyáltalán nem volt elterjedt dolog a részvételi költségvetés, ami mára egy csomó önkormányzatnál megjelent. Ezt valamilyen módon állami szinten is ki lehetne dolgozni. 

Közben megérkezett Kovács Gergely, ő is bekapcsolódott a beszélgetésbe.

Azzal vádolt-e már titeket bárki, hogy kereszténydemokraták vagytok?

KG: Most hívtak a Hit Rádiótól, az ezzel lehet összefüggésben. A merkeli értelemben vagy az orbáni értelemben?

Vagy tudom, az örök élet miatt!

Nem, a kereszténydemokrácia egyik alapelvére, a szubszidiaritásra gondoltunk, vagyis hogy a felmerülő problémákat lehetőleg helyi szinten, a helyiek bevonásával kell megoldani, és semmiképp sem az ő fejük felett. Amikor lefestetek egy padot, megcsináltok egy kátyút, vagy helyi dolgokra szétosztjátok a kampánypénzt, azzal mintha közelebb állnátok a kereszténydemokráciához, mint a KDNP.

DZS: Nem is tudom, hány kereszténydemokrata városfelújító akciónk volt az elmúlt években, rengeteg.

KG: Én még nem találkoztam ezzel a váddal.

DZS: Száz évvel ezelőtt mondták már ránk.

KG: Ja igen, a középkorban folyamatosan ezzel vádoltak minket, az gáz volt.

DZS: Most meg bizonygatjuk a békemeneteken, hogy a KDNP létezik.

Épp arról beszélgettünk, hogy milyen dolgokat fogtok felvállalni, ha bejuttok a parlamentbe.

KG: Több pénz kéne a XII. kerületnek, most kapunk évi 3-4 millió állami támogatást, az nem elég, 50-60 millió kéne a kerületnek. 

Az olyan fontos és népszerű témákhoz, mint az infláció és az euró bevezetése, nem akartok hozzászólni?

KG: Az eurót bevezettük 2005-ben vagy ‘06-ban, azt mi megoldottuk, de ezt már 2010-ben is állítottuk. 

DZS: Az inflációt egyelőre jól kezeljük, a Soros-pénz árfolyama a Vaterán följebb ment a forinténál, az 500-ast már 800-ért lehet venni.

KG: Meg felvásároltuk az összes csirkefarhátat. Majd piacra dobjuk egyszerre és nagyon le fog menni az ára. Mindent felvásároltuk, ami hatósági áras, és mivel úgyis csak április harmadikáig hatósági árasak, negyedikén terítünk mindent a piacra.

Az ukrajnai háború szerintetek mennyiben befolyásolhatja a választás kimenetelét, változtat-e konkrétan a ti esélyeiteken?

KG: Úgy tűnik megússza a kormány, mert ráéghetett volna azért ez az egész, a Putyinhoz való sokéves baráti viszony. De úgy látom, ki tudták kommunikálni. Most már az van, hogy az ellenzék is tolja, hogy béke meg biztonság, meg az Orbán is tolja, hogy béke meg biztonság.

Megvalósult a nagykoalíció, úgyhogy mi is a béke meg a biztonság pártján állunk.

Nyilván elviszi a témát a háború, meg nekünk tök sok erőforrást leköt a Nyugatinál a sátor meg a Keletinél a sátor.

DZS: Az aláírásgyűjtésünkben körülbelül kétezer ember dolgozott, annak több mint a fele most az ukrajnai menekülteknek segít, helyesen, teszem hozzá.

Az MKKP ukrajnai menekülteket segítő sátra a Nyugati pályaudvarnál.

Az MKKP ukrajnai menekülteket segítő sátra a Nyugati pályaudvarnál.

Fotó: Döme Zsuzsanna Suzi- MKKP

Mennyi mandátumra számítotok, vagy számítotok-e egyáltalán arra, hogy bejuttok a parlamentbe?

KG: Hát persze, biztos bejutunk, azt kell mondani. Mit tudom én, nem biztos, hogy meglesz a többség, lehet, hogy szükségünk lesz pár ellenzéki képviselőre, hogy meglegyen az ötven százalék. De hát reméljük, hogy meglesz, jó lenne, ha nem kellene az ellenzékkel tárgyalni, érted, miniszteri helyeket adni ezeknek. A kétharmadhoz lehet, hogy kell az ellenzék, azt majd meglátjuk.

Ha megugorjátok az öt szátalékot, az mennyi mandátumot jelent?

KG: Mivel valószínűleg egyéniben kevesebb szavazatot kapunk, mint listán, az inkább négy helyet jelent, mint ötöt. De úgyse érti senki a választási matekot, úgyhogy olyan eredményt hoznak ki, amit akarnak.

DZS: A Timur Lenknek kellene szólni, hogy a Matek Metál után csináljanak egy Választási Matek Metál című számot is.

Mi alapján dőlt el, hogy kettőtökön kívül kinek jut befutó hely a listán?

KG: Szavazott a tagság. Most már egy ideje az megy. Mindenki mondott első ötöt, azt összeadtuk és ez jött ki.

Ami lényegesebb, arról már a tagság szavazgat, véget ért sajnos a diktatúra.

Ha megugorjátok az öt százalékot, mindketten beültök a parlamentbe?

KG: Igen. Én azért szeretnék foglalkozni a kerülettel továbbra is. Helyettem tudunk mást rakni, valószínűleg a Mészáros Lacit, meg már van ott egy kis csapatom, ami tudja tovább csinálni az eddigi munkát, a Suzi helyett nem tudunk, mert az ő pozíciója nem választott. 

Parlamenti képviselőként szerintetek több dolgot el tudtok érni, mint az önkormányzati munkátokkal?

DZS: Nincsenek illúzióink, de az általunk képviselt ügyek így többekhez eljuthatnak, országos figyelem kíséri majd, ha valamit megpróbálunk megvalósítani.

Gergő, korábban azt nyilatkoztad, hogy életed legrosszabb hónapja volt, amikor Márki-Zay Péter az MKKP ellen kampányolt. Ezen már túltetted magad?

Ja, az szar volt. De túl vagyok rajta,

hál’ istennek annyit beszélt azóta MZP, hogy már nem igazán érdekli az embereket, hogy mit mond.

Meg talán ő is rájött, hogy nem biztos, hogy velünk érdemes foglalkoznia. 

Nekem tényleg rosszul esett, hogy ezt csinálja, kicsit önző dolognak tartom. Az ember csinál valamit 16 éve, amiben elég sok embernek elég sok munkája van,

és akkor jön egy ilyen fasz, akinek az a célja, hogy megutáltasson minket másokkal,

nem gondolva bele abba, hogy hány ezer embernek mennyi munkája van abban, hogy minket bírjanak, és ne utáljanak. 

De mostanra már leszerepelt annyira a csávó, hogy mindegy, hogy mit mond. Már az ellenzéknek árt, amit az elmúlt hónapban tolt. Amíg nem ismerte senki, addig népszerű volt. Kár, hogy így alakult.

A veletek készült interjúkban visszatérő kérdés, hogy megosztjátok-e az ellenzéki szavazatokat, a ti hibátok lesz-e a Fidesz győzelme, illetve elengedhetetlen téma a füvezés is. Van olyan kérdés, amit szeretnétek, hogy feltegyenek nektek az újságírók, de sose teszik fel?

DZS: Kérdezd meg, hogy meghívhatsz-e miket egy sörre, a válasz pedig igen.

NYITÓKÉP: A Magyar Kétfarkú Kutya Párt két társelnöke, Döme Zsuzsanna (balra) és Kovács Gergő (jobbra). Magyar Kétfarkú Kutya Párt / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek