Miközben a világ Ukrajnára figyel, Azerbajdzsán megszegi a tűzszünetet Hegyi-Karabahban

Moszkva szerint Baku március 25-én bevonult a térségbe, ahova az orosz–örmény–azeri tűzszüneti megállapodás értelmében nem lehetne.

Még 2020-ban háborúzott egymással Hegyi-Karabahban Örményország és Azerbajdzsán. A 44 napos háború végül azeri győzelemmel zárult, majd a két ország abban állapodott meg a tűzszüneti megállapodásban, hogy orosz békefenntartók őrzik a békét a térségben. 

Azonban míg Oroszország épp a saját maga által indított ukrajnai háborúval van elfoglalva, Baku meglátta a lehetőséget ebben, és 

Oroszország szerint az azeri hadsereg bevonult a térségbe, sőt, meg is szegte a tűzszüneti megállapodást

– tudósít róla többek között a France24.

Ez az első alkalom, hogy Moszkva nyilvánosan megvádolja Bakut, hogy megszegi a tűzszüneti megállapodást, ami a 44 napos háborút zárta le. Az oroszok szerint az azeriek Törökország által gyártott drónokkal csaptak le örmény csapatokra a többnyire örmények lakta Farukh (másik neve Parukh) falu közelében, ami miatt Moszkva rendkívüli aggodalmát fejezte ki.

„Az Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetői által 2020. november 9-én megkötött háromoldalú nyilatkozatot megsértve Azerbajdzsán hadserege március 24-én és március 25-én bevonult az orosz békefenntartók által felügyelt Hegyi-Karabahba, és felállítottak egy megfigyelő állomást”

– áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

Baku szerint az oroszok állításai nem tükrözik a valóságot, és azt állítják, Azerbajdzsán egyetlen rendelkezést sem sértett meg a tűzszüneti megállapodásból.

A Kreml szombaton közölte, Vlagyimir Putyin orosz elnök kétszer is telefonon egyeztetett az örmény miniszterelnökkel, Nikol Pashinyannal – először csütörtökön, majd pénteken. 

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint

az azeri hadsereg Farukh falu közelében vetett be török drónokat, ami örmény információk szerint legalább három ember halálát és további 15 ember sérülését okozta.

Oroszország emiatt felszólította Azerbajdzsánt, hogy vonja vissza a katonáit, emellett arra szólította fel a háborúban résztvevő feleket, hogy önmérsékletet tanúsítsanak, illetve biztosítsák a meglévő háromoldalú megállapodások szigorú betartását.

Örményország arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy akadályozza meg a „dél-kaukázusi helyzet destabilizására” irányuló kísérleteket, emellett Moszkvának is üzent, hogy az orosz békefenntartók konkrét, látható lépéseket tegyenek a helyzet megoldása érdekében. 

Mint ismert, a BAZ és Heves megye méretű Hegyi-Karabah hovatartozása vitatott: a Szovjetunió felbomlása után 1991-ben fegyveres ütközetek következtében a térség kivált Azerbajdzsánból, és egy de facto önálló állam jött létre, azonban a legtöbb ország nem ismerte el az állam önálló létét. 2020-ban ezután Azerbajdzsán frontális háborút indított a térségért, ahol a hegyi-karabahi csapatok mellett Örményország hadseregével is harcokat vívott. A 44 napig tartó háború végül Baku győzelmével ért véget.

Azt, hogy Bakunak miért számít fontos területnek Hegyi-Karabah, az Azonnalinak még 2020-ban Azerbajdzsán akkori budapesti nagykövete, Vilayat Guliyev árulta el egy interjúban, míg egy örmény önkéntessel ebben a cikkünkben beszéltünk a háború örmény olvasatáról. Arról, hogy jelenleg hogyan néz ki Hegyi-Karabah, korábban Egeresi Zoltán írt riportot.

NYITÓKÉP: Ilham Alijev azeri elnök tart közös sajtótájékoztatót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel még 2022 februárjában, az ukrajnai háború előtt. FOTÓ: president.az