Szerettek ugyan költeni, de korántsem tartottunk ott, hogy az oroszok megszállták volna Hévízt

Szerző: Aradi Péter
2022.03.24. 18:10

A híreket olvasva úgy tűnhetett, mintha Hévízen már a fagylaltot is csak oroszul lehetett volna kérni, azonban ez távolról sincs így. A háború kirobbanása kellemetlenül érintette a turizmust is, pedig már éppen kezdtek abban reménykedni, hogy a járvány csillapodásával javulni fognak a számok. A túlélés viszont a beszámolók alapján nem tűnik lehetetlennek.

Szerettek ugyan költeni, de korántsem tartottunk ott, hogy az oroszok megszállták volna Hévízt

Az biztos, hogy megfogja érezni Hévíz az orosz turisták hiányát, azonban az Azonnali információi szerint a helyzet korántsem olyan drámai, mint ahogy a legtöbben gondolják.

Miután az oroszok február 24-én megtámadták Ukrajnát, az EU sorra jelentette be a szankcióit az országgal szemben. A február 27-én kihirdetett harmadik szankciós csomag részeként kitiltották az orosz légitársaságokat, illetve az összes orosz lajstromjelű gépet az EU légteréből. Az oroszok erre válaszként egy nappal később 36 ország járatait tiltották ki a légterükből, úgyhogy alig néhány nap alatt lehetetlenné vált az utazás Oroszország és az EU-s államok, köztük Magyarország között.

A VISA és a Mastercard ezt követően március elején jelentették be, hogy felfüggesztik az oroszországi tevékenységüket. Ez nemcsak azt jelentette, hogy Oroszországban nem működnek a kártyáik, hanem azt is, hogy

az orosz bankok által kiállított VISA és Mastercard kártyák külföldön sem működnek.

A dolog azért is volt rendkívül kellemetlen, mert a Wall Street Journal szerint 2020-ban például az oroszországi bankkártyás fizetések

74 százalékát a két kártyakibocsátó hálózatán bonyolították le,

azaz a lakosság jelentős része használta valamelyik kibocsátó kártyáját.

Az utóbbi 10 évben sorra születtek a cikkek, amikben rácsodálkoztak, hogy Hévízt bevették az orosz turisták. A szállodák dugig vannak orosz turistákkal, akik ráadásul mindenkinél többet költenek a városban, a szokásos német feliratok mellett megjelentek a cirillbetűs tájékoztatók is, sőt, az oroszok már az ingatlanpiacra is betették a lábukat, és elkezdték felvásárolni a hévízi ingatlanokat is.

Egy 2015-ös becslés szerint két-háromszáz hévízi ingatlan lehetett orosz tulajdonban, a Miniszterelnökség 2020-ban pedig arról tájékoztatott, hogy a városban 65 ingatlant vettek külföldiek, amik közül 49 orosz, 10 pedig ukrán kézbe vándorolt. Mint már ebből is látszik viszont,

Hévízen nem mindenki orosz volt, aki oroszul beszélt,

az oroszajkú vendégek között nagyszámban akadtak ukránok, akiknek a hiányát most ugyanúgy megérezheti a település, de jelentős számban érkeztek kazahok és lettek is.

De mindennek ellenére, a legnagyobb számban, elsősorban továbbra belföldi turisták látogatták Hévízt, másodsorban pedig németajkúak, azaz németek, osztrákok és sok svájci, utánuk következtek csak az oroszajkúak.

Gödöllői diákok a bizniszben

A városba a legtöbb oroszajkú turistát az 1000 Út utazási iroda szállítja évek óta. A céget a tavaly elhunyt Alexander Baranov és Oleg Ermilov alapította még 2001-ben. Ermilov 1989-ben, 19 évesen Szaratovból érkezett Magyarországra egy diákcsereprogram résztvevőjeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Baranov, akinek tavalyi temetésén még az orosz nagykövetség munkatársai is részt vettek, egy évvel később 1990-ben érkezett hazánkba Novoszibirszkből, hogy szintén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem diákja legyen.

A rendszerváltás után mindketten úgy döntöttek, hogy Magyarországon maradnak, közös céget alapítottak, és mezőgazdasági termékek exportjával kezdtek foglalkozni. Ermilov felesége egyébként ukrán, őt is itt ismerte meg Magyarországon. Az utazási irodájukat állításuk szerint azután alapították, hogy az utazási irodák kínálatát böngészve

sehol nem találtak elfogadható ajánlatot Oroszországba,

így aztán először szentpétervári és moszkvai utakat szerveztek. Ahogy a HVG írta, Debrecen például Baranovnak köszönhette a Wizz Air közvetlen moszkvai járatát, de akadnak bőven ingatlan- és szállodaérdekeltségeik is: 2015-ben például egy Ciprusban bejegyzett cégen keresztül megvették Hévíz egyetlen ötcsillagos szállodáját, de az ő kezükben van a budapesti Jókai tér 9. szám alatti modern-funkcionális egykori MEDOSZ-székház is.

Az Azonnalinak sikerült elérnie Ermilov Oleget, akitől megtudtuk, hogy a koronavírus-járvány berobbanása előtt

évente 20 ezer oroszajkú turistát vittek Hévízre,

akik közül, mint írtuk is, azért nem mindenki volt orosz, ő is kiemelte, hogy sokan voltak köztük az ukránok, és sokan érkeztek a Baltikumból is.

A koronavírus-járvány természetesen őket is megütötte, de mivel Magyarország volt az első EU-s ország, ahol elfogadták a Szputnyik-vakcinát, 2021 nyarán már újra a 2019-es számokat tudtak produkálni.

Ez a szám, köszönhetően az ukrán-orosz háborúnak, most kereken nulla.

Ermilov azt mondja, hogy vannak ugyan lelkes, visszatérő vendégeik, akik évente akár többször is Hévízre utaztak, ők lehet, hogy megpróbálkoznak egy török légitársasággal visszatérni, vagy esetleg Szerbián keresztül beutazni, de ha lesz is ilyen, a számuk elenyésző lesz.

Nekik egyébként többszáz orosz vendégük tartózkodott Magyarországon, amikor bejelentették a szankciókat, ők jellemzően az orosz Aeroflottal vagy Wizz Airrel érkeztek hozzánk, voltak is belőle problémák, de elmondása szerint sikerült megoldani mindent. Ermilov is azt mondta lapunknak, hogy a kiesés jelentős lesz, de azért túl fogják élni a dolgot.

Majd a magyarok és a németek

Ahogy Ermilov elmondásából is kiderült, akkor is rengetegen tartózkodtak Magyarországon, amikor kirobbant a háború. Az Azonnalinak a szállodások azt mondták, voltak olyan vendégek, akik a háború hírére korábban hazautaztak, de voltak olyanok is, akik meghosszabbították az itt tartózkodásukat.

Az egyik lapunknak nyilatkozó idegenvezető azt mesélte, hogy azokat az oroszokat, akiket Hévízen értek a szankciók, és bizonytalanná vált a hazajutásuk, mivel képtelenek voltak repjegyeket vásárolni, állítólag

nem egyszer a német vendégek segítették ki.

Pálffy Tamás, a Hévízi Nonprofit Turisztikai Kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta, a háború kirobbanása után máris többezer vendégéjszakát mondtak le, pedig bíztak benne, hogy idén megközelítik a 2020-as telítettség 70 százalékát. Belföldi turisták szép számmal érkeznek, és kezdenek visszatérni a német és osztrák vendégek is.

„A járvány csillapodásával kezdtünk végre reménykedni, hogy a vendégfogadás körülményei ismét kedvezővé válhatnak. Villámcsapásként ért bennünket az orosz katonai invázió híre. Most ismét kihívások előtt állunk a fontos küldőpiacaink kiesése és a bizonytalan nemzetközi helyzet miatt. Mint olyan sokszor az elmúlt időszakban, megint újra kell tervezniük az értékesítési politikájukat és a szálloda működését” – írták lapunknak az egyik szállótól.

A városnak mindössze 4500 lakója van, azonban 12 ezer vendégágyat tartanak fent.

A vendégéjszakák számában az oroszok és ukránok azért számítanak a valódi látogatószámnál dominánsabbnak, mert jellemzően hosszabb időre jönnek, általában legalább két hétre, és akkor többet is költenek.

„A koronavírus megjelenése előtti években a vendégéjszakáink több mint negyede ezekből az országokból realizálódott, és az elmúlt két évben is, amikor a járványhelyzet és az emiatt bevezetett hatósági intézkedések lehetővé tették, szívesen keresték fel a szállodánkat. Az orosz és az ukrán vendégek jellemzően

hosszú tartózkodást foglaltak, sokféle szolgáltatást vettek igénybe, és főként a nemzetközileg is elismert hévízi gyógyászat miatt érkeztek hozzánk”

– írták egy másik hoteltől ezzel kapcsolatban.

A kormány adatai szerint az orosz turisták csak idén januárban 75 500 vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, és összesen 1253 millió forintot költöttek el, ám többségük Budapesten maradt.

Egy 2020-as tájékoztató szerint az oroszok költötték nálunk átlagosan a legtöbben: fejenként 2765 euróra, azaz mostani árfolyamon 1 millió 30 ezer forintra becsülték a költésüket. A németek átlagosan 2229 eurót, azaz 830 ezer forintot, a magyarok átlagosan 458 eurót, azaz 170 ezer forintot költöttek a nyaralásaik alatt.

Annak ellenére, hogy az utóbbi két csoport kevesebb vendégéjszakát tölt el, és ebből következően kevesebbet is költ nyaralása alatt, mindenki reménykedik, hogy nekik köszönhetően azért sikerülni fog a túlélés.

NYITÓKÉP: ivabalk / Pixabay

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek