„Senki nem szeretne megint a Szovjetunióban élni” – üzenik Kazahsztánból

Szerző: Aradi Péter
2022.03.18. 14:31

„Putyin bármire képes, elmegy hozzád, lenáciz, aztán elveszi a szülőföldedet” – fakadt ki az Azonnalinak az egyik Almatiban élő kazah. Ők most nagyon szurkolnak Ukrajnának, mert ahogy a Balti államok, ők is attól tartanak, hogy az ott élő orosz kisebbségre hivatkozva Putyin előbb-utóbb beront az országukba, és véres háború lesz.

„Senki nem szeretne megint a Szovjetunióban élni” – üzenik Kazahsztánból

A 2022-es év nem mindenkinek kezdődött zökkenőmentesen, a kazahoknál például január másodikán tüntetéseket tartottak, miután szinte egyik napról a másikra megduplázódott a cseppfolyósított földgáz ára. A tüntetések békésen indultak, aztán váratlanul erőszakos összecsapások következtek, amit a helyiek is értetlenül néztek.

Már akkor azt pletykálták, hogy furcsa, erőszakos emberek jelentek meg szervezetten az egyébként békés tüntetők soraiban. A tüntetők január 5-én elfoglalták az ország legnagyobb városának, az egykori fővárosnak, Almatinak a repterét, onnantól pedig elkezdődtek a nyílt összecsapások a rendőrökkel.

Oroszország akkor jelezte, hogy figyelemmel követik az országban történő eseményeket, de egyelőre nem kívánnak beavatkozni, mert szerintük Kazahsztán meg tudja oldani egyedül is a problémát. Aztán kiderült, hogy ez nem volt teljesen igaz,

már aznap éjszaka orosz csapatok indultak Kazahsztánba

– a kazah elnök, Kaszim-Zsomar Tokajev hívására, hogy helyreállítsák a békét. A tüntetések ezután néhány napon belül elcsitultak, az országot addig a háttérből irányító, az oroszokkal egyébként meglepően távolságtartó Nurszultan Nazarbajev és családja elmenekült az országból. A dolog egyszer csak úgy nézett ki, hogy Kazahsztánban valójában palotaforradalom zajlott, hogy Tokajev megszilárdíthassa a hatalmát. A dolog pedig jól jött Putyinnak is.

Hogy pontosan mi történt januárban Kazahsztánban, azóta sem lehet tudni. Az egyik helyi, Ainura, aki többek között az ENSZ-nek dolgozott kommunikációs szakértőként, és akivel a zavargások idején is tartottuk a kapcsolatot, azt mondta most az Azonnalinak, hogy azóta se nagyon beszélnek róla.

„Az az egy biztos, hogy senki nem bízik sem Tokajevben, sem a kormányban”

– mesélte lapunknak. A dolog érthető, hiszen ahogy Alekszej Navalnij korrupcióellenes alapítványa feltárta, Tokajev egykori felesége és gyereke is jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik Moszkvában, utóbbi ráadásul egy moszkvai illetőségű ingatlanfejlesztő cég igazgatótanácsának is a tagja. A bizalmat az sem erősíti, hogy maga Tokajev is bonyolult és zűrös kapcsolatban áll egy olajmezők fejlesztésével foglalkozó, kibogózhatatlan hátterű céggel. Ainura ennek ellenére is mondott azért reménykedésre okot adó dolgot, szerinte Tokajev egyébként ügyes, nagy tapasztalattal rendelkező diplomata.

Fotó: Ainura / Azonnali

Az máris látszik, hogy Tokajevnek – aki mint láttuk – Putyin segítségével vagy jóváhagyásával került az ország élére, nagyon komolyan kell egyensúlyoznia az ukrán-orosz háború kapcsán. A szakértők egy része a tüntetések leverése és a helyzet stabilizálódása után rögtön arról beszélt, hogy Putyin ezzel simán megnyerte a harmadik ütközetét is, és

Tokajev felemelésével a visszaszerezte Kazahsztánt.

Az első komoly ütközetének egyébként a nyugatosodó Grúzia letörését tartják 2008-ból, ahol Luhanszk és Donyeck előképeiként szintén két szakadár államot támogat, a másodiknak pedig azt, hogy a lekötelezettjévé tette belarusz diktátort, Aljakszandr Lukasenkát, amikor a 2020-as elcsalt elnökválasztás után kirobbant tüntetések alatt támogatta a belarusz diktátort, majd Raman Prataszevics belarusz rezsimellenes újságíró elfogása után is segítő kezet nyújtott Lukasenkának, amikor az EU újabb szankciókat vezetett be a rezsimje ellen.

A dolog nem kecsegtetett sok jóval, egy január 10-i videókonferencián Putyin és Tokajev a legnagyobb egyetértésben beszéltek arról, hogy az országban valójában államcsínyt szerettek volna végéghez vinni – az nem derült ki, kicsodák –, és hogy Kazahasztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett valójában szembenéznie. Putyin nem felejtette el megjegyezni azt sem, hogy

hasonló jeleket látott 2014-ben a Majdanon is.

Mint emlékezetes, 2014 feburárjában körülbelül 20 ezer tüntető indult meg Kijevben a parlament felé, hogy elzavarják az oroszbarát Viktor Janukovicsot, aki azzal próbált időt nyerni, hogy a belügyminisztérium embereivel a tömegbe lövetett. A kijevi főtér, a Majdan hetekig lángokban állt, több mint száz ember halt meg az összecsapásokban, miközben Janukovicsnak sikerült elmenekülnie. Voltak olyan pletykák, hogy Putyin őt szeretné visszaültetni az ukrán elnöki székbe, de a háború alakulásával ezek a hangok elhalkultak.

Azt nagyon jól látjuk, hogy Magyarországon, ahol Belarusz és Szerbia után Európa legputyinbarátabb kormánya van, hogyan reagáltak a háborúra. De vajon hogyan reagáltak Tokajevék?

Még egy turbósemleges ország

„A kormányunk mindent megtesz, hogy semlegesnek tűnjön. Tokajevék nem szólhatnak be Oroszországnak, de nyíltan nem is támogathatják, mert a legtöbb kazah hevesen elítéli az orosz agressziót” – mondja az Azonnalinak Ainura. Ezt támasztják alá azok a hírek is, miszerint a kazah kormány reklámszakembereket keresett meg, hogy írjanak olyan posztokat a Facebookra, ahol a kazahok állítólag leglelkesebben vitatkoznak az ukrán-orosz háborúról, amikben amellett érvelnek,

miért lenne jó az országnak továbbra is az Eurázsiai Gazdasági Unióban maradni.

Tokajev állítólag azzal akarja javítani a közhangulatot, hogy a március 16-i beszédében – ami az első volt a zavargások óta – olyan reformokat ígért, hogy megkönnyíti az új politikai pártok regisztrációját, felhígítja az elnöki hivatal jogkörét, valamint megfogadta, hogy gondoskodik arról, hogy a kazah gazdaság ne süllyedjen el az orosszal együtt.

A kazahok egyelőre annak ellenére utálják az egészet, hogy náluk nagyon sokan nézik az orosz állami médiát, és nagyon sokan olvassák az interneten is az orosz sajtót. „Aggódom, hogy az orosz állam megszállja a kazah médiát, és sokan ugyanúgy Putyin hazugságainak az áldozatai lesznek, ahogy Oroszországban” – mondja ezzel kapcsolatban Ainura.

A kazahok közül ugyanis sokan félnek, ahogy a Balti államokban is, hogy ők lehetnek a következők Putyin háborújában – Tokajev ide, oroszbarát kormány oda. Putyin ugyanis már 2016-ban kijelentette, hogy

Kazahsztán valójában csak egy kreált ország,

ahogy Ukrajnával kapcsolatban is többször kijelentette, hogy valójában csak Lenin hozta létre, Oroszország és Ukrajna lakossága egyetlen nép. Kazahsztánban most is közel 20 százaléknyi orosz kisebbség él, többségük északon, akiket Tokajev új kormányának egyik újonnan kinevezett minisztere korábban például részeges gyarmatosítóknak nevezett, ami rögtön kisebb kellemetlenséget okozott.

Fotó: Ainura / Azonnali

Ahogy érthető módon annak sem örülnek a kazahok, hogy az orosz politikusok az utóbbi időben rendszeresen náciknak nevezik őket. Emlékeztetőül, ugye, Putyin is tartja magát ahhoz az elméletéhez, hogy ő valójában azért támadta meg Ukrajnát, hogy

nácitlanítsa az országot, és megvédje az ottani orosz kisebbséget.

A kazahok a háború kitörése óta lelkesen adakoztak az ukránoknak, és segélyeket adtak át az ukrán nagykövetségnek, azonban a kormány néhány nappal ezelőttig vonakodott humanitárius segítséget küldeni az országba. „Mi megértjük az ukránokat.

Senki nem teheti be a lábát az országodba – hívhat fasisztának, lőheti szét a városaidat és veheti el a szülőföldedet”

– magyarázta Ainura. „Az emberek nem akarnak megint a Szovjetunióban élni” – utalt arra a népszerű elméletre, hogy Putyin célja – ha elvetjük azokat az elméletek, hogy az elnök a koronavírus alatti elzártságban megbuggyant, vagy hogy a gyógyszerek hatására agresszívvé és kiszámíthatatlanná vált –, hogy visszaállítsa a Szovjetuniót.

Mint korábban írtuk, az orosz gazdaság 2014 óta – miután az oroszok annektálták a Krímet, és beálltak az orosz ajkú szeparatisták mögé Donbaszban – leszakadóban van, és bárki bármit mond, az új szankciók is hatalmasat ütöttek rajta. Olyannyira hatalmasat, hogy az előzetesen szankcióállónak gondolt orosz gazdaság még Dimitrij Peszkov, Kreml-szóvivő szerint is sokkhatás alá került. A háború és a szankciók viszont nagyon megviselik Kazahsztánt is, az utóbbi hetekben

20 százalékot romlott a kazah fizetőeszköz, a tenge is a dollárhoz képest

és egyre drágább minden. Ainura elmondása szerint különösen az étel drágult feltűnően sokat, az orosz kormány ugyanis gabona- és cukorkiviteli tilalmat rendelt el nyár végéig, ami Kazahsztánt és Kirgizisztán ütheti meg a legjobban.

Az emberek tömött sorokban állnak a bankokban, hogy dollárt vagy eurót válthassanak, azonban a bankok kifogytak belőlük, a kormány pedig megtiltotta az arany és az ezüst kivitelét. A Nemzeti Bank állítólag máris több mint 800 millió dollárt költött, hogy valahogy egyensúlyban tartsa a kazah fizetőeszközt. Ainura sokakhoz hasonlóan egyébként nincs meggyőzve arról, hogy a szankciók eredményesek lesznek,

szerinte a Nyugatnak sokkal elszántabbnak kéne lennie.

„Amikor 2014-ben Donbaszban kirobbantak a harcok, a szankciók akkor sem értek semmit, ahogy az alkudozások sem oldottak meg semmit. Putyint ennyivel nem lehet megállítani, az átlagemberek viszont nagyon megszívják velük” – magyarázta lapunknak.

Fotó: Ainura / Azonnali

Megjelentek a menekültek

Ahogy Oroszország-szakértő szerzőnk említette, a növekvő politikai elnyomás és a gazdasági visszaesés mértékéről függően ez akár egy újabb nagy orosz kivándorlási hullámhoz is vezethet. A háború kezdete óta oroszok ezrei menekülnek az országból, közülük naponta legalább hétszázan Finnországba, ugyanis Szentpétervárról körülbelül 3 és fél óra alatt lehet elérni a határt. Ezek az oroszok, ahogy a Telex írta, szintén menekülésnek élik meg a távozásukat, mert nem értenek egyet a háborúval, és azt érzik, a mindennapi életüknek annyi a szankciók miatt.

Az Azonnalinak Ainura azt mondta, hogy már

Almatiban is megjelentek az orosz menekültek.

Többe ő maga is belefutott, akiknek egyrészt azért kellett menekülniük, mert kritikusak a Putyin-rendszerrel szemben, másrészt azért, mert nem kaptak volna munkát Moszkvában.

Amikor arról kérdeztük, hogy szerinte Putyin tényleg megőrült-e, azt mondta, ahol olyat mondhatnak, hogy: „mi szükségünk van a világra, ha Oroszország nincs benne?”, az nem utal épeszűségre. Az idézet egyébként az orosz állami tévé egyik bemondójától származik, aki azután kezdte így a műsorát, hogy Putyin bejelentette, hogy helyezzék készültségbe az oroszok nukleáris elrettentő erőt.

Arról is érdeklődtünk, nem fenyegetnek-e konfliktusok Közép-Ázsiában, ha Oroszország, ami a keleti-NATO-nak is becézett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) legerősebb tagja, a háború végére látványosan meggyengülne, mire azt mondta, a környező országokkal egyelőre jók a kapcsolataik, szóval ő nem tart ilyesmitől. Az viszont biztos, hogy

Kína egyáltalán nem bánná, ha a térségben csökkenne az orosz befolyás,

ők ugyanis az ország keleti határában építik a világ egyik legnagyobb szárazföldi világkereskedelmi csomópontját, de délen van például cementgyáruk is.

NYITÓKÉP: Tüntetések Almatiban. FOTÓ: Ainura / Azonnali

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek