Magyarország legnagyobb menekültszállóját hozta létre és üzemelteti adományokból Budapesten a Migration Aid

Majdnem 300 embert tudnak elszállásolni, és rengeteg segítséget nyújtanak az ide kerülő menekülteknek. Az új szálló megmutatja a civil összefogás erejét is.

Az ukrán háború kezdete egyre több szó esik arról, hogy a magyar civilek nagyon sokat, a magyar állam pedig nagyon keveset tesz azért, hogy a menekülteket ellátását biztosítsa.

A hazai civil szervezetek közül krízishelyzetekben az egyik legaktívabb a Migration Aid, ennek bizonyítéka az is, hogy pénteken meghívták a sajtót, hogy megmutassák azt a „menekülthostelt”, amelyet gyorsan, önkéntesek segítségével önerőből hoztak létre, és már egy hete üzemel teljes kapacitással.

A menekültszálló Magyarország jelenlegi legnagyobbja, 300 fős kapacitása van, és 100-150 önkéntes néhány nap alatt hozta létre egy átadás előtt álló munkásszállóból a 13. kerületi Madridi utcában, amelyet a szervezet egy hónapra bérbe vett a tulajdonostól, azzal a lehetőséggel, hogy hosszabbítanak vele, amennyiben a válság elhúzódik.

„Mivel a háború kitörése óta nagyon sokan jönnek Magyarországra, és az egyik legnagyobb probléma az elszállásolás, nagyon fontosnak tartottuk, hogy találjunk egy helyet, ahol a közösségek együtt tudnak maradni”

– mondta el Horváth Viktóra, a Migration Aid sajtószóvivője a tájékoztatón.

A múlt szombat óta üzemelő hostelben az utolsó simításokat is önkéntesek végezték el, az előző napi felhívásukra több tucatnyian mentek a helyszínre: berendeztek, takarítottak, így gyakorlatilag egy felújítás utáni épületből 24 óra alatt csináltak egy menekültszállót, ahol kizárólag önkéntesek dolgoznak: ők takarítanak, koordinálnak, tolmácsolnak, egészségügyi segítséget adnak, vagy akár gyerekfoglalkozásokat tartanak.

Munka bőven volt előzetesen: meg kellett oldani, hogy legyen meleg víz és internet például. 

Az új szállón főleg nőket és gyereket fogadnak, olyanokat, akik már tudják, hova mennek tovább Budapestről, viszont néhány napig szállásra van szükségük, míg tovább utazhatnak.

Ez nem jelenti, hogy férfiak ne mehetnének, de egyrészt többnyire Ukrajnából már csak nők és gyerekek érkeznek, másrészt viszonylag kevés az olyan szoba, amelynek van fürdőszobája, így csak korlátozottan tudják a férfiakat elhelyezni.

A családoknak igyekszenek külön teret és saját fürdőszobát biztosítani, ám ez nem mindig sikerül, de probléma még nem volt abból, hogy kényszermegoldásként idegeneket kellett egy közös térben elszállásolni.

A Migoration Aid amúgy akár a továbbutazásban is segít, egy héten háromszor például buszokkal viszik az embereket Bécsbe,

amellett, hogy biztosítják a fuvart a szállók és a pályaudvarok, repterek közt, segítenek jegyet vásárolni is, ha kell, sőt, antigén- meg PCR-teszteket is végeznek azoknak, akiknek az utazáshoz szüksége van erre. 

A szállón maximum három napig maradhatnak az emberek.

A Migration Aid azonban nemcsak itt segít nekik elhelyezkedni. Siewert András, a szervezet vezetője elmondta, hogy a menekültszálló az első vonalat jelenti az elhelyezésben, de vannak szállodák is, amelyek helyeket ajánlottak fel, illetve a civilek is biztosítanak bizonyos mennyiségű szobát és lakást.

A menekültek számára az önkéntesek és civilek napi háromszori étkezést biztosítanak, ezeket is mind-mind civil felajánlások segítségével biztosítják, sőt,

a gyerekeknek a Hintalovon Alapítvány egy gyereksarkot is kialakított,

ahol képzett pszichológusok és szakemberek is segédkeznek, akik fel vannak készülve háborús körzetből érkező gyerekek fogadására.

„Nagyon jó tapasztalat volt, hogy amikor pénteken felhívást tettünk közzé, szombaton pedig már meg is telt a raktárunk. Volt, amiből többet is küldtek, péládul húsz mikróval nincs mit kezdenünk, de ez mind a támogatóink lelkességét mutatja”

– ecsetelte Elődi Márton, a szálló menedzsere.

Az összefogás tényleg nagyon nagy: Elődi meséli azt is, hogy sok gyerekágy érkezett, de bármit kiírnak, hogy szükség van rá, pillanatokon belül segít a lakosság – csütörtökön például egy mosoda vállalta, hogy ingyen tisztítja az ágyneműket, ami óriási segítség, mert naponta

„egy lakbérnyi pénzt kellett mosásra költeni” azelőtt.

Siewert elmondása szerint jelenleg megfelelően működik az ellátás, és úgy látja, a támogatói lendület is kitart. A kormány egyelőre nem érdeklődött abban, hogy miben segíthetne, igaz, a Migration Aid sem fordult hozzá segítségül. 

A helyszínen arról számoltak be, hogy a legtöbb odaérkező nem Magyarországon akar maradni, aki viszont igen, azt a Migration Aid összekapcsolja olyan segítő szervezetekkel, akik ezzel foglalkoznak. Ugyanakkor határon túli magyarok nem nagyon vették igénybe ezt a fajta segítséget, aki a szállóra érkezik, többnyire ukránul vagy oroszul beszél.

Miután február 24-én Vlagyimir Putyin megindította Ukrajna elleni invázióját, milliók voltak kénytelen otthagyni eddigi életüket. Az ENSZ legfrissebb, március 18-i adatai szerint eddig összesen 3 270 662 fő hagyta el Ukrajnát. A legtöbbjük Lengyelországban talált ideiglenes menedéket, szám szerint 1 975 449-en, de Románia és Moldova is több mint 300 ezer menekültet fogadott eddig be: előbbibe 508 ezeren, utóbbi 335 ezeren érkeztek.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországra 291 230 fő érkezett Ukrajnából február 24-e óta, bár Orbán Viktor miniszterelnök március 16-án reggel 429 ezer menekültről beszélt.

NYITÓKÉP: A Migration Aid Madridi utcai menekültszállása. FOTÓ: Kulcsár Árpád / Azonnali