A háború kitörése óta már majdnem 10 milliárd eurót fizethetett energiáért az EU Oroszországnak

Egyelőre sem az EU, sem Oroszország nem meri meglépni, hogy elzárja a gázcsapot.

Február 24-én indított Oroszország inváziót Ukrajna ellen, amire az Európai Unió szokatlanul egységesen és gyorsan reagált különféle gazdasági szankciókkal. Ezek azonban egyelőre nem terjednek ki az energiaimportra, az EU ugyanis még nem tudja kiváltani orosz energiát.

Miközben az EU rá van utalva az orosz energiára, addig Oroszországnak az ebből származó bevétel fontos olyannyira, hogy bár a nyugati szankciókra válaszul fenyegetőzött azzal, hogy elzárja az Európába irányuló gázszállítmányokat, a Gazprom és maga Putyin is megerősítette,

hogy a háború ellenére a szerződéseknek megfelelően szállítják az EU-nak a gázt.

Egy a fosszilis energiahordozók visszaszorításáért küzdő civil szervezet, a Europe Beyond Coal és a légszennyezést kutató Centre for Research on Energy and Clean Air (Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont, CREA) a nyilvánosan elérhető statisztikák és egyéb adatok alapján megbecsülte, hogy a háború kitörése óta az EU mennyi pénzt fizetett Oroszországnak gázért, szénért és olajért. A két szervezet egy közzétett egy számlálót is, amin valós időben követhető ennek az összegnek a növekedése.

Ezerint március 13. szombat délelőttig az EU tagállamai

már több mint 9,7 milliárd eurót (3,7 ezer milliárd forintot) fizettek az orosz energiáért,

vagyis tulajdonképpen ekkora összeggel finanszírozták az EU Putyin Ukrajna elleni invázióját.

Az orosz energiától való függőség visszaszorítása deklarált célja az EU-nak, a március 10-11-i versaillesi csúcson ki is nyilvánították, „a lehető leghamarabb megszüntetik az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségünket”, a tagállamok többsége – köztük Magyarország, aminek kormánya az egyik legnagyobb hazai sikereként kommunikált rezsicsökkentést alapozta az olcsó orosz gázra –

egyetért abban, hogy ezt radikális gyorsasággal nem lehet megtenni.

Az orosz energiaforrásoktól való gyors megszabadulást leginkább Lengyelország és a balti államok sürgetik, ám valójában ők is függenek az orosz energiától.

Mint a Politico írja, Lengyelország már megoldotta, hogy kiváltsa az orosz gázt: a Balti-tengeri Świnoujście város kikötőjébe épített egy cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas terminált, ami majd amerikai és katari cégek tartályhajóit fogadja, illetve hamarosan elkészül a balti gázvezeték, amin keresztül Norvégiából érkezik majd gáz. Lengyelország így valószínűleg nem fogja meghosszabbítani a 2022 végén lejáró szerződését Oroszországgal, a gáz viszint csak a töredékét teszi ki a lengyelországi orosz energiaimportnak:

a lengyelek sokkal több szenet és kőolajat vásárolnak az oroszoktól, mint gázt, ezek kiváltása pedig náluk sincs olyan előrehaladott állapotban, mint a gázé.

Nemrég a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javasolt tíz pontot az EU-nak, amivel csökkenthetné az orosz gáztól való függőséget.

NYITÓKÉP: jwvein / Pixabay