Debrecen, Szolnok, Kecskemét és Kaposvár fölött is elrepülhetett a lezuhant ukrán drón

A lapunknak nyilatkozó Vadai Ágnes szerint jó lenne tudni, hogy pontosan mit is jelent, hogy a HM közlése szerint a Zágráb közelében péntekre virradóra lezuhant drón „mindvégig nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva távozott az ország légteréből”, hiszen a horvátokat láthatóan felkészületlenül érte, hogy berepült hozzájuk az eszköz.

Egyelőre továbbra sincs túl sok konkrét információ arról, hogyan repülhetett át Magyarország fölött az a Tu-141-es típusú minden bizonnyal ukrán drón, amelyik péntekre virradóra Zágráb közelében zuhant le. A Honvédelmi Minisztérium csak annyit volt hajlandó közölni az ügyben, hogy

a légi eszköz Csengernél lépett be a magyar légtérbe és 40 perces repülés után hagyta el azt Horvátország felé.

A hivatalos közlések szerint a drón a román légtérben mindössze három percet, a horvátban hetet töltött. Ez ahhoz túl rövid idő, hogy repülőgépeket indítsanak a megfigyelésére vagy az esetleges lelövésére, de

a 40 perc alatt a magyar légierőnek erre bőven lehetett ideje arra is, hogy az eszköz pályáját figyelve előre értesítsék a horvát felet a váratlan „látogatóról”.

A drón végül a Zágrábhoz közeli Jarun tónál zuhant le, vélhetően azért, mert kifogyott az üzemanyaga. Ukrajna tagadja, hogy a drónt ők indították volna, de a zágrábi orosz nagykövetség azt mondta, Oroszországban már 1991 óta nem használják ezt az eszközt, azt csak az ukrán hadseregben tartották még rendszerben.

Mint a HVG megírta, a közel hat tonnát nyomó, 14 méteres eszközt 1974-ben kezdték használni, akkor csúcstechnológiának számított, de mára természetesen nagyon elavultnak számít. Előre beprogramozott útvonalon tud haladni, ezt repülés közben már nem lehet módosítani, a hatótávolsága 1000 kilométer körül van.

Egyelőre a legvalószínűbb teória, hogy bárki is indította a drónt, nem a horvát fővárost akarta elérni vele, minden bizonnyal meghibásodás miatt repült arra az eszköz. Az Index arra is felhívta a figyelmet, hogy az említett Jarun tó mellett Ukrajnában is létezik egy Jarun nevű város. Lapunk több szakemberrel is beszélt, akik azt mondták,

ha valóban meghibásodott a drón, akkor a legvalószínűbb, hogy egy egyenes vonalú pályán repült

addig, amíg el nem fogyott az üzemanyag, majd lezuhant.

Innen kiindulva ha a csengeri magyar belépési pontot és a horvátországi Jarun tavat összekötjük egy egyenessel, majd az ezer kilométeres hatótávolságot is figyelembe vesszük, akkor a képünkön ábrázolt repülési pályát kapjuk az ukrán Vinnicja várossal mint kiindulási ponttal.

A település egyébként stratégiai jelentőségű a repülőtere miatt, amit az oroszok már a támadás elején rakétákkal lőttek. (Nyitóképünk is itt készült.)

A vonalat meghúzva az is látszik, hogy a drón ezek szerint Debrecen, Szolnok, Kecskemét és Kaposvár közvetlen közelében is elrepülhetett, ezek nem csak nagy városok, de Debrecenben nemzetközi repülőtér működik, Szolnokon van a Magyar Honvédséga 2. Vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandárja és egy légibázis is, Kecskeméten maguk a Gripenek állomásoznak, míg Kaposvár mellett a jelenleg működésből kivont Taszár légibázis található.

„Minimum annyit mondhatunk erről az éjszakai incidensről, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem kommunikálta megfelelően az esetet”

– mondta az Azonnalinak Vadai Ágnes. A parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának DK-s alelnöke szerint sem egyértelmű – mint korábban megírtuk – a különböző kormányzati közlések alapján, mi is történhetett azalatt a 40 perc alatt, amíg a drón magyar légtérben volt.

Szijjártó Péter külügyminiszter péntek délutáni videónyilatkozatában azt mondta a pénteki nap folyamán a magyar légvédelem két gyanús esetet észlelt a keleti határokon, és mindkét alkalommal fel is szálltak a Gripen vadászgépek Kecskemétről, de a pilóták nem láttak semmit.

„Az viszont nem egyértelmű, hogy éjszaka is megtörtént-e ez. Az ügyben kiadott HM közlemény ugye úgy fogalmaz, hogy 'a drón Magyarországra történő belépésétől mindvégig nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva távozott az ország légteréből', ez számomra arra utal, hogy a magyar Gripenek akkor is felszálltak és kísérték a drónt, de ezt egyértelműen nem jelzi a HM közleménye. Ha viszont nem szálltak fel, akkor nem értem, mit jelent, hogy ellenőrzés alatt tartották a drónt? Ha észlelték, ellenőrizték, akkor bőven volt idejük előre szólni a horvát légvédelemnek, de úgy tűnik, őket teljesen felkészületlenül érte, hogy berepült hozzájuk ez az eszköz”

– mondta lapunknak Vadai Ágnes. A képviselő szerint az is botrányos, hogy miközben pénteken délelőtt a horvát sajtó már széles körben tárgyalta az ügyet, az első hivatalos magyar közlés – a HM-től – csak délután fél négykor történt.

A képviselő ezért a honvédelmi bizottságban szeretne választ kapni a felmerülő kérdésekre. Erre elvileg pénteken kerül sor, de Vadai Ágnes azt reméli, hamarabb is össze tudnak ülni. Az Azonnali az üggyel kapcsolatban több kérdést is feltett az illetékes minisztériumoknak, választ egyelőre nem kaptunk.

NYITÓKÉP: Tu-141, fotó: Goeorge Chernilevski, Wikimedia Commons