Novák Katalin azt ígérte, a faluvégi cigánytelepekre is ellátogat majd elnökként

Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól? – kérdezte elnökjelölti beszédében Róna Péter az ukrán háborúra és a kormány magatartására utalva.

Támogatni fogom azokat, akik a fogantatás pillanatától ott vannak a gyerekeink mellett

– mondta köztársasági elnökjelölti beszédben Novák Katalin. A Fidesz politikusa a nemzet egységét hangsúlyozta beszédében és azt, hogy ő ennek megtestesítésére fog törekedni.

Ezért, mint mondta, megválasztása esetén természetes lesz a számára,

hogy meglátogassa a „faluvégi cigánytelepen a roma magyarokat” is, de nem országjárásra készül, hiszen itthon van.

Az első útja azonban majd haza, a családjához vezet majd, de szeretne minél hamarabb Varsóba is ellátogatni a „lengyel barátainkhoz”.

Beszélt a választásokról is, a Fidesz választási retorikáját visszafogottan átvéve azt mondta, „április 3-a sorsdöntő pillanat lesz”, ő bízik benne, hogy mindenki tudni fogja, mi a nemzet érdeke.

Már egyértelműen az ellenzékre utalva megjegyezte, hogy „nem a hatályos jogrend lebontásán, hanem annak fenntartásán fogok munkálkodni”, végül Szent Istvánt idézte: „Légy irgalmas mindenkihez, aki erőszakot szenved. Légy alázatos, szelíd, becsületes”.

Megkülönböztetni a jót a gonosztól

Róna Péter azzal kezdte az elnökjelölti beszédét, hogy a köztársasági elnök a nép egységét hivatott megjeleníteni.

„De a szomszédunkban a háborút olyan hatalom indította el, amihez kormányunkat szoros kötelék fűzi, hol van a megjeleníthető egység így?”

– tette fel a kérdést. „Az egész világ elítéli Oroszország vérengzését, mi képtelenek vagyunk nevén nevezni a tetteket. Szorongunk, mert tudjuk, közünk van a szomszédban történtekhez” – mondta.

Majd a korábbi magyar történelmi traumákat idézve Róna ismét kérdést fogalmazott meg: „Ezek vajon kilúgozták erkölcsi ítélőképességünket? Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól?” Felidézve, hogy az elnöknek az államszerkezet demokratikus működése feletti őrködés is dolga, az ellenzék elnökjelöltje arról beszélt,

a mai alaptörvény minden hatalmat az Országgyűlésnek ad, ez pedig nem jó, a bebetonozott hatalom a korrupció melegágya.

Ő is Szent Istvánra utalva azt mondta, első királyunk óta óta konszenzus van a magyarok között, hogy a Nyugatoz akarunk tartozni. „Nem Oroszország és nem Törökország a mi közösségünk, hanem a keresztény Nyugat.” Ezután a méltányosság gyakorlását nevezte meg az elnök másik feladataként.

De „a méltányosság alapja, hogy minden magyar szavazata ugyanannyit ér. Az nem lehet, hogy a kormánypártra adott szavazatok másfélszer többet érnek. Az sem lehet, hogy minden hetedik honfitársunk napi 1250 forintból, vagy még kevesebből tengődik, hogy a magyarok 74 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él”.

Végül Róna Péter úgy fejezte be a beszédét: „nyújtsunk kezet egymásnak, még akkor is, ha a másik különbözik tőlünk, ha gyarló, ha tévúton jár”.

NYITÓKÉP: Novák Katalin / FB, Fazakas Attila / FB