Kína semlegesek mutatja magát az ukrajnai konfliktusban, de az állami médiája keményen tolja az orosz propagandát

A kínai média Ukrajnával kapcsolatos híreinek jelentős része orosz forrásból származik.

Bár Kína a nyilvános nyilatkozatokban és nemzetközi csúcstalálkozókon látszólag semleges álláspontot képvisel az ukrajnai háborúval kapcsolatban – sőt, azt is felajánlotta, hogy közvetítene az oroszok és az ukránok között – ami nem árul el sokat Peking valódi szándékairól, a kínai állami média nagyrészt ugyanúgy tájékoztat az eseményekről, mint az orosz – írja elemzésében a CNN.

A legnagyobb kínai műsorgyártó- és szolgáltató, a CCTV ugyanúgy „különleges katonai művelet”-ként hivatkozik az orosz invázióra, mint az orosz média, Putyin a kínai média tálalásában is egy áldozat, aki kiáll az ostromlott Oroszország mellett,

legújabban pedig a kínai média kritika nélkül átvette az orosztól azokat a híreket, miszerint az USA biológiai fegyverek gyártását finanszírozza Ukrajnában.

A CNN az elemzésében közel 5 ezer bejegyzését vizsgálta meg, amik a Twitterhez hasonló kínai platformon, a Weibón jelentek meg az invázió első nyolc napja alatt, és a forrásuk valamelyik kínai médiatermék volt. Az elemzés azt találta, hogy az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos leggyakrabban megosztott 300 bejegyzés közel fele

kimondottan oroszbarát szemszögből tálalta a híreket, gyakran orosz tisztviselőkre hivatkozott, vagy közvetlenül az orosz médiából átvett hírről volt szó.

A CCN megjegyzi, hogy az elemzés nem reprezentatív a kínai állami média összes weibós megosztására, inkább csak egy pillanatkép az állami médiában előállított információkról, amik a leginkább eljutnak a Weibo havi félmilliárd felhasználójához.

Az elemzés konkrét példákat is hoz: az orosz médiából került át a kínai médiába az ukrán katonák „náci” taktikájáról szóló leírások, vagy a Zelenszkij ukrán elnök hollétével kapcsolatos dezinformációk.

A teljes kínai állami média példás gyorsasággal vette át azt az orosz védelmi minisztériumtól származó vádat, hogy az USA biológiai fegyverek fejlesztését finanszírozná ukrajnai laboratóriumokba,

és végül a kínai külügyminiszétrium szóvivője szóllította fel az USA-t, hogy tisztázza a katonai célú biológiai tevékenységét a határain belül és kívül is.

A CNN elemzése szerint nem világos, hogy mindez annak az eredménye-e, hogy a két ország összehangolta a propagandakampányait, azzal viszont mindenesetre összhangban van, ahogy a két hatalom propagandája korábban is felerősítette a másik narratíváit olyan ügyekkel kapcsolatban, mint a hongkongi demokráciapárti tüntetések, a covidjárvány eredete vagy az USA szerepe a posztszovjet országok színes forradalmaiban.

Mivel az Európai Unió a területén korlátozza az angol nyelvű orosz állami médiát, az RT-t és a Szputnyik News-t – a tévécsatornák kikerültek a kínálatból, a weboldalak nem elérhetők –

az oroszok propaganda az angol nyelvű kínai médián keresztül tud terjedni Európában.

A People Daily kínai lapban például egy kommentár

• ugyanúgy a hazugság birodalmának nevezi az USA-t, ahogy azt Vlagyimir Putyin tette pár nappal korábban egy beszédében;
• az Ukrajnáról szóló hírek között lehet olvasni a Pentagonban az ukrajnai konfliktus hírére pattogó pezsgősdugókról;
• és persze van USA-ostorzás is amiatt, hogy az Kínáról terjeszt dezinformációt Ukrajna kapcsán.

Az amerikaik szerint ugyanis Kínának előzetesen tudomása volt arról, mire készül Putyin Ukrajnában. Az erről szóló New York Times-cikkek Kína szerint azonban egy dezinformációs kampány részei, amivel egyrészt az USA el karja tolni magáról a felelősséget, másrészt az a célja, hogy teret nyisson „Kína és Oroszország egyidejű elnyomásának”.

Az USA-ellenesség eddig is közös pont volt a két országnál; a CNN szerint az, ahogy a kínai média terjeszti az orosz propagandát, azt jelzi, hogy Kína valójában messze nem olyan semleges és sokkal közelebb áll Oroszországhoz, mint ahogy mutatja magát.

De hogyan számol be az eseményekről a Kreml-közeli médiumok? Vigóczki György Máté kielemezte!

NYITÓKÉP: Hszi Jin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2019 júniusában Moszkvában. FOTÓ: Kreml