Március 9-én, szerdán mutatta be kormányprogramját az ellenzék. Mutatjuk, mi van benne!
Március 9-én, szerda este eredetileg hatkor, de két elhalasztás miatt végül este nyolckor mutatta be a hatpárti ellenzéki összefogás a programját, ami az Emelkedő Magyarország nevet kapta.
A kicsivel több mint egy órás eseményre mindegyik párt delegált egy tagot, akik a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter mellett beszéltek az ellenzék közös programjáról, de a közönség soraiban is a pártok fontos politikusai ültek.
A Momentumot Hadházy Ákos, a Zuglóban induló jelölt képviselte, az MSZP részéről Komjáthi Imre a párt elnökhelyettese és képviselője volt jelen, a Párbeszédet a női társelnök, Szabó Tímea képviselte, az LMP színeiben a szintén női társelnök Schmuck Erzsébet beszélt, mellettük még Arató Gergely a DK-t, Z. Kárpát Dániel a Jobbikot képviselte, de felszólalt még mellettük a korábbi rendőr, Siófok jelenlegi polgármestere, Lengyel Róbert is, aki a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom tagja is.
Az est házigazdája és első felszólalója az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki Zay Péter volt, aki e három szóval jellemezte Magyarországot, mivel szerinte ezért a három dologért küzdött Magyarország történelme során, és úgy véli, ezeket az eszméket árulták el az elmúlt 12 évben. Szerinte Orbán Viktor vezetésével a kormány egy keleti utat követte, de Magyarországnak szakítani kell a putyini módszerekkel, és szakítani kell azokkal a módszerekkel és politikával, amelyek nemcsak Magyarország nyugati szövetségeseit, hanem saját állampolgárait is elárulta.
A jelenlegi ukrajnai háborúra utalva elmondta, hogy az elsődleges szempont a biztonság és a béke, ahhoz ehhez egyértelmű értékvállalásra van szükség, ami az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint a Nyugathoz való közeledés.
Emellett kiemelte, a kerítés marad, bevezetik a határőrséget
és az EU határvédelmi intézményével, a FRONTEX-szel közösen védenék a magyar határt. Azt ígérte, a magyar érdekkel ellentétes nemzetközi szerződéseket felbontják, míg az uniós támogatások nagy részét a kis- és középvállalkozásoknak szánnák.
A külpolitikai fordulat ígérete után a közbiztonsággal folytatta, amiről elmondta, bevezetik a falurendőri programot, illetve növelnék a rendőrök bérét, hogy így állítsák meg a pályaelhagyásokat.
Emellett elmondta, a családtámogatás marad, a béreket és a nyugdíjakat pedig emelné. Azonban, hogy a nyugdíjak és a bérek színvonala maradjon,
öt éven belül bevezetnék az eurót.
A minimálbérről elmondta, hogy négy éven belül adómentessé tennék és folyamatosan emelnék, miközben az adókulcshoz nem nyúlna, az maradna 15 százalék.
A családtámogatási rendszert megtartanák, azonban a gyes, a családi pótlék és az otthonápolási díj összegét megdupláznák, ahogy a 13. havi nyugdíjat sem törölnék el. A nyugdíjrendszerről azt mondta, rugalmas, élhető nyugdíjrendszert ígérnek.
Szerinte ezekre onnan lesz pénze az „Orbán utáni kormánynak”, hogy visszaszorítják a korrupciót, aminek érdekében valódi elszámoltatást ígért.
Az elszámoltatás szerinte nem jobb, vagy baloldali kérdés, így minden ügyet kivizsgálnának – legyen az 2010 előtti vagy utáni, fideszes vagy ellenzéki korrupció.
Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy az uniós támogatásokat nem a magyar emberek boldogulására fordították, hanem „a barátok gazdagosítására”. Ennek érdekében bejelentette, hogy ha ő vezetné a kormányt, Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és saját korrupciós ügyészséget is felállítana az ellenzék.
Mint ígérte, az uniós támogatásokat az egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre és a települések fejlődésére költenék, nem pedig lówellnessre. Márki-Zay elmondta, hogy az Oroszországból érkező gázra szükség van, de idővel csökkentenék az orosz gáztól való függőségünket, újratárgyalnák a Paks 2-ről szóló megállapodást, illetve évente százezer lakás energetikai felújítását támogatnák.
Az egészségügyet úgy reformálnák meg, hogy növelnék a szakdolgozók bérét, a várólistákat pedig úgy rövidítenék meg, hogy akár a magánegészségügyet is ingyenessé tennék. A kórházakat és rendelőket pedig visszaadnák az önkormányzatoknak.
Emellett Márki-Zay bejelentette, kötelező oltás nem lesz, de mindenki számára elérhetővé teszik a nyugati vakcinákat.
Az oktatás kapcsán a Fudan egyetemre utalva elmondta, „kínai kommunista migránsegyetem helyett magyar diákvárost” terveznek, de visszaadnák a pedagógusoknak a szabadságot is, így például a szabad tankönyvválasztás jogát. A Klebelsberg Központot eltörölnék, az iskolákat visszaadnák az önkormányzatoknak.
A sport, a kultúra és a média kapcsán Márki-Zay elmondta, szabaddá tennék ezeket: a TAO-rendszerben ellehetetlenítenék a korrupciót, míg a Médiatanácsot feloszlatnák, ahogy a közmédiát is megreformálnák.
Valódi roma felzárkóztatást ígért, mivel szerinte a Fidesznek egyedül csak Farkas Flóriánt sikerült felzárkóztatnia, emellett azt ígérte, szabadságot és méltóságot biztosítanak mindenkinek, senkit nem érhet hátrány szexuális orientációja, bőrszíne, neme alapján. Azt ígérte
Ezután a magyar bírósági rendszer átalakításáról, illetve a jogállamiságról beszélt Márki-Zay. Szerinte a magyar bíróságok jelenleg nem tudnak hatékonyan működni, emellett a jogállamiság kapcsán megfogalmazott nemzetközi kritikákra is választ kell adni.
Új alkotmányt ígért, aminek bevezetéséről majd népszavazáson dönthetnének az emberek.
Azt ígérte, az új alkotmány az egész nemzetet fogja képviselni, emellett a választási rendszert is átalakítanák, hogy azok a külhoni magyarok is tudjanak levélben szavazni, akik jelenleg ezt nem tudják megtenni.
Márki-Zay Péter beszéde után a többi párt politikusa kapta meg a szót, hogy kifejtsék részletesebben a Márki-Zay által felvázolt program különböző pontjait. Először a Momentum delegáltjaként, ám valójában pártnélküli Hadházy Ákos állt be a kör közepére, hogy arról értekezzen, az ellenzék hogyan lépne fel a korrupció ellen, és miként képzelik el az elszámoltatást.
Hadházy azt ígérte, ha kétharmados többséget szerez az ellenzék, létrehozzák a Korrupcióellenes Ügyészséget,
de ha ennyi mandátumot nem szereznének április 3-án, akkor egy ügynökséget hoznának létre, amely ígérete szerint „kellően elrettentő” lenne, és garanciát jelent, hogy a magyar állam a beszedett adót és az uniós támogatásokat megfelelően költse el.
Azt mondta, ígéretek helyett cselekedetekre van szükség, és fontos, hogy ne csak megteremtsék a korrupcióellenes szabályokat, hanem azokat be is tartatják majd, mivel az mindenkire ugyanúgy vonatkozni fog majd.
A korrupcióellenes küzdelméről ismert Hadházy után a balos Komjáthi Imre, az MSZP elnökségének tagja és országgyűlési képviselője következett. Márki-Zay ígéretei mellett újdonságként azt említette, hogy
Az adójóváírással sávosan emelnék mindenki fizetését, akinek a jövedelme nem éri el a minimálbér másfélszeresét, illetve helyreállítanák a szerinte megcsonkított cafetériarendszert.
Emellett megismételte az ellenzék korábbi ígéretét, miszerint három hónap helyett kilenc hónapig járna az álláskeresési járadék, amiről egyébként majd népszavazást is tartanak a választások után. Az MSZP-s politikus azt ígérte, biztos megélhetést biztosítanak mindenki számára, mivel véleménye szerint a Fidesz az elmúlt 12 évben elvette az emberektől a megélhetés biztonságát.
Ezután a Párbeszéd női társelnöke, Szabó Tímea emelkedett szóra, aki az egészségügy jelenlegi állapotáról értekezett, illetve kicsit bővebben kifejtette, amiről Márki-Zay csak érintőlegesen beszélt első monológjában.
Szabó azt ígérte, jó minőségű, normális egészségügyi ellátást biztosítanak a magyaroknak, illetve emelnék a szakdolgozók bérét is.
A Párbeszéd társelnöke megígérte, önálló egészségügyi minisztériumot hoznának létre,
amivel nemcsak az ellátást fogják tudni normálisan megszervezni, de lehetőséget ad az orvosok és a szakdolgozók béreinek rendezésére, és megállítanák az egészségügyi rendszerből való elvándorlást is.
Emellett bejelentette, hogy megerősítenék a praxisközösségeket.
Az ígéretcunamit ezután Arató Gergely folytatta, aki az ellenzék oktatással kapcsolatos programjáról beszélt. A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője szerint az elmúlt 12 évben a Fidesznek az volt a célja, hogy ellenőrzése alá vonja az oktatást, kezdve a KLIK bevezetésével, illetve az egyetemek alapítványba való helyezésével.
Szabóhoz hasonlóan megígérte, az oktatás is külön minisztériumot kapna, emellett visszaállítanák a tankötelezettséget 18 évre, mentor- és ösztöndíjprogramot indítanának, amivel csökkentenék a lemorzsolódást.
Arató olyan oktatást ígért, amely megtanítaná a diákokat gondolkodni, és laptopot sem csak választási évben osztogatnának a diákoknak.
Visszaadnák az egyetemeknek az autonómiájukat, emellett megnyitnák a felsőoktatás kapuit, és az első diploma megszerzését mindenkinek ingyenessé tennék.
A többi felszólalóhoz hasonlóan beszéde végét ő is az ellenzék közös szlogenjével zárta, miszerint visszaadnák az oktatást a népnek, mivel Magyarország mindenkié.
Arató után a kör közepét Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parlamenti képviselője és elnökségének tagja vette át. Z. Kárpát az ellenzék családtámogatási programjáról, illetve a rezsicsökkentésről beszélt. Azt ígérte, jövedelembiztonságot és szociális biztonságot teremtenek mindenkinek, illetve igazságosabbá teszik a családtámogatási rendszert, illetve a rezsicsökkentést.
Ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy
duplájára emelnék a családipótlékot, helyreállítanák a rokkantsági támogatások rendszerét, kiterjesztenék az otthonteremtési programot,
illetve felszámolnák a kilakoltatások jelenlegi rendszerét.
Olyan nyugdíjrendszert vezetnének be, ami az inflációt és más gazdasági tényezőket is figyelembe vesz, amivel azt ígérte, kiszámíthatóbb és több lesz a nyugdíj.
A Jobbik politikusa után Lengyel Róbert, siófoki polgármester, egyben korábbi rendőr kapta meg a szót, aki a fegyveres testületek megreformásáról beszélt.
Lengyel elmondta, nehéz helyzetben veszi át a Márki-Zay-kormány az országot rendészeti szempontból, mivel hatalmas a létszámhiány a rendőröknél, a tűzoltóknál és a katonaságnál is.
Azt ígérte, hogy megemelnék a rendészeti illetményalapot, életpályamodellt vezetnének be, és korkedvezményes nyugdíjrendszert vezetnének be. Megismételte Márki-Zay falurendőr-programjának ígéretét, és elárulta, újra tűzoltók lesznek a katasztrófavédőkből.
Emellett azt ígérte, megszüntetik a rendészeti szervek vízfejűségét, aminek következtében a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, a TEK-et és a Készenléti Rendőrséget is átszerveznék.
Az estét Schmuck Erzsébet, az LMP női társelnöke zárta, aki egy jövőbeni Márki-Zay-kormány klímaprogramjáról beszélt. Azt ígérte, minden döntésnél figyelembe fogják venni a fenntarthatóságot, mivel Magyarország csak így válhat egészséges, zöld országgá. Elmondta, hogy a környezetünk védelmét különösen fontosnak tartja az ellenzék, mivel klímaválság van.
Azt ígérte, egy Márki-Zay vezette kormány éllovassá tenné Magyarországot az energiafelhasználásban,
amivel nem csak környezetünkön, hanem energiafüggőségi helyzetünkön is képesek majd javítani. A zöldpolitikusnő hatékony megújulóenergia-forrásokra való átállást ígért, emellett elmondta, hogy Magyarország 2030-ig 60 százalékkal csökkentené a széndioxid-kibocsátást is, bár túl részletesen azt nem fejtette ki, ezt hogyan tennék meg.
Ahhoz, hogy ez a klímacél tartható legyen, szerinte szemléletformálásra is szükség van, ezért az iskolában ismét környezettudatosságra tanítanák a gyermekeket, de emellett a lakosság klímatudatosságát is növelnék. A levegő mellett a vízeink minőségét is javítaná egy esetleges Márki-Zay-kormány.
Utána ismét Márki-Zay Péter kapta meg a szót, aki azzal a gondolattal zárta az estét, hogy
és addig is csak felfelé!”
A választási programjának bemutatóját az alábbi videón lehet visszanézni, míg magát a programot az alábbi linken lehet elérni:
NYITÓKÉP: Márki-Zay Péter / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.