Németország szerint korai az orosz olaj és gáz bojkottjáról beszélni

Minderről a zöld külügyminiszter, Annalena Baerbock beszélt. Az orosz gázexport 45,2 százaléka az EU tagállamaiba irányul.

Mióta februrá 24-én Oroszország megindította az invázióját Ukrajna ellen, Oroszországot egyre több szankció éri az agressziója miatt. Az orosz bankokat leválasztották a SWIFT-rendszerről, magára Vlagyimir Putyinra és rezsimjének fontos embereire közvetlenül vetnek ki szankciókat, az Európai Unió tagállamai kitiltották az orosz repülőket a légtereikről, viszont eddig a nyugati és EU-s szankciók egy dolgot nem érintettek,

mégpedig az orosz gáz- és olajexportot.

Márpedig Oroszország gazdaságának egy jelentős részét az e két ipar teszi ki: egyes adatok szerint a szövetségi költségvetés bevételeinek a 39 százaléka az olaj- és gázipar adja, de például az olajbányászatáról híres Hanti- és Mátyásföld nevű közigazgatási egységnek már a 80 százalékát, és a régió részesedése a teljes orosz olajtermelésben 43,6 százalékos.

Így érthető, hogy Ukrajna, illetve az Egyesült Államok miért szeretne szankciókat kivetni e két iparra, hiszen a háborút már eddig is megsínylő orosz gazdaságot nagyon érzékenyen érintené. Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba például Twitteren arra szólított fel „minden tudatos embert a világon”, hogy követeljék a multinacionális vállalatoktól az Oroszországgal tartott kereskedelmi kapcsolatokat.

„Az orosz olajnak nincs ukrán vér szaga nektek?”

– tette fel a költői kérdést.

Azonban az éremnek két oldala is van, hiszen azt a gázt és az olajat valahol értékesíteni is kell, így e két iparra kivetett szankciók nemcsak Oroszországot érintenék rosszul,

hanem az Európai Uniót is, mivel az orosz gáz 45,2 százalékát az EU tagállamai vásárolják meg.

Emiatt nem meglepő, hogy az orosz olaj- és gázipart eddig az EU nem szankcionálta, bár Anthony Blinken amerikai külügyminiszter egy vasárnap esti interjújában arról beszélt, hogy az európai partnereivel nagyon aktív tárgyalásokat folytat, hogy megtiltsák az orosz olaj importját, miközben alternatív források után néznek.

Eddig a leghatározottabban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter állította, hogy az orosz gáz importját nem lehet betiltani, mivel azzal Magyarország energiaellátását veszélyeztetnék, de már több fideszes politikus ellenezte az ilyenfajta szankciókat, mert az veszélyeztetné a rezsicsökkentést.

Most újabb ország állt ki az Oroszországból érkező gáz és olaj mellett,

méghozzá Németország.

A világ hat legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G7 soros elnökségét betöltő ország külügyminisztere, az amúgy egykori Zöld-társelnök Annalena Bearbock a vasárnap két interjúban is kiállt az orosz gázimport mellett.

„Nincs értelme, ha három hét múlva rájövünk, hogy Németországban már csak pár napnyi áram maradt”

– fogalmazott a német külügyminiszter.

Baerbock emellett egy másik, szintén vasárnap esti interjújában elmondta, ha lenne olyan szankció, ami megállítaná az orosz tankokat holnap, azt még ma meglépnék, de szerinte ilyen szankció és intézkedés nem létezik, mivel Vlagyimir Putyin eltökélt, hogy elfoglalja Ukrajnát, méghozzá bármi áron – véli Baerbock, akinek pártjának a másik egykori társelnöke, a kancellárhelyettesi posztot is betöltő Robert Habeck közbenjárására állították le a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő gázvezeték, a már csak engedélyeztetésre váró Északi Áramlat 2 engedélyeztetési folyamatát.

Hasonlóan látja koalíciós partnere, a pénzügyminiszteri posztot betöltő Christian Lindner és a liberális FDP. A német kormányban a legkisebb juniorpartnerként szereplő liberális politikus a Bildnek nyilatkozott, amiben megismételte Baerbock szavait, miszerint ha a gáz-, olaj és szénembargó a jelenlegi helyzeten változtatna, akkor támgatná az embergót, ugyanakkor figyelmeztetett, 

„ha lemondunk az Oroszországból érkező gáz-, olaj- és szénszállítmányról, az azt jelenti, hogy Nyugat-Európában és a világon az árak drámaian megemelkednek a várható hiány miatt”

– fogalmazott, majd hozzátette, Oroszországot politikailag, gazdaságilag és pénzügyileg már így is izolálták, és Európa tovább bírja mint Putyin, de „a kitartásunkat negatívan érintheti, ha magunk vezetünk be embargót.”

Az FDP-vezér egyébként úgy látja, a legjobb eszköz most az, ha kiürítik az orosz hadikasszát, amivel az orosz gazdaság összeomlik. Azt ígérte, Németország növelni fogja az erőfeszítéseit, „hogy Putyin megfizesse az árát” a háborúnak. A német pénzügyminiszter emellett azt is belebegtette, hogy

olyan orosz oligarchákra vetnének ki gazdasági szankciókat, akik az orosz népen gazdagodtak meg, de a nyugati országokban élvezik a jólétüket.

Pontos személyeket nem nevezett meg, de a háború kitörése óta Olaszország és Franciaország mellett Németország is több orosz oligarcha luxusjachtját, illetve egyéb eszközeit elkobozta.

Egész Európa az orosz energiától függ

Egyébként az orosz energiaszektortól való függetlenedés nem lehetetlen. Mint arról korábban beszámoltunk, a Párizsban székelő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön egy tíz pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki, amiben lépésenként leírják,

az EU tagállamai hogyan tudnák akár már idén harmadával csökkenteni az orosz energiától való függőséget.

A javaslatcsomagban például olyan pontok szerepelnek, hogy az EU tagállamainak össze kéne hangolnia a gáztárolási kötelezettségeket, fel kellene pörgetni az új szél- és napenergia-projektek bevezetését, illetve javítani kellene az energiafelhasználás hatékonyságán is. A javaslatcsomagról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos cikkeinket ide kattintva tudod megnézni. Hogy miért lehet ebből nagyon gyorsan vérfürdő, ide kattintva tudod elolvasni. Hogy van-e reális esélye annak, hogy Ukrajna egyik napról a másikra EU-s ország legyen, itt jártunk utána.

NYITÓKÉP: Annalena Baerbock német külügyminiszter, egyben a Zöldek társelnöke tart közös sajtótájékoztatót orosz kollégájával, Szergej Lavrovval még 2022 januárjában. FOTÓ: Annalena Baerbock / Facebook