A háború előtt a magyarok kétharmada úgy látta, Orbán Putyin érdekeit szolgálja

Mármint erre jutott a Publicus Intézet közvélemény-kutatása. Abban viszont a magyarok többsége egyetért, hogy Nyugathoz tartozunk – még a Fidesz-KDNP szavazói is.

Március 5-én közölt újabb kutatást a Pulai András vezette Publicus Intézet. A közvélemény-kutató cég ezúttal azt vizsgálta, a magyar választókorú népesség hogyan látja Magyarország külpolitikáját.

A közvélemény-kutatás – amit egyébként Ujhelyi István szocialista EP-képviselő megbízásából készített a cég – szerint

a magyarok kétharmada szerint Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálja bomlasztja az Európai Uniót,

ugyanakkor a mintavétel még február elején, tehát jóval az orosz invázió február 24-i megkezdése előtt történt. 

Mint az a fentebbi képből látszik, nem meglepő módon mást gondolnak erről az emberek pártszimpátiájuk alapján. Mivel Magyarországon a legtöbb párt szavazói alapvetően EU-pártiak, így nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazók ezt egyáltalán nem így látják, mindössze a megkérdezett Fidesz-KDNP-szavazók 11 százaléka osztja ezt a nézetet, miközben a legtöbb ellenzéki pártok szimpatizánsai esetében a válaszadók 83-92 százaléka gondolja ezt.

A bizonytalanok esetében is többségben vannak azok, akik szerint a magyar miniszterelnök Putyin érdekeit szolgálva bomlasztja az EU egységét: a megkérdezettek 54 százaléka látja így, miközben 33 százalékuk ezzel nem ért egyet.

Ez egyébként nemcsak Magyarországon toposz, hanem Oroszországban is: mint azt a Political Capital egy tanulmányban azt járta körül, a Kreml-közeli orosz híradások általában pozitív szerepben tüntetik fel Magyarországot, de sokszor használják példaként az Európai Unió töredezettségére, sőt, sokszor faltörőkos szerepben beszélnek Magyarországról. (A tanulmányról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.) 

Az ellenzéki szavazók szerint Oroszország, a kormánypárti szavazók szerint a magyarok érdekeit képviselik

Nem meglepő módon úgyszint nincs egyetértés az ellenzéki és kormánypárti szavazók között, hogy az Orbán-kormány kinek az érdekeit szolgálja.

A kormánypártok szimpatizánsainak 83 százaléka az Orbán-kormány a magyarok érdekeit képviseli, majd a megkérdezettek 6-6 százaléka válaszolt úgy, hogy az Európai Unió vagy Oroszország érdekeit szolgálja elsősorban a kormány.

Ezzel szemben az ellenzék szimpatizánsainak 70 százaléka gondolja úgy, hogy az Orbán-kormány külpolitikája Oroszország érdekeit szolgálja,

és mindössze 2 százalékuk gondolja azt, hogy az Európai Unió érdekeit tartja szem előtt a Fidesz-KDNP. 

A bizonytalanok többsége, csakúgy, mint az első kérdésnél, most is úgy gondolja, hogy a kormánypártok inkább az orosz érdeket szolgálják, de csak a 44 százalékuk, 28 százalékuk szerint a magyar érdeket szolgálják, viszont nagyon sok a választ megtagadó vagy válaszolni nem tudó.

A magyarok szerint Nyugathoz tartozunk

Abban a kérdésben mind a kormánypárti, mind ellenzéki szimpatizánsok egyetértenek, hogy Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan Nyugathoz tartozik, és a jövőben is Nyugat felé kell törekednie,

ugyanakkor az egyetlen különbség a két tábor között ennek a mértéke.

Míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 49 százaléka gondolja úgy, hogy Nyugathoz tartozunk és afelé kell a magyar külpolitikának fordulnia (és 40 százalékuk ezzel nem ért egyet), addig az ellenzéki pártok felé húzóknak összesen a 96 százalékuk ért egyet vele, 3 százalékuk nem.

Az ellenzéki pártok szavazói közül a Jobbik szimpatizánsai azok, akik ezzel nem értenek egyet, de többségük így is nyugati orientáltságú. A bizonytalanok 73 százaléka ért egyet azzal, hogy Magyarország Nyugathoz tartozik és 17 százalékuk nem.

Igen a NATO-tagságra, nem az orosz közeledésre

Az előző kérdéshez hasonlóan abban szekértáborokon átívelő egyetértés van, hogy Magyarország külpolitikai érdeke, hogy ne távolodjon el az EU-tól és helyette az Oroszországhoz közeledjen.

A teljes lakosság 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU helyett Oroszországhoz közeledjen, és ezzel kisebb-nagyobb mértékben a különböző pártok szimpatizánsai is egyetértenek.

Leginkább a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsai között vannak azok, akik inkább Oroszországhoz közelednének,

de még ebben a pártpreferenciájú csoportokban többségben vannak azok, akik az állítással nem értenek egyet: a fideszesek 65 százaléka ellenzi az EU helyett az Oroszországhoz való közeledést, míg 23 százalékuk támogatja, addig a jobbikosoknál ez a két szám 80 és 17.

A bizonytalanok többsége is inkább EU-, mintsem oroszpárti: mindössze 12 százalékuk hagyná ott Magyarország nyugati külpolitikáját Oroszország kedvéért.

Nem meglepő módon a NATO-tagságról is hasonlóan vélekednek a választók: a teljes lakosság 88 százaléka gondolja azt, hogy a NATO-tagság biztonságot nyújt az országnak, miközben 7 százalékuk ellenzi ezt az állítást.

Pártszimpátia alapján persze kicsit megint mások az arányok: a kormánypártok felé húzók 76 százaléka osztja azt, hogy Magyarországnak a NATO-tagság kiemelt jelentőségű, addig az ellenzék szimpatizánsainál már 94 százalékos ez az arány. A bizonytalanok ebben leginkább a Fidesz-táborra hasonlítanak: a megkérdezett bizonytalanok 79 százaléka értékeli pozitívnak a NATO-tagságot és 11 százalékuk ellenzi azt.

A Publicus Intézet kutatása 2006 fős telefonos mintával készült 2022. február 3-14-i mintavétellel, ami nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív a felnőtt lakosságra viszonyítva. A hibahatár 2,1 százalékpont. A teljes kutatás az alábbi linken érhető el.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója 2018. szeptember 18-án Moszkvában. FOTÓ: Kreml