Egy cseh lap arról ír, hogy Záhonynál magukra hagyják az ukrán menekülteket

Ukrajnából Záhonyon át menekülők számolnak be arról, hogy más visegrádi országokkal szemben Magyarországon nem fogadják őket készségesen. A Záhonyban önkénteskedő Dobis-Lucski Zsófia, Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársa beszámol arról, amit a saját szemével látott. Mi az igazság? Utánajártunk.

Aznap, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, azaz 2022. február 24-én, a magyar kormány csütörtök este rendeletben hirdette ki, hogy minden Ukrajna felől érkező ukrán állampolgárt, vagy jogszerűen az országban tartózkodó, harmadik országbeli polgárt beengednek és ideiglenes védelmet biztosítanak számukra.

Azóta több mint 900 ezer ukrán hagyta el a hazáját, amiből közel 130 ezren Magyarországon keresnek menedéket. A rendőrség tájékoztatója szerint csak február 24-e és március 2-a között összesen 127 913-an érkeztek Magyarországra Ukrajna felől.

Ahogy arról már az Azonnali többször is beszámolt, a segítségnyújtásban a magyar államon kívül részt vesz a Migration Aid, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Református Szeretetszolgálat is.

Egy cseh napilap, a Hospodarské Noviny ukrán menekültek élményeiről számolt be február 28-ai cikkében. Az erősen negatív képet festő „Se segítség, se érdeklődés. Senki sem foglalkozik a menekültekkel a záhonyi magyar határátkelőnél” című riportban az ukrán menekültek arról számoltak be a cseh lapnak, hogy a záhonyi határátkelőhely magyar oldalán nincs humanitárius segítségnyújtás.

Más Visegrádi országokkal ellentétben, – ahol a cikk szerint még forró teát és finom süteményt is kapnak a logisztikai segítség mellett –, a magyar állam nem biztosít sem szállást, sem továbbutazási lehetőséget az Ukrajnát elhagyni kényszerülők számára, állítja a lap.

A megjelent riport szerint az ukránoknak mindenről maguknak kell gondoskodniuk.

Záhonynál nemhogy nem segítenének, még hátráltatnak is – állítja a cseh lap

Habár a rendőrség tájékoztatása és tapasztalati úton szerzett információi alapján a nemzetközi teher- és gépjárműforgalom annak ellenére sincs igazán megterhelve, hogy kedden kicsit tovább nőtt az ukrán-magyar határszakasz forgalma, 18 426 fő érkezett és 2426-an indultak vissza Ukrajnába.

Március elsejei tájékoztatása szerint, a szokásos egy órás várakozásra lehet számítani Záhonynál, ami egyébként még egy normál munkanap esetében sem mindig kivitelezhető. Ellentétben a papírformával, a menekültek nemcsak, hogy több órás, de több napos várakozásról és rendkívül lassú határügyintézésről számoltak be a cseh újságnak.

A záhonyi átkelőhelyen várakozó menekültek szerint úgy tűnik, hogy a magyar állam totális ignoranciával kezeli az ukránokat, ezért állításuk szerint egyre kevesebben veszik az irányt Záhony felé, illetve megunják és inkább visszafordulnak a határról.

Megkeresésünkre a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) kommunikációs munkatársa – aminek önkéntesei már február 24-e óta segítenek a menekültek fogadásában –, Dobis-Lucski Zsófia megdöbbenten válaszolt, ő ugyanis

határozottan cáfolja a cseh újságban leírtakat,

hiszen ő maga is Záhonyban segíti a menekültek határátkelését, így nap mint nap megbizonyosodik a vádak ellenkezőjéről.

„Az egyik nap megismertem teljesen véletlenül az állomáson Ludmillát: a huszonéves hölgy egyedül volt, nem beszélt angolul, és egy távoli barátjához szeretett volna Kassába eljutni, de fogalma sem volt róla, merre tovább. Tolmács kollégám a helyszínen segített a kommunikációban, utána az átmeneti szállásra kísértem, akinek vizet, szendvicset adtunk, kerestünk neki konnektort a telefon töltéséhez, közben pedig a háttérben dolgozó adminisztrációs kollégák kerestek önkéntest, aki autóval elviszi Kassáig. Mindez sikerült, másnap délután találkoztunk, estére már biztonságban együtt lehetett Szlovákiában a barátaival.”

 – mesélte tapasztalatait az Azonnalinak.

Natasa – aki lányával és unokájával Kijev déli részéről busszal indult el Záhony felé – mégis másképp élte meg a dolgot a cseh lap riportja szerint. Ő úgy tapasztalta, hogy a záhonyi határátkelő befagyott, alig van mozgás rajta, a hosszas ellenőrzések miatt különösen hosszú sorok alakulnak ki a határátkelő magyar oldalán. 

„Az ukrán ellenőrzés pofonegyszerű, ők csak az iratokat akarják látni, a magyar határellenőrök viszont már jóval alaposabbak", kezdte beszámolóját a cseh lapnak, majd elmondta, milyen tapasztalatai vannak a határátlépésről: „kivettek minket a sorból, mert alá akartak íratni néhány papírt. Rettenetesen sokáig tartott, és mire végeztünk mindennel, addigra elment a busz" – fogalmazott.

Ő és családja arról számolt be, hogy ennek köszönhetően tehetetlenül álltak a határnál. 

A csehek szerint Záhonynál elvileg 20 percenként csak egy autó halad át

A legtöbben azt tapasztalták, hogy magyar határőrök számára nem sietős az ellenőrzés Záhonynál. 

A cseh lapnak február 28-án számolt be egy menekült arról, hogy „a barátai február 26-a, szombat este óta várakoznak a sorban a záhonyi határátkelőn. Három napja úton vannak, összesen hat személy ül az autóban, köztük egy ötéves kisfiú is”

– szólaltatta meg a cseh lap a 29 éves magyar Irénát.

„Máshol 100 kocsit ellenőriznek óránként, Záhonyban egy ujjamon meg tudom számolni"

– mondta Marek Šnapka, a cseh VlakFest önkéntes szervezet egyik tagja, aki a vonatokon segít most. 

Mindezt tetézi, hogy a határátkelő ukrán oldalán is kialakulhatnak akár több kilométernyi hosszú kocsisorok is.

A hadköteles ukránokat ugyanis visszafordítják, és azok, akik a családjukkal akarnak maradni, akár több óráig is képesek győzködni a határőröket, hogy engedjék át őket,

ami természetesen nem könnyíti meg az alapvetően is macerás határellenőrzést. A háború kitörése után az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij jelentette be, hogy a 18 és 60 év közötti egészséges férfiak nem hagyhatják el az országot, hanem kötelezően harcolniuk kell az oroszok ellen.

Záhonynál elveszettnek érzik magukat az állítólag magukra hagyott ukrán menekültek

A cseh lap menekültekre hivatkozva arról ír, a határátkelőhöz legközelebbi segítségnyújtási pont kizárólag a vasútállomáson van, azonban

ezzel szemben Záhonyban a vasútállomáson kívül a Kandó Kálmán Technikumban és a Művelődési Házban is segítenek a menekülteknek,

míg a Magyar Közút egyedi, angol, magyar és ukrán nyelvű táblákkal segíti a menekültek tájékozódását Záhonyban és más határátkelőkön – mint az a lentebbi képen is látszik.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés

A probléma csak az, hogy a határon gyalogosan nem engednek át senkit se az ukránok, se a magyarok, így a határon várakozóknak várniuk kell, amíg egy busz érkezik Magyarországból, hogy átvigye őket a határon.

Annak érdekében, hogy elérjék az állomáson felhúzott segítségnyújtási pontot, a menekülteknek el kell menniük valahogyan a város másik végébe.

Dobis-Lucski, az MRSZ kommunikációs munkatársa az Azonnalinak azt mondta, hogy

a gyalogos forgalom hiánya nem probléma, hisz segítik a menekülteket átszállítani a vasútállomásra,

addig a cseh lapban nyilatkozó menekültek arról számoltak be, hogy Záhonynál a buszok alig fordulnak és nem is mindenkit visznek el. Így a legtöbben csak abban reménykednek, hogy valaki megszánja őket és felajánl nekik egy fuvart, de ezt az állítást az MRSZ munkatársa cáfolta.

Most akkor van vagy nincs szállás Magyarországon?

A záhonyi vasútállomás helyszínén a MRSZ önkéntesei jól láthatóan, zöld kabátokban jelen vannak, akik segítenek a tolmácsolásban, az ingyenes vonatjegyek kiváltásában, mivel az Ukrajnából érkezők jelenleg ingyen használhatják a MÁV szolgáltatásait.

Más szervezetek és önkéntesek is aktívan segítik a menekülteket, többek között a Nyíregyházi Egyetem ukrán szakos diákjai. Az egyetem Ukrán Nyelv és Kultúra Intézeti Tanszékének oktatói és hallgatói fordítanak, tolmácsolnak, segítik az Ukrajnából érkezők fogadását a záhonyi határátkelőhelyen és a vasútállomáson.

Ezenkívül a nyíregyházi vasútállomáson is segítenek a továbbutazó családoknak a jegyek vásárlásában, a megfelelő vonatokra történő felszállásában, szükség esetén a szálláson való elhelyezésükben.

Másik nagy probléma, hogy a menekülteknek elvileg nincs hova menniük – mármint ezt állítja a cseh lap.

Megkeresésünkre azt az információt adta a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya, hogy a hazánkba érkezett menekülteknek étkezést biztosítanak, amennyiben azt kérik, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szállást is biztosít azok részére, akik igénylik. A Belügyminisztérium ehhez még hozzátette, hogy a MÁV Zrt. szolidaritási jegyet is bevezetett a menekültek részére, amellyel a Magyarországon belül ingyenesen utazhatnak.

A cseh lapnak megszólaló menekültek azt is kifogásolták, hogy amennyiben előre nem egyeztették le a szállást, akkor voltaképpen nincs hol maradniuk Magyarországon.

A Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársa ezt a vádat számadatokkal cáfolta meg,

a szervezetük önkéntesei az önkormányzattal együttműködve átmeneti szálláshelyen esténként 110 fő elszállásolásáról gondoskodnak,

emellett a Facebookon is egyre több csoport alakul, ahol bárki jelentkezhet, aki fuvart vagy szállást tud felajánlani a menekültek részére.

Dobis-Lucski emellett hozzátette, azokat, akiket esetleg Záhonynál nem tudnak befogadni, a környező település szervezett és ingyenes buszjárataival szállítják egyenesen a rendelkezésre álló szállókra, ahová az önkéntesek szükség esetén el is kísérik a menekülteket, az éjszakai átmeneti szállásokon pedig élelmet, tisztálkodási szereket, takarókat is biztosítanak számukra, ha nem volna.

Egyébként a legtöbb kelet-magyarországi egyetem, így a Debreceni és a Nyíregyházi, de mellette az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetése is segíti az ukrán menekültek ideiglenes elszállásolását. Ezeknek az egyetemnek a kollégiumaiban több száz férőhelyet tettek szabaddá a menekültek számára, de Magyarországon belül sok önkormányzat is segít a menekültek elszállásolásában.

NYITÓKÉP: Dobis-Lucski Zsófia / Magyar Református Szeretetszolgálat