Szimbolikus helyen akarhatta Putyin Ukrajna kapitulációját aláiratni

Mindenesetre ezt állítja egy ukránok által nyilvánosságra hozott, azt az oroszok hivatalos katonai tervének nevezett dokumentum.

Szerda késő este kiszivárgott az oroszok vélhető terve, amelyet egy tengerészgyalogos tisztnél találtak meg. A kiszivárgott dokumentum szerint a február 24-én elindított orosz inváziót február 18-án fogadták el, és célja Ukrajna teljes területének elfoglalása, míg

végcélja a Szovjetunió feltámasztása lenne.

De mi áll a tervben?

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban maga is többször beszélt arról, hogy a Szovjetunió felbomlása volt az évszázad geopolitikai katasztrófája, sőt, olykor már arról értekezett, hogyha egy dolgot megváltoztathatna a múltban, az bizonyára a Szovjetunió 1991-es felbomlása lenne.

A vélelmezett terv szerint az oroszok két hétre, február 20 és március 6 közöttre tervezték Ukrajna invázióját, emellett szimbolikus helyen kezdtek neki az ukrán-orosz tárgyalásoknak is. A találkozó helyszíne a Belaruszban található Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Park, ami közel fekszik a lengyel határhoz és Európa utolsó őserdeje legyel párjával, a Białowieża erdővel.

Ugyanakkor Putyinnak nem emiatt lehetett a helyszín fontos, hanem mert

1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics belarusz elnök itt írta alá a Szovjetunió felbomlásáról szóló dokumentumokat.

Még az új ukrán elnök is megvolt

A kiszivárgott terv nem minden részletét hozták nyilvánosságra, azonban az az ukránok tájékoztatása szerint az oroszok már ki is nézték, ki venné át az addigra kapitulált – vagy más források szerint meggyilkolt – ukrán elnök, Zelenszkij helyét.

Nem más, mint a 2014-ben az ukránok által már megbuktatott és elzavart oroszbarát ex-elnök, Viktor Janukovics,

aki sajtóinformációk szerint Putyin miatt eleve Minszkben várta a harcok kitörését.

Így a mostani háború tervezett vége után ugyanott, ahol a Szovjetunió felbomlott, íratta volna alá a belarusz és az ukrán elnökkel Szovjetunió feltámasztását Vlagyimir Putyin.

A katonai terv ugyanakkor – mint azt korábban Horváth Csaba Barnabás történész kielemezte az Azonnalin – kudarcot vallott, és jelenleg az oroszok óriási veszteségeket szenvednek óráról órára:

az orosz gazdaság romokban, a rubel értéke hatalmasat esett egy hét alatt,

a katonai előrenyomulás pedig a városoknál megtorpant, bár az orosz tájékoztatás szerint csütörtökön Harkivot sikerült elfoglalni, míg az ukránok szerint még csak körbevették azt.

Mindenesetre az orosz katonák még így is a tervezettnél jóval lassabban haladnak, így egy korábban már Csecsenföldön és Szíriában is bevált, a genfi egyezményeket sértő stratégiához nyúlt Oroszország: a tüzérséggel leginkább a lakosságot veszik tűz alá, hogy így törje meg az ukrán civilek és katonák lelkesedését.

Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos cikkeinket ide kattintva tudod megnézni. Hogy miért lehet ebből nagyon gyorsan vérfürdő, ide kattintva tudod elolvasni. Hogy van-e reális esélye annak, hogy Ukrajna egyik napról a másikra EU-s ország legyen, itt jártunk utána.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin a két szeparatista állam elfogadásáról szóló határozat aláírása közben még február 21-én. FOTÓ: Kreml