Miért fontos, hogy külföldön élő magyarként szavazzunk, és miért kellene, hogy ez az államnak is fontos legyen?

Vegyünk részt egy olyan ország megteremtésében, amit külföldön is büszkén képviselünk és ahova egyszer akár mi is szívesen hazaköltözünk.

Az országgyűlési választás közeledtével a külföldön élő és tartózkodó magyarok választáson történő részvételének nehézségein túl és ahhoz kapcsolódóan többször felmerül, hogy aki nem Magyarországon él, az miért szavazhat a választásokon.

Ezt a kérdést az otthon élők mellett sokszor maguk a külföldön élő magyarok is felteszik maguknak.

Arról már kevesebb szó esik, hogy kik is azok a külföldre vándorolt magyarok és hogyan érintik őket az Országgyűlés és a kormány döntései. A jelenlegi kormány a külföldre kivándorolt magyarokkal kapcsolatos kérdésekre azt a leegyszerűsítő narratívát alkalmazza, hogy mi, külföldön élő magyarok csak olyan fiatalok vagyunk, akik kalandvágyból költöztek el Magyarországról.

Ez nem így van. A külföldön élő magyarság sokszínű, változatos problémái és igényei vannak, amiknek a kezelésért – a fogadó ország mellett – a magyar állam is kiemelten felelős. Azt pedig, hogy a magyar Országgyűlés és kormány hogyan viszonyul a külföldi magyarokhoz, leginkább az országgyűlési választáson tudjuk befolyásolni. Ezért is fontos, hogy részt vegyünk a közelgő választáson. 

Kik a külföldön élő magyarok?

Bár téves az a kormányzati narratíva, miszerint a külföldön élő magyarok csak fiatalok, akik kalandvágyból költöztek külföldre, az a megközelítés sem fedi a teljesen a valóságot, hogy a külföldre vándorolt magyarok mind gazdasági kényszerből, a magasabb bérek miatt költöztek el, és amint anyagi helyzetük megengedi, hazaköltöznek Magyarországra.

Ugyan a külföldön élő magyarok közül sokan tartoznak a fenti két csoportba, a legtöbb esetben a külföldre költözés egy sokkal komplexebb döntés eredménye, amit a fentieken túl sok egyéb tényező is befolyásol.

Hiszen külföldön élő magyar az is, aki csak néhány félévet tanul ösztöndíjjal egy külföldi egyetemen, de az a munkavállaló is, aki meghatározott időt tölt külföldön, vállalaton belüli ideiglenes áthelyezés miatt. Természetesen vannak, akik már évtizedek óta kivándoroltak és akár életük végéig külföldön élnek. Az okok ebben az esetben is változatosak, valaki vegyes házasságban él külföldi párjával, míg más az államszocializmus évei alatt menekült külföldre és telepedett le ott.

Természetesen a fentiek is csak kiragadott példák, a kép ennél is sokszínűbb. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a külföldön élő magyarok mindennapi problémái és esetleges hazatérésre vonatkozó tervei is változatosak. Az azonban közös bennünk, külföldön élő magyarokban, hogy mindannyian a magyar nemzet részei vagyunk, akikért a magyar állam felelősséggel tartozik. Ebből következően az alábbiakban először egy általános megközelítésből, majd a külföldi magyarok speciális problémáira fókuszáló nézőpontból érvelek amellett, hogy miért fontos az, hogy külföldön élő magyar állampolgárként részt vegyünk a közelgő választáson. 

Evidencia: a szavazati jog egy demokratikus alapjog!

A legfontosabb alapvetés, hogy a választójog egy olyan demokratikus alapjog, ami minden olyan nagykorú magyar állampolgárt megillet, akit bűncselekmény elkövetése vagy korlátozott cselekvőképessége miatt a bíróság ki nem zárt annak gyakorlásából.

Így a szavazati jog természetesen módon – bár jelenleg korlátozásokkal – megilleti a külföldön élő és tartózkodó magyarokat is. Különböző internetes vitákban sokszor elhangzik az a vélemény, hogy

aki saját döntéséből külföldre költözött és ott adózik, az ne szólhasson bele a magyar választásokba.

Ez az érvelés azonban több ponton is hibás. Egyrészt ez a rendszer egy olyan adózáshoz kötött választójogi cenzus bevezetését eredményezné, amihez hasonló Magyarországon utoljára a XIX. század utolsó évtizedeiben létezett. Továbbá kizárná a választójogból nemcsak a külföldön élő és dolgozó magyarokat, de azokat a honfitársainkat is, akik bár Magyarországon élnek, de nem fizetnek adót. Így megvonná többek között a nyugdíjasok és az egyetem vagy főiskola mellett nem dolgozó diákok szavazati jogát is.

Másrészt az adók meghatározása és a költségvetés elfogadása mellett az Országgyűlés több olyan feladatot is ellát, amelyek jelentős mértékben érintik a külföldre vándorolt magyarokat is.

Törvényeket alkot, amiket a külföldön élő vagy ideiglenes ott tartózkodó magyar állampolgárok is kötelesek betartani.

Továbbá az Országgyűlés által megválasztott miniszterelnök és kormánya képviseli az országot fontos nemzetközi szervezetekben. Ezek közül érdemes kiemelni az Európai Tanácsot, ami a Tanács és a Bizottság elnöke mellett az európai uniós országok állam- és kormányfőit tömöríti. Mivel a Tanács döntéshozatalában a magyar kormányfőnek is vétójoga van, így jelentős beleszólása van az EU tagállamaiban – és az Unió és harmadik országok közötti kapcsolatok alakítása révén (pl. Brexit-tárgyalások) az EU határain kívül – élő magyarok életére is hatást gyakorló döntések megalkotásában. Ezek a példák jól mutatják, hogy az Országgyűlés döntései a külföldön élő magyarokat is érintik, alapvető tehát, hogy külföldön élő magyarként mi is kinyilvánítsuk véleményünket az országgyűlési választásokon.

Milyen problémákkal néznek szembe a külföldön élő magyarok?

Eddig azokra az általános témákra fókuszáltam, amelyek minden magyar állampolgárt, így a külföldön élőket is érintik. A továbbiakban bemutatok azok közül a magyar állam hatáskörébe tartozó döntések és feladatok közül néhányat, amelyek kifejezetten a külföldön élő magyarokat érintik. Elsőként meg kell említeni a hazaköltözést és az ahhoz kapcsolódó bonyodalmakat.

Ehhez kötődtek a jelenlegi vezetés külföldi magyarokat célzó erőtlen kezdeményezései, a Gyere haza fiatal! és a Vállalkozz itthon fiatal! programok. Ezek azonban egyrészt kudarcot vallottak, másrészt, mint arra korábban rámutattam, a külföldön élő magyarok nem csak fiatal pályakezdők, akik rövidtávú terveiben a hazatérés áll a központban.

De ha a kormány tényleg azt szeretné, hogy minél többen térjenek haza, akkor azt egyrészt meg kellene könnyítenie, másrészt gondoskodnia kellene róla, hogy a kivándoroltak hosszú távon is kötődjenek Magyarországhoz.

Jelenleg azonban semmilyen speciális jogi és adminisztratív támogatást nem kapnak azok, akik például a működő külföldi vállalkozásukat szeretnék Magyarországra költöztetni, vagy azok, akik külföldön ledolgozott évek után nyugdíjas éveiket Magyarországon töltenék. De még a családalapítás céljából hazaköltözők számára is adminisztratív rémálom a CSOK igénylése, amit a kormány amúgy az egyik legnagyobb sikereként kommunikál.

A családalapítás témakörénél maradva meg kell említeni, hogy egyre több magyar gyermek születik külföldön, akiknek

korlátozott lehetőségük van megismerkedni a magyar nyelvvel és kultúrával.

Bár több külföldi városban vannak működő kezdeményezések, azok sikere és fenntarthatósága inkább a – sokszor önkéntes alapon – részt vevő tanárokon és a szülők támogatásán múlik.

Nincs átfogó program és elégséges finanszírozás a külföldön élő magyar gyerekek oktatására. Ennek súlyos következményei vannak. Egy olyan család, ahol a gyerekek nem részesültek magyar oktatásban, kevésbé valószínű, hogy a gyerekek iskolás évei alatt haza költözik, hiszen a gyerekek nehezen kapcsolódnak be a magyar oktatási rendszerbe. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az a külföldön született gyermek, aki nem részesült magyar oktatásban, később teljesen elveszítheti kapcsolatát az országgal, így nemzetünk tovább zsugorodik.

A mindennapi élet során, a külföldön élő magyarok a külképviseleteken keresztül lépnek kapcsolatba az államigazgatással. Azonban a jelentős számú személyzetet foglalkoztató képviseletek csekély mértékben töltik be szerepüket.

A honlapokon közölt információk sokszor átláthatatlanok, a személyes ügyintézés bonyolult és lassú, a digitális ügyintézés hiányos.

Olyan fontos szolgáltatások sem működnek, mint a fent említett magyar oktatás vagy külföldi jogsegélyszolgálat. Utóbbi kiemelten fontos a külföldön munkát vállalók esetleges kizsákmányolása esetén, de az Egyesült Királyságban élő magyaroknak a brexit körüli változásoknál is hasznos segítséget nyújthatott volna a külképviselet. A rendszer hiányosságai a koronavírus-járvány kapcsán is megmutatkoztak, amikor a külföldön élő magyarok vagy a külföldre utazók a hivatalos tájékoztatási csatornák igénybevétele helyett Facebook csoportokban egymástól próbálták beszerezni a szükséges információkat.

A felsorolt problémák mellett meg kell említeni azokat a politikai okokból létrehozott adminisztratív intézkedéseket, amelyek a külföldön élő magyarok részvételét nehezítik az országgyűlési választásokon.

A magyar lakcímmel is rendelkezők nem szavazhatnak levélben és sokszor több száz kilométert kell utazni a legközelebbi külképviseletig.

Pedig a választási részvétel nemcsak azért fontos, mert az országgyűlés által meghozott törvények és a kormány intézkedései minden magyar állampolgárt érintenek, de a szavazás egy fontos érzelmi kapocs a külföldön élő magyarok és Magyarország között.

Hallatnunk kell a hangunkat, ha változást szeretnénk

Látható tehát, hogy nekünk, külföldre vándorolt magyaroknak a motivációi, tervei és problémái is sokszínűek, ami azonban közös bennünk, hogy az elmúlt évek kormányai elfeledkeztek rólunk.

Az ország jelenlegi vezetőinek jelentős része még diákként sem élt külföldön, nem értik problémáinkat.

Ez önmagában nem lenne gond, viszont nem mutatnak nyitottságot arra, hogy megismerjék és megoldást találjanak a minket érintő kérdésekre.

Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a nemzet nem ér véget az országhatárnál vagy a Kárpát-medence határainál, hanem minden magyart a nemzet részének tekintünk, akkor fontos, hogy mi, külföldön élő magyarok is éljünk demokratikus jogainkkal.

Ezzel részt vehetünk egy olyan ország megteremtésében, amit külföldön is büszkén képviselünk és ahova egyszer akár mi is szívesen hazaköltözünk.

Erre legközelebb április 3-án lesz lehetőségünk. Március 25-ig tudunk regisztrálni a külképviseleti szavazásra, és március 9-ig regisztrálhatunk levélszavazásra, ha nincs magyarországi lakcímünk. Szavazzunk külképviseleten, levélben, vagy akár hazautazva, hogy olyan képviselők kerüljenek a parlamentbe, akik minket is képviselnek.

Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!