Listát küldött Magyarországnak Ukrajna arról, mivel tudnak segíteni a védekezésben – interjú Ukrajna magyarországi nagykövetével

Szerző: Fekő Ádám
2022.02.22. 07:03

Nepop Ljubov a konkrét listán túl kiemente Azonnalinak küldött válaszaiban, most mindenkinek el kell döntenie, az agresszor mellé áll akár hallgatással, vagy melléjük.

Listát küldött Magyarországnak Ukrajna arról, mivel tudnak segíteni a védekezésben – interjú Ukrajna magyarországi nagykövetével

Disclaimer: Az interjú február 21-én készült, így az azóta történt fejleményekre többek közt a szakadár területek orosz elismeréséről nem tudtunk reagálni.

Az ukrán társadalom belső problémáit már kielemeztettük az ország egyik nagyhatású újságírójával, Szergej Guzzal, most pedig jöhet a hivatalos ukrán álláspont: Nepop Ljubov, Ukrajna Magyarországi Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete írásban küldte el válaszait az Azonnali kérdéseire, természetesen főleg az ukrán-orosz konfliktus kilátásaival kapcsolatban, de szóba került a nyugat szerepe, a borús ukrán-magyar diplomáciai viszony, és az is, tulajdonképpen mit vár Ukrajna jelenleg.

Sokat árnyalódott a kép pár hét alatt az ukrán-orosz konfliktusról, és egyre több jel utal arra, hogy az Egyesült Államokról is nagyban szól a történet. Ukrán nézőpontból mik a szerepek?

Ami a szerepeket illeti, szerintem már senkinek nincsenek illúziói, hogy Oroszország a posztszocialista tábor országai feletti ellenőrzésével és a világrend feltételeinek diktálási jogával át akarja venni a Szovjetunió szerepét. Ukrajna szerepe is egyértelmű: ellenállni az orosz agressziónak, megvédeni magát és a jogát, hogy ne legyen része ennek a megújult birodalomnak.

Az Egyesült Államok is kialakította szerepét: Ukrajna aktív támogatása politikailag, védelmi és gazdasági ellenálló képességének növelésében, hogy más partnerekkel együttműködve megőrizze az euro-atlanti közösség értékeit.

De ez nem csak ezekről az országokról szól, hanem a NATO-ról, az EU-ról és minden olyan országról, amely a demokratikus világhoz tartozik. És már mások is az USA-hoz hasonló szerepet vállaltak.

Február 20-án volt Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdetének a nyolcadik évfordulója. Most, miután Moszkva biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben, egyre több nyugati vezető kezdi felismerni azt, amiről már régóta beszélünk:

ebben a háborúban Ukrajna nem csak saját területét, de az egész Európát védi a nyugati értékek előretolt védoszlopaként.

És egyre több politikus kezdte egyértelműen a nevén nevezni a dolgokat: Oroszország az agresszor, Ukrajna ennek az agressziónak az áldozata.

Nem Ukrajna indította el ezt a háborút, de döntenünk kellett, hogy megvédjük-e országunkat, vagy feladjuk államiságunkat és jövőnket. A harcot választottuk. Talán néhányan Európában szeretnének ma kimaradni a konfliktusból, de nincs ilyen szerep a lehetőségek között.

Partnereink most dönthetnek arról, hogy támogatják-e Ukrajnát, és ezzel megvédik saját értékeiket, vagy az agresszor oldalára állnak – talán nem hangosan, hanem hallgatással.

De szíve mélyén mindenki megérti, hogy ha nem segít az áldozaton, amikor látja a bűncselekményt és meg tudja állítani azt, ezzel hozzájárul a bűncselekményhez. És nem számít, milyen indokokkal magyarázza az ilyen cselekedeteket. A tény az tény marad. Ezért ma mindenki kiválasztja a maga szerepét.

Eddig látszólag nagyjából egységesen oroszellenesnek tűnt az ukrán társadalom nagyrésze, a mostani helyzetben nem áll fenn annak a veszélye, hogy vége a nyugatos vágyaknak?

Kétségtelen, hogy területeink megszállása és az orosz agresszió következtében megölt 14 ezer honfitársunk nem járul hozzá az Oroszországgal szembeni pozitív megítéléshez. A lényege azonban nem az Oroszországhoz való hozzáállásban, hanem abban van, hogy számunkra az a fontos, hogy részesei legyünk annak a térnek, amelyhez földrajzilag, történelmileg, kulturálisan és mentálisan is tartozunk.

Kijiv, a Kijevi Rusz középkori állam fővárosa volt, amely a kereszténység felvételével a szoros integrációt választotta a nyugati világgal. A történelem során népünk számos ország és birodalom része volt, de soha nem adta fel a vágyát, hogy saját államiságát helyreállítsa, és egész Európával együtt fejlődjön.

Szabadságunkat és függetlenségünket nem kaptuk ingyen, harcoltunk érte, akárcsak Magyarország. Ismerjük a vereségek és következményei keserű ízét: a sztálini terror, a Holodomor (1932 és 1933 között a nagy ukrán éhínség következtében 3,3-5 millió ukrán vesztette életét – szerk.), népünk mesterséges népirtása, üldöztetés.

És ezért mi egyértelműen elutasítunk minden olyan felvetést, amely szerint Ukrajna „ütközőzóna” legyen Kelet és Nyugat között. Nem középen vagyunk, a Nyugat szerves része vagyunk.

Fontos lezárni a spekulációkat az ún. „finnesítéssel” kapcsolatban is. Az az állítás, hogy Ukrajna semlegessége segítene megoldani az orosz-ukrán konfliktust, az orosz propaganda egyik mítosza. Semlegesek voltunk 2014-ben, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet és katonai agressziót hajtott végre Donbászban. Legyünk őszinték: ellenkezőleg, ha Ukrajna 2014-ben a NATO tagja lett volna, a Kreml soha nem mert volna megtámadni minket, és az egész világ nem kerülne a jelenlegi helyzetbe az Orosz Föderáció agresszív lépései miatt.

Ezért Ukrajna NATO-tagsága nemcsak Ukrajna, hanem a Nyugat számára is biztonsági garancia.

Mára az ukrán társadalom még inkább megszilárdult az ország és a nyugati orientáció megvédésének gondolata körül. A legfrissebb adatok szerint a felnőtt ukránok 57,5 százaléka kész csatlakozni az ellenállás különböző formáihoz Oroszország nagyszabású katonai offenzívája esetén, az ukránok 68 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, 62 százaléka pedig a NATO-hoz való csatlakozását.

És meg vagyok győződve arról, hogy sem az EU, sem a NATO nem fogja feladni az elveit, mert az hiteltelenitené őket.

Ha ma feladjuk a bővítés elvét, miért nem adjuk fel holnap azt az elvet, amely garantálja a szövetségesek védelmét? Ez olyan, mint egy tégla a fundamentumban – ha kihúzod, az egész épületet összeomolhat.

A Nyugat egyébként megfelelően kezeli Ukrajnát?

A Nyugat még soha nem volt ilyen egyöntetű Ukrajna támogatásában. Az elmúlt hónapokban Kijev a nemzetközi diplomácia központjává vált.

Kidolgoztunk egy világos szabályt: „Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”, és ez működik.

2019-ben még úgy tűnt, a Krím minden probléma ősforrása, mostanra viszont talán mintha az ukrán oldal is lemondott volna róla. Kimondhatjuk, hogy a mostani helyzetben a Krím kérdése már nem is tartozik a legfontosabbak közé?

Éppen ellenkezőleg, tavaly elindítottuk a Krími Platformot, egy új nemzetközi platformot, amelynek célja, hogy egyesítse a nemzetközi közösséget a Krím felszabadítására tett erőfeszítésekben. A Krími Platform alapító csúcstalálkozóján több mint 40 ország képviselői vettek részt, köztük Magyarország köztársasági elnöke is. A csúcstalálkozót követően közös nyilatkozatot írtak alá. Jelenleg a Krími Platform konkrét tartalommal való megtöltésén dolgozunk.

Továbbra is aktívan dolgozunk nemzetközi szervezetekben, többek között ENSZ-ben. Minden lehetséges platformon szó esik a megszállt területeken elkövetett nagyszabású emberi jogi jogsértésekről, a kínzásokról, a több száz illegálisan fogvatartott helyzetéről, a humanitárius válságról, a környezeti fenyegetésekről és a Krím militarizálásáról.

Nemrég felszólítottuk az EBESZ különleges megfigyelő misszióját is, hogy aktívabbak legyenek az oroszok által megszállt Krím-félszigettel kapcsolatban.

Kétségtelenül most a Donbász az első számú prioritás, de ez nem csökkenti a Krím jelentőségét.

Nem mondunk le egyetlen négyzetméternyi ukrán földről sem.

Nyolcadik éve tart gyaníthatóan orosz támogatással a két ukrán területen lévő szakadár régió ügye. Itt minek kéne ahhoz történnie, hogy le lehessen zárni a harcokat? Van bármi esély arra, hogy ezek újra ténylegesen Ukrajna ellenőrzése alá kerüljenek?

Az általunk nem kontrollált keleti régiónak nyújtott „orosz támogatás” nem gyanú, hanem többször bizonyított tény. Kelet-Ukrajnában Oroszország katonai agressziót folytat Ukrajna ellen, ez orosz-ukrán háború, nem „ukrán belső konfliktus” vagy „polgárháború”.

Nagyon fontos, hogy nevén nevezzük a dolgokat, mert Oroszország az ukrajnai szeparatizmus gondolatát terjesztve közvetítőként és nem a konfliktus résztvevőjeként próbálja magát feltüntetni.

A donbászi konfliktus lezárásához Oroszországnak ki kell vonnia csapatait államunk területéről és az ukrán határoktól, teljesítenie kell a minszki egyezmények biztonsági feltételeit, és ténylegesen a tárgyalóasztalhoz kell ülnie.

Ezt követően megkezdődhet a jelenleg általunk nem kontrollált területeink államunkba való reintegrációjának folyamata. Ez nem egynapos feladat, de reális.

Az ukránok képesek lesznek megérteni egymást, amint a megszálló elhagyja területünket.

Ezen az úton nagyon fontos, hogy elkerüljük az újabb csapdákat, amelyeket a Kreml próbál ránk kényszeríteni: közvetlen tárgyalásokat folytatni a nem kontrollált területeink ún. „képviselőivel”, és autonómiát adni ezeknek a területeknek Ukrajna belső és külső döntéseinek vétójogával.

Ahogy már mondtam, Oroszországnak nem az a célja, hogy „Kijev meghallja Donbászt”, hanem hogy közvetítőként tüntesse fel magát a konfliktusban és hogy megszerezze az irányítást egész Ukrajna felett, meghatározva jövőjét ezeken a területeken keresztül, megtartva őket az orosz befolyás alatt.

Oroszország követelései/problémái közül egyébként van, ami akár ukrán oldalról sem tűnik teljesen jogtalannak vagy megalapozatlannak?

Semmi nem lehet jogos vagy megalapozott, ha azt fegyverrel akarják kikényszeríteni.

Oroszország 2008-ban megszállta Grúzia egy részét, 2014-ben pedig elfoglalta a Krímet és katonai agressziót indított Kelet-Ukrajnában. Oroszország megsértette a Budapesti Memorandumot, amelyben kötelezettséget vállalt Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartására azzal, hogy Ukrajna lemond a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról (A nemzetközi szerződést 1994-ben Budapesten írta alá Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Később Franciaország és Kína is csatlakozott – szerk.)

Oroszország az, amely továbbra is eszkalálja a helyzetet, csapatokat és felszereléseket telepít határunkhoz, blokkolja tengeri kikötőinket, hibrid hadviselés eszközeit használja ellenünk, beleértve a kibertámadásokat és a dezinformációt.

Oroszország az, aki felelős az utolsó napokban történt lövöldözésekért, pusztításért, provokációkért és emberi életekért Kelet-Ukrajnában. Tehát milyen megalapozottságról beszélünk?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a müncheni konferencián immár negyedik alkalommal kezdeményezte a Budapesti Memorandumot aláíró államoknak egyeztetését. Ha a jelen memorandumnak a biztonságunk garanciáira vonatkozó része megkérdőjeleződik, akkor megkérdőjeleződik a memorandum által hozott összes döntés.

Javasolta, hogy hívjunk össze egy biztonsági csúcstalálkozót az ENSZ Biztonsági Tanácsa 5 állandó tagországa, Ukrajna, Németország és Törökország részvételével, hogy beszéljük meg, hogyan tudjuk megoldani a jelenlegi biztonsági krízist Európában és hogyan tudjuk kidolgozni a biztonsági garanciákat Ukrajna számára addig, ameddig nem leszünk a NATO tagja.

Azt is javasolta, hogy egy Stabilizációs Alapot hozzanak létre Ukrajna számára és „land-lease” programot indítsanak el fegyver, felszerelés és hadi technika szállítása céljából az ukrán hadsereg számára, amely védi egész Európát.

Mind Oroszország, mind a Nyugat biztonságának legjobb garanciája az lesz, ha Moszkva visszatér a nemzetközi jog tiszteletben tartásához, a nemzetközileg elismert határokhoz és az egyes országok jogához, hogy megválasszák saját szövetségeiket.

Az orosz fenyegetésekre a legjobb válasz az lenne, ha felvennék Ukrajnát a NATO-ba, elismernék az európai perspektívánkat és tárgyalásokat kezdenének az EU-csatlakozásunkról.

Ha Oroszország megérti, hogy a Nyugat kőkemény ezekben a kérdésekben, kénytelen lesz visszalépni.

Elégedettek lehetünk azzal, ahogy az európai vezetők jelentős része tárgyal Putyinnal? Nem érezteti ez azt, hogy tulajdonképpen Ukrajna kihagyásával döntenek Ukrajnáról?

Rendkívül fontosok a diplomáciai lépések. Szövetségeseink egyeztetnek velünk álláspontjukról a moszkvai tárgyalásaik előtt, és tájékoztatnak bennünket azok eredményeiről. A Nyugat legmagasabb szintű eltökéltségét látjuk az orosz agresszió elleni küzdelemben. Ismerjük a korábbi orosz ultimátumra adott válaszok tartalmát is.

Tehát, Ukrajnát nem hagyták ki ezekből a tárgylásokból.

A szoros együttműködésünk eredménye az is, hogy ma már senkiben sincs kétség, hogy mi történik valójában Kelet-Ukrajnában az elmúlt napokban. Az orosz fél Ukrajnát vádolja állítólagos fegyveres offenzíva előkészítésével a Donbászban, de éppen Orosz Föderáció a minszki megállapodások által tiltott fegyverekkel fokozza az ukrán állások és polgári infrastruktúra ágyúzását és eszkalálja a biztonsági helyzetet.

Moszkva tömeges dezinformáció terjesztésére indított kampányt, megpróbálva „casus belit” létrehozni Ukrajna megvádolására és a további agressziójának igazolására.

A partnerink ezt nem csak látják és elítélik, de határozottan el is mondják az orosz félnek a tárgyalásaikon.

Hogy látják az Északi Áramlat 2 szerepét? Nem érzik, hogy minden ígéret ellenére ez hosszú távon ellehetleníti Ukrajna regionális szerepét, hiszen megkerülhető lesz Európa gázellátásában?

Álláspontunk változatlan volt és az is marad: ezt a projektet le kell állítani.

Az Északi Áramlat 2 egy tisztán politikai projekt, amelynek nincs gazdasági alapja. Oroszország a zsarolást és a fenyegetést használja, hogy ezt üzembe helyezze az európai törvények betartása nélkül, és ha mégis elindul rajta a szállítás, akkor lehetőséget kap a további zsarolásra annak elzárásával.

Az ukrán gáztranzit rendszer (GTR) kapacitása 145 milliárd köbméter földgáz szállítását teszi lehetővé Európába, ez lehetővé teszi még a növekvő igények mellett is teljes mértékben az EU gázigényeinek a kielégítését. 2021-ben viszont alig több mint 40 milliárd köbmétert szállítottak.

Egyébként amikor Európában megjelent a gázhiány, Ukrajna azonnal kifejezte készségét további orosz gáz szállítására féláron, de Moszkva ezt megtagadta. Amikor tavaly a bulgáriai üzemzavarok miatt néhány napra megszakadt a gázszállítás Magyarországra a Török Áramlaton keresztül, Magyarországra ismét Ukrajnán keresztül szállították a gázt.

Európa érdeke is a működő ukrán GTR megőrzése. Ráadásul mindig is megbízható tranzitország voltunk és minden probléma, ami az orosz gázszállítással kapcsolatban felmerült Európába, Oroszország magatartásával függött össze, amelyért hagyományosan Ukrajnát próbálta hibáztatni.

A jelenlegi biztonsági helyzet eszkalációja miatt úgy gondoljuk, hogy az ÉÁ-2-nek az Oroszország elleni szigorított uniós szankciók részét kell képeznie, és ehhez megvan partnereink, köztük Németország egyetértése is.

Ami a hosszú távú perspektívát illeti, magának a gáznak a szerepe fokozatosan csökkenni fog. Aktívan dolgozunk energiafüggetlenségünk megerősítésén is. Jelenleg például azon dolgozunk európai partnereinkkel, hogy Ukrajnát a zöld hidrogén prioritás exportőrévé tegyük Európába.

Magyarország, vagyis Orbán Viktor szerepét nehéz megkerülnünk ebben a történetben, ő jelenleg milyen státuszban van az ukrán álláspont szerint?

Magyarország, mint szomszédos ország fontos volt és az is marad számunkra.

A 2020-as koronavírus-járvány előtt Magyarország gyógykezelésre fogadta sebesült katonáinkat, valamint üdültetésre az orosz agresszió elleni harcokban resztvevőinek gyermekeit. Tavaly nyáron a két külügyminiszter ellátogatott abba a frontvonal közelében fekvő faluba (Valuiske), ahol a magyar kormány segítségével újjáépítették a helyi járóbeteg-rendelőt. Magyarország részt vesz az EBESZ speciális megfigyelő missziójában is.

Arra számítunk, hogy az eszkalációért Magyarország támogatni fogja az Oroszországgal szembeni uniós szankciók szigorítását, hiszen korábban támogatta a Krím megszállása és az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben már bevezetett szankciók folytatását.

Átadtuk a magyar félnek a védelmi képességeink erősítésére vonatkozó igények listáját is.

Ez egy nagyon széles lista, amely tartalmaz különböző kaliberű lőszereket, védősisakokat és golyóálló mellényeket, különböző katonai felszereléseket, beleértve a pilóta nélküli légi járművek elleni védekezési eszközöket, optikai megfigyelő eszközöket, digitális kommunikációs eszközöket, speciális egészségügyi járműveket és még sok mást.

A listán szerepelnek a nem halálos katonai-technikai segítségnyújtás eszközei is: katonai élelmiszercsomagok, mobil konyhák, sátrak, hordozható víztisztító állomások, dízelgenerátorok, stb. Megértjük, hogy minden országnak más lehetőségei vannak, és reméljük, hogy Magyarország is megtalálja a lehetőséget az ilyen jellegű segítségnyújtásra.

Ugyanezt mondjuk itt is, amit minden partnerünknek – nem várjuk el, hogy bárki is harcoljon értünk, de a megfelelő fegyverekkel könnyebb lesz ellenállnunk.

És sokkal pragmatikusabb most segíteni Ukrajna megvédésében, mint olyan helyzetbe kerülni, amikor később saját magukat kell majd megvédenie.

Szükségünk van az EU-ban és a NATO-ban Magyarország erős Ukrajnát támogató hangjára az orosz agresszióval szemben. Mivel az új NATO-tagországok követik majd Ukrajnát az orosz étvágy kielégítésében, ez a megközelítés nemcsak helyes, hanem pragmatikus is.

A két ország (mármint Ukrajna és Magyarország) közti diplomáciai viszony évek óta feszült, várható esély javulásra?

Meggyőződésem, hogy van. Ehhez fontos a problematikus kérdések depolitizálása, politikai szintről szakértői szintre való áthelyezése.

Nyilván nem ön hozza az ukrán törvényeket, de összességében arányosnak tűnik a magyar válasz az ukrán nyelvtörvényre? Illetve felmerült már ukrán oldalon, hogy a nyelvtörvény módosításával talán javulhatna a viszony egy vétójoggal rendelkező NATO-tagállammal?

Magyarország az oktatási törvény 2017-es elfogadása óta blokkolja a NATO-Ukrajna Bizottság magas és a legmagasabb szintű üléseit. A vétójog gyakorlása ezen a területen, valamint Ukrajna csatlakozásánál a tallinni NATO Kiberközponthoz, érthetetlen számunkra az orosz agresszió körülményei között.

Készek voltunk és azok is maradunk, hogy megoldjuk azokat a kérdéseket, amelyekben nem értünk egyet, és úgy gondoljuk, hogy ezt egy kétoldalú párbeszéd keretében és szakértői szinten kell megtenni.

A kölcsönös megértés érdekében a Velencei Bizottsághoz fordultunk, hogy értékelje oktatási törvényt, és figyelembe vettünk annak ajánlásait. Így 2023-ig meghosszabbítottuk a törvény nyelvi rendelkezéseinek alkalmazásának átmeneti időszakát, a magániskolák pedig kikerültek a hatálya alól.

Tavaly létrejött egy kétoldalú ukrán-magyar oktatási munkacsoport, amely már három ülést tartott, és utolsó őszi ülésén közös jegyzőkönyvet írt alá, amely további konkrét együttműködési területeket vázol fel. Az elfogadott jogszabály keretein belül az általa biztosított rugalmasság kihasználásával minden lehetőség megvan a megértésre, ha a kérdésekkel a szakértők foglalkoznak.

Van egyáltalán olyan reális kimenetele a mostani helyzetnek, amiben jól jár Ukrajna?

Igen van.

A kiút nem a NATO infrastruktúrájának visszaállítása 1997-re, hanem az, hogy Oroszország visszatérjen a nemzetközi jog és más államok határainak tiszteletben tartásához.

Ez mindenki javára válik, nem csak Ukrajnának.

A mi célünk, hogy a nemzetközi közösség folytassa az együttműködést Ukrajnával négy területen Oroszország elrettentése érdekében: Ukrajna diplomáciai támogatása és Oroszországra gyakorolt ​​közös nyomás; szigorú szankciócsomag kidolgozása és bevezetése Oroszország ellen a már megtett lépései és a további eszkaláció miatt; segítség államunk védelmi képességeinek és pénzügyi stabilitásának erősítéséhez.

Az orosz fellépésekre adott megfelelő válasz hiánya vagy semleges álláspont csak buzdítja Oroszországot a további eszkalációra.

KIEMELT KÉP: Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek