A beoltottak elutasítóbbak az oltatlanokkal, mint fordítva

Szerző: Kósa András
2022.02.22. 15:41

Egy friss kutatás szerint politikai preferencia és társadalmi helyzet szerint sincs nagy különbség az oltást felvevők és az azt elutasítók összetételében Magyarországon – kivéve a Jobbik szavazóit. Az oltás kérdése megosztja a magyarokat, de nem erőteljesen.

A beoltottak elutasítóbbak az oltatlanokkal, mint fordítva

Az oltásokkal kapcsolatos attitűdjéről kérdezte a magyarokat a Závecz Research és a Társadalomtudományi Kutatóközpont, felmérésük eredményét most tették közzé. Kiderült, hogy alapvetően bízunk az oltásokban – mármint azok, akik be is oltatják magukat.

Amikor a megkérdezetteknek egy egytől-ötig terjedő skálán kellett megjelölni, hogy mennyire érzik magukat védettnek az oltások által, az derült ki, hogy nincs szignifikáns eltérés a különböző oltást kapók között e tekintetben.

A „keleti” vakcinákba (Szputnyik, Sinopharm) vetett bizalom hasonlóan magas, mint a „nyugati” vakcinával (például Pfizer, Moderna) való oltottság esetében. Az oltottak általában viszonylag védettnek érzik magukat, bár a legtöbben a „mérsékelten védett” kategóriát (3-as és 4-es érték) jelölték meg az ötfokú skálán.

A fertőzés különböző káros következményeit vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezett oltással rendelkezők sokkal jobban bíznak abban, hogy egy fertőzés esetén az oltás megvédi őket a vírus káros egészségügyi következményeitől, mint abban, hogy magával a megfertőződéssel, vagy a környezetük megfertőzésével szemben nyújt védelmet a vakcina.

Nem oltom be magam, mert...

A következő részben arra kérték az oltatlan válaszadókat, hogy egy ötfokú skálán jelöljék, mennyire értenek egyet az általunk felsorolt, a közbeszédben gyakran megjelenő oltásellenes érvekkel. A válaszok alapján úgy tűnik, az oltatlanok körében az oltással szembeni bizalmatlanság legfőbb okai magához a vakcinához köthetőek.

Nem meglepő módon az oltást elutasítók több oltásellenes tartalommal találkoznak a közösségi médiában

Nem meglepő módon az oltást elutasítók több oltásellenes tartalommal találkoznak a közösségi médiában

Fotó: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Ezek az oltóanyag káros hatásaitól való félelem, a vakcinák hatékonyságában való kételkedés, valamint az azzal kapcsolatos aggodalom, hogy a vakcinák kifejlesztése túlságosan gyorsan történt, és kevés információval rendelkezünk azok működéséről. Ezekkel az érvekkel az oltatlan válaszadók 73–81 százaléka egyetértett (azaz 4-es vagy 5-ös értéket jelölt meg).

A vakcinával kapcsolatos kétségek mellett az oltásellenesség egyik fontos indokának tekinthető az oltatlanok saját immunrendszerébe vetett hite is, az ehhez kapcsolódó állítással a válaszadók majdnem 80 százaléka egyetértett.

Ugyanakkor az oltatlan válaszadók 71 százaléka egyetért azzal, hogy az oltások a háttérben meghúzódó pénzügyi és politikai erők hatalmi céljait szolgálják, de

a radikálisabb verzióval („az oltóanyagok helyett valamilyen titkos anyagot juttatnak a szervezetbe”) is egyetért a válaszadók több mint fele (57 százalék).

Az oltottak jelentős része egyetért az oltatlanokra vonatkozó külön szabályokkal: 44 százalékuk támogatja, hogy bizonyos korlátozások csak az oltatlanokra legyenek érvényesek, 52 százalékuk pedig védettségi igazolványhoz kötné a társas események látogatását.

Ezzel szemben – talán nem meglepő módon – az oltatlanok döntő többsége (71 százaléka) úgy gondolja, hogy a védettségi igazolvány bevezetése igazságtalanul diszkriminálja őket.

Ki utál jobban kit?

A kutatók rákérdeztek a két csoport tagjai közötti ellenszenvre is. Az oltottak közel fele (46 százalék), míg az oltatlanok kétharmada (67 százalék) nem érez ellenszenvet a másik csoport tagjaival szemben.

Nem elhanyagolható azonban azoknak az aránya sem, akik erős ellenszenvet táplálnak a másik csoport tagjai iránt.

Minden negyedik oltott (27 százalék) és minden ötödik oltatlan (19 százalék) válaszadó a másik csoporttal szembeni mély ellenérzésről számolt be.

Egy közeli hozzátartozó halála jelentősen befolyásolja a hozzáállást az oltás felvétreléhez

Egy közeli hozzátartozó halála jelentősen befolyásolja a hozzáállást az oltás felvétreléhez

Fotó: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Komolyabb ellentétek figyelhetők meg a felelősségtulajdonítás terén is. Az oltottak 43 százaléka úgy gondolja, hogy az oltatlanok tehetők felelőssé azért, hogy a koronavírus még mindig velünk van. Az oltatlanok több mint fele (56 százalék) pedig

úgy vélekedik, hogy az oltottakat megtéveszti a média és a politikai elit.

Összességében elmondható tehát, hogy az oltottak és oltatlanok közötti érzelmi polarizáció nem túl erős, de azért nem is elhanyagolható:

a társadalom negyede ellenérzéseket táplál a saját pozíciójával szembenálló csoport tagjaival szemben.

Ez alapján az oltottság kérdése tehát tekinthető a társadalmat legalább mérsékelten polarizáló új törésvonalnak.

Oltásellenes jobbikosok

A pártszimpátia és az oltatlanság kapcsolatában a felmérés eredményei azt mutatják, hogy nincs szignifikáns különbség a Fidesz-KDNP és az ellenzéki pártok szavazói között. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai között a legalacsonyabb az oltatlanság (12 százalék); ugyanez a mutató a baloldali ellenzéki szavazók között 16 százalék, ez az eltérés azonban nem jelentős.

Az oltatlanok több oltott ismerőssel bírnak, mint fordítva

Az oltatlanok több oltott ismerőssel bírnak, mint fordítva

Fotó: Társadalomtudományi Kutatóközpont

A beoltatlanok aránya azonban szignifikánsan nagyobb a Jobbik, az egyéb pártok szavazói, valamint a pártokhoz nem kötődő állampolgárok köreiben,

mint a Fidesz-KDNP és a többi ellenzéki pártok szavazói között. A Jobbik-szimpatizánsoknak több mint a harmada, míg az egyéb pártok szavazóinak csaknem a fele oltatlan.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az egyéb pártokkal szimpatizálók száma mindössze huszonhárom fő volt az 1000 válaszadót magába foglaló felmérésben, itt tehát az alacsony elemszám miatt nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.

Összességében elmondható tehát, hogy az oltottak és oltatlanok közötti legerősebb különbségek a társas közeg összetételében jelentkeznek. Akinek a környezetében az oltásellenes hangok erőteljesebbek, azok nagy arányban döntenek az oltás elutasítása mellett, míg azok, akiket inkább oltottak vesznek körül, szinte egyöntetűen az oltás felvételét választják.

A kérdőíves kutatást a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet bonyolította le 2021 novemberében ezer személy megkérdezésével. Az adatfelvétel november közepi időszaka a járvány negyedik magyarországi hullámának felívelő szakaszának idejére esett.

Ekkorra a vakcinákhoz való hozzájutás már hónapok óta nem okozott nehézséget, tehát akinek szándékában állt, az kérehtte az amúgy nem kötelező oltást. Ebben az időszakban az oltást kötelezően csak az egészségügyben dolgozók számára írták elő, illetve éppen október végén jelentették be, hogy az állami szférában elvárt lesz a vakcina, a munkaadók pedig előírhatják az oltás felvételét a munkavállalóik számára.

A kutatás teljes egészét az alábbi linken lehet elérni.

NYITÓKÉP: Egy férfi megkapja az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház oltópontján 2021. június 1-jén. / Fotó: Komka Péter, MTI

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek