Nem véletlenül nem büszkélkedik el a Fidesz karlengető bolgár támogatójával

Angel Dzsambazki az Európai Parlamentben nagyon látványosan rajongott a magyar és a lengyel kormánypártokért, de ezeket a típusú rajongókat Európában általában le szokták tagadni.

Azon különösebben nem kell már meglepődni, hogy a magyar vezetésért, konkrétabban Orbán Viktorért rajong a nemzetközi szélsőjobb, de még ehhez mérten is nagy port vert a bolgár Angel Dzsambazki: a politikus szerdán nemcsak szenvedélyesen védte meg Strasbourgban Magyarországot és Lengyelországot, de távozásakor még egy nácinak tűnő karlendítést is megejtett: „Éljen soká Orbán, a Fidesz, Kaczyński, Bulgária és a nemzetállamunk. Éljen soká Európa, a nemzetek Európája” – hangzott távozásakor.

Azon persze lehet vitázni az elérhető videó alapján, mennyire volt ez integetés, és mennyire karlendítés,

de az is tény, hogy valahogy mindig az amúgy is bevallottan szélsőjobbhoz kötődő figuráknál kerül elő ez a kérdés.

Dzsambazki természetesen félreértést lát emögött, és ahogy az lenni szokott, nagyjából soha nem fogunk rájönni, fasiszta akart-e lenni, vagy csak hülyén távozott, de így is érdemes kicsit belemélyedni, most épp honnan büszkék a magyar kormány produkciójára.

Az, hogy a szerdai vitán Dzsambazki arról beszélt, hogy az ítéletnek semmi köze a jogállamisághoz, csupán a nemzetállamok elleni gyűlölet miatt büntetik a két országot, Magyarországon nem meglepő, hiszen az állami narratíva részéről van szó, de egyébként mit lehet tudnó róla, vagy vagy pártjáról, a Bolgár Nemzeti Mozgalomról (VMRO)?

Na, vajon ki a főgonosz?

A még mindig csak 42 éves Dzsambazki a szófiai városházán kezdte politikusi karrierjét, 2007 és 2014 között, irányultsága különösebben nem volt titok, bár így is nagy szó, hogy a helyi Helsinki Bizottság 2011-ben értesítette az ország akkori főügyészét, hogy Dzsambazki, illetve pártja, a Bolgár Nemzeti Mozgalom több tagja is rasszista megnyilvánulásokat tett egy menekültellenes felvonuláson, amin a beszámolók szerint főleg futballhuligánok vettek részt. Ez utóbbi állítás Magyarországon is azonnal kapcsolódik a szélsőjobbhoz, de Bulgáriában még ennél is szélsőségesebb íze van, ott ugyanis a helyi nagycsapatok lelátóinak jelentős része még csak nem is fasiszta, hanem annyira nyíltan neonáci, hogy már a legfiatalabbak életére is hatással van.

A meneten egyébként főleg a „városok megtisztításáról”, önvédelmi egységek felállításáról volt szó és persze arról, hogy tűnjenek el a menekültek az országukból.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Bulgáriában Magyarországgal ellentétben tényleg érezhető probléma a migráció a Törökországgal közös határszakasz miatt.

A párt közleménye szermészetesen bolgárellenesnek nyilvánította közleményben a Helsinki Bizottságot, felhozta Soros György nevét, mint a szálakat mozgató főgonoszét, majd kifejtették véleményüket arról, hogy ezek a szervezetek a bolgár nemzet elpusztításának eszközei.

Emlékezzünk Hitler tiszteletreméltó támogatójára!

Nem mintha Magyarországon nem ez a kommunikáció lenne a fősodor, de Dzsambazki támogatásával nem véletlenül nem büszkélkedett el a kormánymédia, ugyanis a 2019-ben Szófia polgármesteri székéért is indult (és a szavazáson 3,9 százalékot kapott) politikus jóval nyíltabban propagál nehezen magyarázható nézeteket, mint ahmennyire az beleférne az annyira messze egyébként nem álló Fidesznek:

indulásának évében például már nyíltan támogatta a minden évben nagy balhék között megrendezett Lukov Felvonulást is.

A Lukov Felvonulás tulajdonképpen a magyar Becsület Napjára emlékeztet azzal az eltéréssel, hogy itt nincs maszatolás jó hangulatú túraegyletekről: a menet úgy általában véve az elhunyt bolgár hősök mellett arra a Hriszto Lukovra, emlékszik, aki a második világháború idején Hitler egyik leglelkesebb támogatójának számított. Lukovnál ráadásul szó sem lehet a Horthy Miklós-féle narratíváról valamiféle kényszerrel kapcsolatban, hiszen Lukov nyíltan antiszemita volt bármiféle geopolitikai érdeken felül is. Lukov német mintájú zsidótörvényeket hozott, és terve is volt az ország zsidóinak deportálására. 1943-ban kommunista partizánok szerveztek merényletet ellene, és ölték meg. 

A Lukov Felvonulásokat éjszakába nyúlóan fáklyákkal tartották 2003 és 2019 között  legálisan sok-sok európai radikális vendégeskedésével, végül három évvel ezelőtt betiltották a felvonulást.

Ezt a menetet támogatta tehát Dszambazki, ráadásul nem is akárhogy: a közmédia rádiós vitáján szocialista ellenfele kérdezett rá, továbbra is fenntartja-e kiállását a neonáci masírozás mellett, amire a politikus természetesen igennel válaszolt.

„Azt a tiszteletreméltó bolgár tábornokot az ön pártjából származó terroristák gyilkolták meg. Vagy nem így van?” 

– tette fel a kérdést.

Az esetre már a Shalom nevű zsidó szervezet is felfigyelt, ami a vita után elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bolgár közrádió műsoridejét a város szívébe szervezett idegengyűlölő eszméket hirdető menet reklámozására használja bárki is.

A felvonulás hangulatáról talán az mond el a legtöbbet, hogy 2015-ben még az európai radikális jobboldalt általában támogató Oroszország is azt követelte Bulgáriától, tiltsák be a Lukov Menetet. Ez tehát megtörtént, de párszáz embert ez tavaly sem zavart. Olyannyira nem, hogy még a Légió Hungária is vendégeskedett rajta a nagy nemzetköziség jegyében, a találkozónak külön beszámolót is szenteltek, természetesen hazafias rendezvénynek eladva az egészet. Ahogy a fenti képen látható, a 2021-es felvonuláson is lehetett látni magyar zászlót.

„Eutanázia”

De nemcsak ebből állt a választási kampánya, ami alatt azért a biztonság kedvéért nem adta vissza 2014 óta élő EP-képviselői mandátumát.

Ígéretek osztásakor főleg a Pride betiltását helyezte még kilátásba, illetve a főleg romák által lakott nyomortelepek felszámolását.

Az Európai Parlamentben már korán feltűnést keltett, 2017-ben már petíció is indult annak érdekében, büntessék meg valamilyen formában a cigányellenes megnyilvánulásai miatt: a cigánybűnöző kifejezést Toroczkai Lászlót megszégyenítő gyakorisággal használja, a Helsinki Bizottságról cigányvédő bandaként beszélt, akiknek „megmutatja, hogyan kell használni a kötelet.”

De töltött már fel képeket a közösségi médiába letartóztatott romákról, amihez csak egyszavas kommentárt fűzött: „Eutanázia.”

A politikus egyébként összekeveri a régimódi rasszizmust az újkori iszlamofóbiával is, hiszen egy interjújában az is kijelentette, Bulgária cigánytelepein haladnak át az Iszlám Állam harcosai, és ott is radikális iszlamizáció zajlik, ami miatt elkerülhetetlen a szemből-szembe történő összecsapás. Kritikusai szerint épp ő az, aki polgárháborút akar szítani etnikai és vallási alapon.

Dzsambazki egyébként biztosítja a showműsort is: 2019-ben például ittas vezetés miatt a jogosítványát is bevonták, emiatt jó polgárként bocsánatot is kért, nem sokkal korábban pedig az amúgy legálisan hordott lőfegyverét szúrták ki nála a szófiai reptéren, amit saját bevallása szerint jó okkal szokott magánát tartani.

Egy családban Magyarország legjobb barátaival

Annyira nem meglepő módon a pártja üzenete is idomul Dzsambazki dolgaihoz: az 1999-ben párttá vált VMRO önmagában nem jelent túl nagy erőt, legjobb eredményüket 2017-ben érték el parlamenti választásokon 9,07 százalékkal, akkor viszont annak populista jobboldali kormánykoalíció részei lettek, amiről a Fidesz megmondóemberei azóta is lelkesen állítják, hogy 2021-ben nem iszonyatos korrupciós botrányba, hanem a Soros-szervezetek nyomásába bukott bele. A párt a három megismételt választás mindegyiként a parlamenti küszöb alatt maradt.

Az Európai Parlamentbe viszont a Bulgária Cenzúra Nélkül szélsőjobbos szövetség részeként jutottak be 2014-ben, utána pedig 2019-ben már önállóan is két mandátumot szerezve.

A VMRO központi kérdése a cigányhelyzet, itt a szokásos büntetőmunka mellett például azt is felvetették, korlátozzák a születendő romák számát, de a bolgár törökök ellen is gyakran hergeli a lakosságot.

A paletta emellett a szokásos dolgokból áll: melegellenesség, a sorkatonaság visszahozatala, és a szavazati jog végzettséghez kötése.

Szemben a Fidesszel, nekik amúgy van pártcsaládjuk az Európai Unióban: az Európai Konzervatívok és Reformisták közt ülnek Orbán Viktor legerősebb európai szövetségeseivel, a lengyel PiS-szel, vagy a szintén radikális jobboldali Svéd Demokratákkal, de itt kap helyet a spanyol Vox, vagy a Giorgia Meloni-féle Olasz Testvérek is. 

A bolgár politikusokkal a nyilvános információk alapján nem tárgyalt Orbán az esetleges új európai pártcsalád megalapításáról, amire a magyar miniszterelnöknek két jó oka is lehet: egyrészt a VMRO imidzse még a jelenlegi Fidesznek is sok lenne valószínűleg karlendítősdi nélkül is, másrészt az erőviszonyok alapján sokáig már nem lesz képviseletük az EP-ben sem. Ez persze nem akadályozta meg Angel Dzsambazkit, hogy őszintén rajongjon a magyar kormányért.

KIEMELT KÉP: Euronews / Youtube