Elvesztette Magyarország a jogállamisági pert

A kormány már hetek óta jogállamisági dzsihádként kommunikálja a ma született ítéletet.

Elutasította az Európai Unió Bírósága azt a magyar és lengyel keresetet, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be. Az ítélethirdetést élőben is lehetett nézni, ami elég szokatlan, és jól jelzi a közérdeklődést a magyar és a lengyel ügy iránt.

Az ítélet szerint

“a mechanizmust megfelelő jogalappal fogadták el, az összeegyeztethető az uniós alapszerződés 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.”

Ezek szerint a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.

Röviden tehát: a rendelet alapján a demokráciát leépítő tagállamokat meg lehet büntetni.

Nagy meglepetés nem érte a kormányt, és már régóta elkezdték felépíteni a saját narratívájukat arról, hogy tulajdonképpen megint a jogállamiságot használja bunkósbotnak az Unió, Orbán Viktor egyenesen a jogállami dzsihád kifejezést használta, ahogy talán az sem véletlenü, hogy a zárkörű Fidesz-kongresszust is épp az ítélethirdetéssel egyszerre tartják.

A jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer alkalmazását, tehát a források visszatartását vagy elvonását egy 2020 decemberében elfogadott rendelet tette lehetővé. A magyar és a lengyel kormány az elejétől kezdve ellenezte, de végül kompromisszumos megoldással nem vétózták meg.

KIEMELT KÉP: Luxofluxo / Wikimedia Commons