Lesz-e holnap háború? Nem lehet tudni, úgyhogy konteózzunk!

Az amerikaiak szerint szerdán indul az orosz invázió, ami ha mégse lesz, Oroszország a felelősen viselkedő nagyhatalom szerepében tetszeleghet a felelőtlen Nyugattal szemben.

A 2010-es évek elején az egyik legkiválóbb szórakozás, amiben az embernek a magyar interneten része lehetett, a Konteóblog olvasása volt.

Akinek nincs meg: a Konteóblogot Tóth Tibor, egy volt rendőrnyomozó írta, összeesküvés-elméleteknek táptalajt adó híres vagy kevésbé híres, de izgalmas eseményeket, illetve a velük kapcsolatos lehetséges magyarázatokat tekintette át roppant szórakoztató stílusban, állásfoglalás helyett elegánsan távolságot tartva a pontokba szedett egyes lehetőségektől. Mindez még azelőtt volt, hogy a fake news kvázi fősodorrá vált volna. A Konteóblog sem összeesküvés-elméleteket terjesztett,

az olvasása elsősorban szellemi kaland volt,

egyfajta nyomozás, ami óhatatlanul arra kondicionálta a visszajáró olvasót, hogy a napi híreket is kezelje távolságtartással és vegye észre, ha valami nem kerek.

Persze, a feketeöves konteóhívők is azt mondják magukról, hogy ők észreveszik, hogy mi nem kerek, csak hát belőlük pont a távolságtartás hiányzik, aminek köszönhetően azt is észrevennék, hogy abban mi nem kerek, amiben ők feltétel nélkül hisznek.

Mivel ez én fiatal felnőttkori szocializációmra a Konteóblog nagy hatással volt, szükségesnek tartottam ezt a bevezetőt az alapállásom tisztázása végett:

egy gondolatkísérlet következik ugyanis, méghozzá az amerikaiak által holnapra beharangozott ukrajnai orosz invázióról.

Mint péntek óta ismert, a CIA információira hivatkozva arról tájékoztatta Joe Biden az USA szövetségeseit, hogy

az oroszok február 16-án szerdán, azaz holnap indíthatnak támadást Ukrajna ellen.

Nagyon sok jel utal arra, hogy az oroszok tényleg háborúra készülnek: az orosz csapatok ott vannak Belaruszban Ukrajna északi határánál, az orosz-ukrán határnál és délen a Krímen is, harapófogóba szorítva Ukrajnát, ahonnan az utóbbi napokban az államigazgatásban dolgozók tömegei és a bizonyára jól értesült oligarchák is leléptek.

Az amerikai infót az invázió indításáról azonban más forrásból nem erősítették meg – legalábbis nem tudni róla –, az európai országok vezetői inkább óvatosságra intettek, és továbbra is igyekeznek csillapítani a kedélyeket. Nagyszerű miniszterelnökünk is a korszellemet nem felismerve, hanem félkézzel alakítva és mindenkit megelőzve vezetett békemisszóit Moszkvába, majd ment Macron is, meg Olaf Scholz is.

Az orosz invázóra utaló jelekkel szemben is vannak azonban érvek. A legfőbb, hogy Oroszország nagyon súlyos árat fizetne, ha inváziót indítana: az valószínűleg nagy emberveszteséggel járna, az egyébként is megroggyant orosz gazdaságnak még jobban betenne, hogy még egy háborút is kellene finanszíroznia, ráadásul Oroszországnak újabb gazdasági szankciókkal kellene számolnia, mint azt az EU már belengette.

Ha maradt még realitásérzék Putyinban, akkor számára már csak az a kérdés, hogy hogyan hátráljon ki arcvesztés nélkül a háborúból.

És most jön a konteó.

Az invázói vádját az oroszok természetesen tagadják, de több európai vezető is felelőtlennek tartotta a vádakat. Laikusként nézve egy kicsit fura, hogy kiszivárog egy ilyen titkosszolgálati infó, hogy hát jövő hét szerdán valószínűleg támadnak az oroszok. A titkosszolgálati infók kiszivárogtatása mögött mindig van valami szándék, ami ebben az esetben lehet üzenet is az oroszoknak, hogy tudjuk ám, pontosan mikor és mire készültök, és mi is úgy készülünk.

De én itt most egy másik magyarázatot kínálok szigorúan gondolatkísérletként. Mi van, ha az oroszok és az amerikaiak kötöttek valamiféle dealt, amin így nézne ki:

• Vlagyimir: Nem akarunk háborút, ti akartok háborút.
• Joe: Nem, mi nem akarunk háborút (elmélázik a fegyverlobbira gondolva), teljesen nyilvánvaló, hogy ti akartok háborút.
• Vlagyimir: Nem, nem, mi azt akarjuk, hogy az egész világ lássa, hogy mi nem akarunk háborút. Mi azt akarjuk, hogy ez nagyon élesen látszódjon.
• Joe: Hát látványosan vonjátok vissza a csapatokat az ukrán határról!
• Vlagyimir: Azzal nem a megfelelő módon látszódna nagyon élesen, hogy nem akarunk háborút. Mi másképp nem akarunk háborút. Mi felelősségteljesen nem akarunk háborút, hiába mondjátok, hogy akarunk. Mondjátok hangosabban!

Oké, nyilvánvalóan nem így hangzik egy Putyin-Biden tárgyalás, mindenesetre

Putyin valamennyire pozitív színben tűnne fel, ha az amerikaiak által napra pontosan megnevezett invázió nem következne be,

és az orosz elnök meg a csatolt média rámutathatna, hogy a Nyugat provokatív vádjai igaztalanok voltak stb. (Ha ezt az cikket a Konteóblog modorában írnám, akkor most jönne egy alpont, miszerint nem volt deal, hanem az oroszok szándékosan etették meg a CIA-val a február 16-i inváziót, pont ugyanennek a végkifejletnek a céljából.)

Gondolatkísérlet vége. A háborús fenyegetést azonban semmiképp nem szeretném bagatellizálni, mert hiába vannak jelei annak is, hogy nem lesz orosz invázió – az oroszok épp csapatokat vonnak el az ukrán határ mellől, és már most azt mondják, hogy február 15. úgy vonul be a történelembe, mint a nyugati propaganda bukása –,

hétfő óta már a korábban a szerdai invázóval kapcsolatban távolságtartó ukránok is arra készülnek, hogy szerdán jönnek az oroszok.

És az is elég aggasztó, hogy az oroszok továbbra is hangoztatják, hogy ha az állampolgáraikat fogják ölni, azt nem hagyják majd szó nélkül. A két szakadár régióban, Donyeckben és Luhanszkban az utóbbi években több százezer ember vette fel az orosz állampolgárságot, és az orosz-ukrán konfliktus egyik lehetséges végkifejlete pont az, hogy Oroszország nem egész Ukrajnát rohanja le, hanem csak ezt a két régiót foglalja el.

A dilemma – hogy akkor most akarnak-e az oroszok háborút, vagy csak az USA riogat ezzel – feloldása lehet egy másik tulajdonképpeni konteó, amit a 444 dolgozott fel a New York Times nyomán,

miszerint az USA tudatosan hoz nyilvánosságra minden az oroszok terveiről megszerzett infót preventív jelleggel, hogy ezzel cselezzék ki Putyint,

akinek így sokkal kisebb tere marad a manipulációra, mint amennyi abban az esetben lenne, ha az USA titkolná, mit tud.

2014-ben ugyanis, amikor az oroszok annektálták a Krímet, az amerikaiak minden infót titkosítottak, ennek pedig az lett a következménye, hogy Oroszország szabadon manipulálhatta a világot. Az új stratégia lényege tehát az, hogy a korábbi drezdai titkosszolga Putyint, akinek a természetes közege a manipuláció, az amerikaiak ezzel a nyíltsággal próbálnak kicselezni,

arra kényszerítve őt, hogy megcáfolja az amerikaiak értesülését.

Mi mindenesetre nem tehetünk mást, mint bízunk abban, hogy nem eszkalálódik a helyzet.

Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!