Fontos ügyben játszik az oroszok kezére a kormány az ukrán konfliktusban

Szerző: Kósa András
2022.02.04. 07:16

Magyarország folyamatosan blokkolja Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához, a tavaly decemberi EU-csúcson külön kérték Orbán Viktort, hogy engedjen a kérdésben, sikertelenül – tudta meg az Azonnali.hu.

Fontos ügyben játszik az oroszok kezére a kormány az ukrán konfliktusban

Meginvitálták a tallinni külügyminisztériumba január 5-én Forrai Kristóf magyar nagykövetet. A megbeszélések tárgya az akkor már egyre élesebbé váló orosz fenyegetés volt Ukrajna felé. Jonatan Vseviov észt külügyi államtitkár

egyértelművé tette a magyar diplomata számára, hogy az Oroszország által a NATO-tól követelt „biztonsági garanciák” elfogadhatatlanok.

Mint ismert, ezek közé tartozik például az, hogy a szervezet vonja vissza csapatait egy sor országból, így a balti államokból is, és térjen vissza gyakorlatilag abba az állapotba, amiben 1997-ben, a keleti bővítés első hulláma előtt volt. (Orbán Viktor mostani moszkvai útján a közös sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin ismét előhozta a követeléseket: a magyar miniszterelnöknek, avagy egy NATO-tagállam vezetőjének szava sem volt rájuk.)

Az észt államtitkár ezek után – az Azonnalihoz eljutott információk szerint – szóba hozta azt is, hogy Magyarország miért blokkolja Ukrajna csatlakozását a tallinni székhelyű NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (az angol rövidítése: CCDCOE).

A CCDCOE tallini központjában: Magyarország blokkol

A CCDCOE tallini központjában: Magyarország blokkol

Fotó: CCDCOE/Flickr

Hirtelen elég fontos lett a CCDOE

A kárpátaljai magyar kisebbséget érintő hátrányos megkülönböztetések miatt az Orbán-.kormány már évek óta blokkolja az ukrán NATO-csatlakozási folyamatot – nem mintha akkora szándék látszana egyébként a szervezet részéről a geopolitikai szempontból nyilván problémás Ukrajna gyors integrációjára. Ennek része, mint kiderült, a CCDCOE is.

Csakhogy a kiújult orosz-ukrán konfliktus, a nyílt orosz fenyegetés és az Ukrajnával szemben orosz részről immár rendszeressé váló kibertámadások miatt a CCDCOE ügye teljesen más optikát kap.

Ráadásul – és erre információink szerint az említett tallini megbeszélésen Jonatan Vseviov is felhívta magyar kollégája figyelmét – éppen azért, mert Ukrajnának folyamatosan védekeznie kell az orosz kibertámadásokkal szemben, Kijevben rengeteg tapasztalat gyűlt fel a témában, amivel egy csatlakozás esetén az egész NATO csak nyerne. Magyarország ennek ellenére hajthatatlan.

A kérdés egyébként már a legmagasabb szinten is felmerült,

információink szerint a decemberi EU-csúcson Kaja Kallas észt kormányfő próbálta rábeszélni Orbán Viktort, hogy legalább a kibervédelmi központ esetében engedjen a vétóból, de a magyar miniszterelnök hajthatatlan maradt.

Az ügy előkerült az Európai Parlament Külügyi Bizottságának csütörtök reggeli ülésén is, ahol Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő azt mondta Hidvéghi Balázsnak, az egyetlen jelen lévő fideszesnek,

„vigye haza az üzenetet, hogy a magyar kormány ne blokkolja tovább az ukrán csatlakozást a CCDCE-hez”,

mert Ukrajna nagyon fontos, a védekezéséhez szükséges információkhoz juthatna a központtól, és „nem lehet minden kérdést csak és kizárólag a magyar kisebbség ügyével összekapcsolni”.

A Telexen éppen csütörtökön jelent meg egy nagy összeállítás az Ukrajnával szemben indított orosz kibertámadásokról. Eszerint például „január 14-én közel nyolcvan ukrán kormányzati weboldalt ért defacement-támadás. Ez a magyarra elcsúfításnak vagy honlaprongálásnak fordítható támadási forma a legprimitívebb, de az egyszerűsége és látványossága miatt kedvelt módszer”.

2015-ben és 2016-ban ukrán áramszolgáltatók működését blokkolták órákra, január utolsó hetében pedig „néhány nap különbséggel két adathalász támadás is ért kormányzati szerveket: a dolgozók olyan emaileket kaptak, amelyek látszólag szintén állami intézményektől érkeztek, de a legitim dokumentumnak álcázott csatolmányuk megnyitva megfertőzte a címzettek gépét”.

NYITÓKÉP: a CCDCE tallini központjában. Fotó: CCDCOE/Flickr

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek