Alkotmányos számtingolás: valahol egy tejfölös pohárban már csíráznak az „áprilisi törvények”

Deme Zoltán

Szerző:
Deme Zoltán

2022.01.31. 10:43

Meddő viták folynak az alkotmányos keretek feles többséggel végrehajtott módosításának elvi lehetőségéről, de konkrét javaslat egyelőre nincs az asztalon. Márki-Zay Péter egy elvonultan dolgozó közjogi munkacsoportra bízta ezt a témát. Nem inkább a politikusoknak és a választóknak kellene ezt megvitatni?

Néhány éve új szóval gazdagodott a rendőrségi zsargon: az angol something (valami) szóból eredő „számtingolás” a pesti bulinegyedben szórakozó külföldiekre utazó kamudílerek – azaz csalók – tevékenységére utal.

„Hey, Sir! Want something? Cocaine, weed?” (Szia Uram! Kell valami? Kokain, fű?) – duruzsolták bizalmaskodva a csibészek, amint elhaladtak az önfeledten óbégató gyanútlan holland parasztgyerekek mellett, majd az érdeklődő áldozatoknak drog helyett szó szerint „számtingot” – mondjuk kokain helyett lidokainnal kevert sütőport – adtak el.

Március közepére kiderülhet, hogy a választóknak is csak a számtingot árulták-e, már ami az egyesült ellenzék választási győzelme esetére tervezett alkotmányos módosításokat illeti. 

Fleck Zoltán jogszociológus november végén a 444-nek, majd december közepén a 24.hu-nak adott hosszú interjút. Ezekből megtudhattuk, hogy Márki-Zay Péter még ősszel felkérte Flecket arra, hogy szervezzen saját belátása szerint közjogi munkacsoportot és annak keretében dolgozzák ki az „alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyvét” egy áprilisi ellenzéki győzelem esetére. 

Az első, novemberi interjúból megtudtuk, hogy ennek a bizonyos forgatókönyvnek kellene majd azt tartalmaznia, hogy „mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal”. Ezek lesznek majd az „áprilisi törvények”.

Fleck ugyanezen alkalommal Polt Péter és az alkotmánybírák elmozdítására „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozást” ígért, konkrétumokat azonban nem közölt. Úgy fogalmazott, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy „az egész összeálljon legkésőbb március közepére”.

Fleck dealer tehát azt ígérte, hogy olyan cuccot hoz majd nekünk, amitől akkorát fogunk flesselni, mintha bokába lőttük volna a füvet: egy „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozást”, amely szublimálja Polt Pétert a székéből.

Úgy tűnik azonban, hogy a két interjú közötti időben Fleck megértette, hogy túl magas várakozásokat gerjesztett: december közepén a 24.hu-nak már óvatosabban fogalmazott és terjengősen magyarázkodott a korábbi kijelentéseivel kapcsolatban.

Minden bizonnyal rájött arra, hogy ő nem fog tudni kapucnit a fejére húzva eltűnni előlünk a Kazinczy és a Dob utca sarkán a tömegben, miután március közepén a kezünkbe nyomta a simítózáras kis tasakot, mivel

ő a tasak tartalmáért a teljes szakmai renoméjával fog felelni.

És ez nem kis tét, hiszen a hazai jogszociológia Zacher Gábora számára ez a legtöbb, mit veszíthet.

Az egész ország tűkön ülve várja, hogy mivel fognak előállni, hogy mi lesz a Nagy Terv, a trükkös mozdulatsor, amely feles többséggel is nyitja Orbán alkotmányos ördöglakatját. Ennél nagyobb várakozással már talán csak az ördög ügyvédje szembesül, akinek meg ugye a Varga Judittal kapcsolatban beígért szaftos anyaggal kellene végre előállnia.

Kértek egy kávét

Nagy teher ez most tehát Fleck Zoltánon és ismeretlen összetételű csapatán. Rajtuk kívül azonban ez a helyzet az ellenzéki oldalon mindenki másnak nagyon kényelmes. Lássuk, miért!

Márki-Zay Péter a maga részéről kiszervezte Flecknek, hogy a táblagépén közjogi stábjával írja meg azt az unortodox eljárásrendet, amivel majd kikeveredünk Orbán Viktor alkotmányos szabadulószobájából. A megbízott még ki is emelte az első interjúban, hogy sem az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, sem pedig az ellenzéki pártok nem delegálnak senkit a közjogi munkacsoportba és a munka tartalmi részébe sem szólnak bele.

Első pillantásra tűnhet ez valamiféle nagyon szerény és egyben felelős, az illetéktelen befolyásolásnak még a látszatát is elkerülni igyekvő hozzáállásnak: egyfajta szeplőtelen fogantatás révén születik meg a közjogi és politikai rendszert a sarkából kifordító javaslat – politikusoknak közük sem lesz hozzá. 

Az ellenzéki pártok vezetői nem kifogásolták, hogy MZP miért szervezi ki a munkát. Azt sem mondták, hogy szeretnének részt venni az ötletelésben.

Az ellenzéki politikusok tehát mind hátradőltek, kértek egy kávét és várják, hogy mit ad elő a közjogi stáb.

Ha tetszetős lesz a javaslat, akkor üstöllést a nevükre veszik, ha pedig megosztó lesz, akkor meg majd mondják, hogy nekik ehhez semmi közük, ez csak egy szakértői javaslat, amit természetesen meg kell még vitatni.

Fleck az ellenzéki tömörülés szempontjából nézve egy külsős, lazán dobható figura. Ha kiderül, hogy hülyeség, amit javasol, akkor majd leléptetik a színről, oszt’ jónapot. Gyorsabban megérkezhet neki a villamos, mint Karácsonynak, ha elhibázza a díszlépést.

De mi a B terv?

Igyekezni fognak, hogy „az egész összeálljon legkésőbb március közepére”, ígérte Fleck Zoltán.

És mi lesz akkor, ha március idusán előállnak a Nagy Tervvel, amiről néhány nap alatt kiderül, hogy legalábbis megosztja a polgárokat, még az egyébként változást óhajtókat is?

Mi lesz, ha az derül ki, hogy a terv csak a potenciális ellenzéki szavazók egy részének tetszik? És akkor mi lesz, ha végül azzal állnak elő, hogy nem tudnak előállni semmivel? 

Mi lehet a B terv erre az esetre? Március idusától már kevesebb, mint három hét van csak hátra a választásig. Nem marad már idő sem vitára, sem egyeztetésre, sem új javaslat kidolgozására. Akkor mire kérnek majd felhatalmazást április 3-án?

Elvonultan dolgozó közjogi stáb helyett

Az ellenzék az alkotmányos keretek és eljárások átalakítását ígéri – egyelőre konkrétumok nélkül. Egy ilyen átalakítást egyeztetni, de legalábbis ismertetni kellene a választókkal, mielőtt felhatalmazást kérnek rá. 

Az egyeztetés első lépése az kellene, hogy legyen, hogy a változást kezdeményező ellenzéki tömörülés letesz egy javaslatot a nemzet virtuális asztalára. A javaslatnak szövegszerűnek kellene lennie, a lap alján a hat párt vezetőinek aláírásával.

Ehhez két dologra lenne szükség:

  1. egy szövegszerű javaslatra és
  2. némi tökre, ami ahhoz kellene, hogy ki merjék tenni a javaslatot nyilvános megvitatásra.

Mert bizony kirakni egy ilyen javaslatot nem teljesen kockázatmentes. A nyilvános vita azzal jár, hogy a kezdeményező elveszíti a kontrollt. Könnyen megeshet, hogy az eredeti elképzelésétől eltérő irányban alakul ki többségi meggyőződés. Mondanak valamit, aztán máris azt veszik észre, hogy libernyák vloggerek okvetetlenkednek róla az interneten a maguk közismert keresetlenségével. És az ő szavuk legalább annyit ér ebben a megváltozott médiatérben, mint a politikusé.

Aztán ott van még a tisztelt nagyérdemű közönség: megvitatja, mémesíti, véleményét kifejti, virtuális krakélerekkel méri össze magát a kommentszekcióban. Kígyóvállú alkotmányjogászok és internetes megmondóemberek szava keveredik a virtuális térben.

Egy ilyen vitában én különös érdeklődéssel figyelném, hogy mit mondanak az előválasztáson megválasztott egyéni képviselőjelöltek: várhatóan ők foglalják el majd a parlamenti székek negyedét és a mandátumuk szabad lesz, úgy szavaznak majd az alkotmányról, ahogy a szívük diktálja.

Elvonultan dolgozó közjogi stáb helyett tehát nyilvánosan kellene megvitatni az átmenet lépéseit. Ez nem Márki-Zay vagy Fleck Zoltán ügye, hanem az egész nemzeté. 

Polt Pétert szublimáló barba-trükkök, unortodox, alkotmányon túli kvantumlépések mögé szerintem csak akkor lehetne társadalmi támogatottságot teremteni, ha azok kialakítását is társadalmasítanák.

Vannak, akik elvi alapon elzárkóznak bármiféle alkotmányos csínytevéstől, de a szavazók egy jókora része gyakorlatias gondolkodású és készen állnak legalábbis megvitatni akár annak lehetőségét is, hogy az ellenzéki összefogás feles győzelme esetén rákjárásban kerüljön sor az alaptörvény meghágására. 

De ahhoz, hogy unortodox módszerekkel lehessen haladni, számottevő társadalmi támogatottság lenne szükséges.

Ha a nyilvánosság tereiben folyó vita keretében zajlik majd a NER-en túli világba vezető út megtervezése, akkor lesz esély arra, hogy közösségi támogatás, konszenzus alakuljon ki az oda vezető – akár unortodox – lépéseket illetően.

Addig meg – Magyarország kedvenc gyűrűsfarkú makijával szólva– egyelőre mindenki nyugodjon le a picsába, valahol egy tejfölös pohárban már csíráznak az „áprilisi törvények”.

Hozzászolnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!

Deme Zoltán

Beszerzési és közbeszerzési szakértő.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek