Kubatov Gábor úgy tette kampánytémává a Fradi jövőjét, mintha a Fidesz miatt létezne a klub

A Fidesz pártigazgatója, egyben a Fradi elnöke már egyáltalán nem próbálja meg politikamentesnek eladni a klubot, de a történelemhamisítással kacérkodó narratívája termékeny talajra hullt a keménymagban.

A 2018-as választások előtt pár hónapppal tulajdonképpen a semmiből egyezett ki a Fidesz pártigazgatói feladatai mellett az FTC elnöki székében is ülő Kubatov Gábor az addigra már évek óta ellene tüntető ferencvárosi keménymaggal: a néhol egészen eldurvuló, ellentétben mindkét féltől érkeztek súlyos támadások (a fradisták Kubatov otthonához is ellátogattak tüntetni, a hírhedt Fradi Security emberei pedig a hírek szerint az otthonukban „kerestek fel” egy-egy erősebb embert a táborból),

a kiegyezéssel sikerült elkerülni, hogy egy nagyon markánsan jobboldali, ráadásul szervezett és emberek ezreit megmozgató tömegnek legyen oka támadni a Fideszt.

2022-ben már egész más világot élünk: a viszony mostanra annyira harmonikus, hogy a B-közép a klubbal egyeztetve használ meccseken elvileg tiltott pirotechnikai eszközöket, az ezért kiszabott, sokszor milliós nagyságrendű szövetségi büntetéseket pedig csendben az előbbi fizeti ki.

Ezért cserébe rend van: bár a lelátói  trágárkodás leküzdésébe esélytelenül bukott bele az elnök, az ő neve maximum a Groupama Aréna vendégszektoraiban hangzik el.

Az elmúlt években egyébként Kubatov fideszes politikushoz mérten szavakban meglepően jól tartotta magát ahhoz, hogy a klub nem politika tárgya, aztán a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzéki Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterré választásával elkezdtek változni a dolgok: Kubatov többször is jelezte, hogy az állami és államközeli cégeknek köszönhetően valószínűleg az ország leggazdagabb egyesületeként működő FTC-t Baranyi ki akarja véreztetni mindössze azzal, hogy adót kell fizetnie a közben már fociban a nemzetközi porondon is elfogadható teljesítményt nyújtó, ezért jelentős piaci bevételekhez is jutó klubnak.

Van Fidesz, van Fradi – nincs Fidesz, nincs Fradi

Ebből a narratívából épp a 2022-es kampányra építette fel Kubatov egészen példátlan módon azt az üzenetet, amihez hasonlóra talán még nem volt példa Magyarországon:

akinek fontos a Fradi, az a Fideszre szavaz, ugyanis Fidesz nélkül nem lesz Fradi.

A lelátó és a politika összekeverése ellen korábban többször is kiálló Kubatov novemberben már a Fradi és a saját házi újságjának számító Üllői út 129-nek egy interjúban utalt rá, hogy nagyon nem mindegy, mi lesz a választáson: kijelentette, ne legyen kétsége senkinek, amennyiben tavasszal győz az ellenzék, megpróbálnák a Ferencvárost megint ellehetetleníteni. A megint szó használata nem véletlen:

„Ha megnézzük a Ferencváros csődjeit, azok szocialista-kommunista rezsimek alatt történtek. Így volt ez a ‘47-től tartó időszakban 1990-ig, és a rendszerváltást követően a Fradi a megszűnés szélére került mindig a baloldali kormányok regnálása idején”

– emlegette fel a hagyományos üldöztetési mítoszt.

Nem sokkal később egészen példátlan módon elnöki évértékelőjében kertelés nélkül elmondta, hogy 2022-ben nemcsak Magyarország, hanem a Ferencváros jövőjéről is döntünk. „Van egy dolog, amibe belefogunk, és aminek nincs példája egész Európában, és az a Fradiváros. Elő van készítve a terep az építésre, 2026 végére végzünk. Nem mindegy, mi történik a választásokon. Ha nem úgy alakulnak a dolgok, akkor Fradivváros nem lesz. Ha a baloldal megnyeri a választást, semmi jóra nem lehet számítani” – fogalmazott Kubatov Gábor. Januárban nagyjából ugyanezt a gondolatot ismételte meg egy interjúban.

Soha többé baloldal

Kubatov üzenetei egyébként úgy tűnik, sokaknál termékeny talajra hullottak: október 24-én az MTK ellen épp a kormány egyébként az egy nappal korábban a békemeneten is hangoztatott üzenetét tartotta fel a tábor az MTK elleni meccsen (lásd: kiemelt képünk), a korszellemnek megfelelően egyenlőségjelet téve az 1956-os forradalom és a 2006-os rendőri erőszakba torkollt kormányellenes tüntetések közé.

Az elnök ezúttal sem tartotta problémásnak az egyértelmű, ezúttal épp az ő kedvére való aktuálpolitikai üzenetet, csak az MLSZ küldött szóbeli figyelmeztetést.

Ezek után annyira nem is lehet meglepő, hogy a keménymag egyik prominense januárban már a közösségi médiában is megosztotta az alábbi képet úgy, hogy nem is olyan régen még ugyanez a társaság „A Fradi nem pártcsapat”-felirattal masírozott az utcán.

Információink szerint a továbbra is ezreket megmozgatni képes keménymag egyébként közel sem egységes a helyzet megítélésében, és főleg a fiatalabb (egyébként túlnyomó részt szintén a radikális jobboldalról érkezett) szurkolók egyre hangosabban kritizálják a szerintük pórázra rakott ultracsoportok vezetőit, amiért kiárusították a függetlenségüket. 

Tényleg csak a Fidesz szereti a Fradit?

Az amúgy keménymagban tényleg évtizedek óta a jobboldal felé húzott (ironikus módon nagyon erőteljes zsidó gyökerekkel rendelkező) Fradinak mindenféle ember szurkol még a 2010 óta látott helyzet ellenére is, az elnök viszont a történelem során először merte megtenni, hogy az ellenzéki szavazókat egyszerűen kizárta a Fradi sikerének szurkolók közül.  

A narratíva egyébként a szokásos, hiszen a Fidesz kampányának legerőteljesebb része, hogy a 2010 előtti időszakot leginkább a Mad Max világára hajazó nyomorként írják le, ami nélkülük azonnal visszatérne. 

A probléma az, hogy Kubatov a hagyományos emlékezetpolitikai ferdítéseket is előveszi. Izgalmas kérdés, hogy tényleg csődben volt-e mindig a Fradi akkor, amikor nem a „nemzeti oldal” uralkodott. A válasz tömören az, hogy nem: az igaz, hogy az állambiztonság kiemelten figyelte a Fradi lelátóját a rendszerváltás előtt, de a klubot ez nem akadályozta meg abban, hogy hét bajnoki címet szerezzen 1945 és 1989 között, és általában a dobogón végezzen az öt kupagyőzelem mellett. 1965-ben egyedüli magyarként nyerték meg az akkoriban a nemzetközi foci csúcsának számított Vásárvárosok Kupáját, 1975-ben pedig a Kupagyőztesek Európa-kupáját.

Ez alatt az idő alatt náluk játszott a magyar futball egyetlen Aranylabdása, Albert Flórián is, aki soha másik egyesület mezét nem vette fel.

Az állam kiemelt csapata valóban nem az FTC volt, és magát a fradista identitást is próbálták pusztítani például név- és címerváltoztatással, sikertelenül. Azért 1971-ben így is megkaptak egy vadonatúj stadiont (amit amúgy sokáig nem is kellett használniuk, hiszen az Albert Flórián stadiont lebontották 2013-ban, a helyén épült fel a szupermodern Groupama Aréna). 1976-ban ráadásul olyannyira nem széllel szemben nyertek bajnokságot, hogy felülről segítettek nekik: a Videoton azért nem nyerhette meg a bajnokságot, mert Kutas István MLSZ-elnök utasítására elcsalta a játékvezető elcsalta az egymás elleni meccsüket az utolsó előtti fordulóban az FTC javára.

Ha azt vesszük alapul, hogy mindeközben a többi vidéki klub is csak szenvedett a pártállam tudatosan vízfejűvé tett és Budapestre csoportosított focijától, kézzelfogható eredmény nélkül, akkor különösen megmosolyogtatóvá válik ez az elnyomás.

A rendszerváltás utáni csődközeli állapot egyébként a teljes magyar futballra jellemző volt, de a Fradi azon kevesek közé tartozott, aminek lett volna esélye változtatni:

1995-ben mit ad isten, épp egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt (vagyis kicsit ennek ellenére) jutottak be az akkor még tényleg csak a legerősebb kluboknak fenntartott Bajnokok Ligája csoportkörébe csupa fiatal magyar játékossal.

Az ezért a szereplésért járó pénz hosszútávra megalapozhatta volna a szocialista blokk egyesületeihez hasonlóan a piaci alapú focit egyáltalán nem értő klub helyzetét, ehelyett gyakorlatilag eltűnt, ahogy természetesen a játékosok eladásából befolyt összeg is.

Az a legenda sem stimmel különösebben, hogy a Fidesz alatt olyan jó volt a Fradinak: 1998 szeptemberében épp Orbán Viktor áldásával került a klub elnöki székébe koalíciós partnere, Torgyán József. Az FKGP politikusa nem megoldotta az akkorra egyre mélyebb pénzügyi válságot, hanem tovább mélyítette azt: regnálása végére már 300 millió forintos mínuszban volt az FTC.

Hogy mi ment az első Orbán-kormány alatt a Fradinál, azt jól jelzi, hogy a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztériumának politikai államtitkár Szabadi Béla 2008-ban hűtlen kezelésért felfüggesztett börtönt is kapott hivatali visszaélés miatt,

Szabadi politikai államtitkárként állami cégeket utasított reklámszerződések megkötésére az FTC-vel.

Az ekkor felhalmozott adósságok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy 2006-ban vitatott körülmények között a másodosztályba száműzzék a tulajdonképpen 1989 óta folyamatosan szerencsevadászok és bűnözők kezébe került Fradit. Utóbbi megállapításnál érdemes hangsúlyozni, hogy a rendszerváltás után fenntarthatatlanná válás és teljes összeomlás korántsem csak a Fradi, de még csak nem is a teljes magyar foci története, hanem szinte a teljes keleti blokk focijáé, amit így például az egykori NDK azóta is nyög.

Ettől függetlenül kár tagadni, hogy a Fidesz előtti, alapvetően technokrata kormányok valóban nem vettek tudomást a magyar sportban rejlő társadalomkohéziós erőkről. Főleg ennek köszönhető, hogy Orbán Viktor már 2010 előtt is maga köré tudta gyűjteni a sportszakma nagyrészét, utána pedig akadály nélkül alakíthatta ki a mostanra már látványosan fenntarthatatlan függőségi rendszert az állam és a sport között.

Mi lesz veled, Fradiváros?

Kubatov Gábor másik kampánytémája a Fidesz győzelmétől függővé tett Fradiváros. A nagyszabású projekt keretei közt a Népligetet tennék rendbe, az új sporttelep az Építők pályájának helyén állna. A tervek szerint uszoda, jégpálya és kézilabdacsarnok is helyet kap benne, a Fradi valamennyi, összesen 17 szakosztálya ide költözne, a régi sporttelepen csak a labdarúgás maradna.

Az üggyel mindössze az a baj, hogy finoman szólva is problémás bármilyen szinten az ellenzékhez kötni, ugyanis az első hírek már 2013-ban arról szóltak, hogy hamarosan megkezdődhet az építkezés. Ehhez képest az építkezés a mai napig is csak ott tart, hogy a Fradi megkapta vagyonkezelésre a szomszédos Építők Sporttelepet, ahol lebontották a Diákstadiont annak ellenére, hogy 30-as évekbeli műemlékről beszélünk.

Még érdekesebb kérdés, hogy pontosan miért teszi Kubatov Gábor a kormánytól függővé a projektet:

nemcsak az engedélyek vannak már meg mindenre, de a pénz is, ugyanis 2017-18 óta elvileg ott van az egyesület számláján a kormánytól kapott 25 milliárd forint.

Hogy Kubatov arra gondol-e, hogy az ellenzéki kormány visszavenné a továbbra is csak parkoló pénzt, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni: bár kérdéseinket feltettük az FTC sajtójának is, ők már évek óta nem állnak szóba a klub működésével néha kritikusan fogalmazó médiával. 

Megkérdeztük viszont az összefogott ellenzéket, egyáltalán téma volt-e náluk Kubatov féltett Fradivárosa, amire a sportügyek kommunikációjáért felelős jobbikos Steinmetz Ádám, a Fradi örökös bajnok egykori vízilabdázója válaszolt:

„Konkrétan a Fradivárossal kapcsolatban munkánk során nem merült fel kérdés. Kubatov Gábor elnök úr nyilatkozatát ezért nem tudom mire vélni. Sportszerető emberként és a Fradi örökös bajnokaként mindennek örülök, ami az FTC-t segíti”

– válaszolta az Azonnalinak Steinmetz, hozzátéve, hogy

az ellenzék sportprogramjában már szerepel, hogy az elkészült sportlétesítmények fenntartásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás. 

A Fradivárossal kapcsolatban pedig ha minden igaz, egyetlen szempontnak kéne megfelelni: „A Fradiváros kapcsán meg kell ismerni a fejlesztés jelenlegi státuszát, a fenntarthatósági, üzemeltetési terveket. Ha a koncepció jó, azt támogatni fogjuk, de nem fogunk kivételezni a Fradival más egyesületek kárára” – zárta válaszát Steinmetz.

KIEMELT KÉP: Baranyi Krisztina / Facebook