Az amerikaiak egyre inkább tartanak az orosz inváziótól Ukrajnában

A diplomaták családjait már felszólították, minél hamarabb hagyják el a posztszovjet államot. Biden újabb amerikai csapatokat telepítene a régióba.

A Washington Post még tavaly év végén hozott nyilvánosságra egy titkos, belső használatra szánt titkosszolgálati jelentést, amiben a titkosszolgálatok azt állították, Oroszország 2022 elején megtámadná Ukrajnát és ebben összesen közel 175 ezer katonát vetnének be az invázió során.

Az ukrán-orosz határ menti orosz csapatmozgások pedig azóta érdemben nem csökkentek, és januárban hiába találkoztak a svájci Genfben orosz és amerikai diplomaták, a találkozókon semmi érdemi előrelépés nem történt, az amerikaiak továbbra is tartanak egy esetleges inváziótól, míg Oroszország szerint továbbra is nyugat eszkalálja a helyzetet. 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter január elején úgy fogalmazott, hogy Oroszország agresszív tevékenysége a biztonságot és a békét veszélyezteti Európában, ami miatt

az Egyesült Államok készen áll arra, hogy határozottan reagáljanak az orosz agresszióra, 

bár nyilatkozatának élét azzal tompította, hogy a diplomáciai megoldás még mindig lehetséges és preferált, ha Oroszország úgy dönt. 

A diplomaták családjait már kihoznák Ukrajnából

A CNN értesülései szerint szombaton egy amerikai katonai támaszponton Joe Biden amerikai elnököt vezető katonai tisztviselői arról tájékoztatták, hogy az Egyesült Államok hogyan tudná növelni az Európában állomásozó katonáinak a számát – elsősorban a balti-, és a kelet-európai országokban.

Az amerikai mainstream médium arról ír, az egyik lehetséges opció szerint

minimum ezer, maximumom ötezer amerikai katonát vezényelnének a térségbe, hogy az amerikai állampolgárok kimenekítésében részt vehessenek, amennyiben az szükségessé válna.

Bident emellett az orosz katonai műveletek jelenlegi állásáról is tájékoztatták, illetve megvitatták, hogy a helyzetet hogyan lehetne diplomáciai úton enyhíteni, valamint azt is felvázolták az amerikai elnöknek, hogy szövetségeseivel milyen összehangolt elrettentő intézkedéseket tehetnének meg – beleértve a fegyverszállítmányokat is, amiből az elmúlt hétvégén több is érkezett Ukrajnába.

Emellett a Reuters információi szerint egy másik elnöki tájékoztatón a lehetséges gazdasági szankciókat vitatták meg Bidennel, ugyanakkor az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken még korábban azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy újabb szankciókat nem akarnak kivetni az orosz államra, mivel ha ezt megtennék, akkor Amerika „elvesztené az egyik elrettentő hatását”. 

Ugyanakkor úgy tűnik, nem bízná a véletlenre az amerikai külügyminisztérium, ha esetleg háborúra kerülne sor:

vasárnap a külügyminisztérium elrendelte az ukrajnai nagykövetségen dolgozók családjainak távozását, illetve a kormányzati alkalmazottaknak is engedélyezte az önkéntes távozást

– számol be róla a Reuters. 

A Reutershez eljutott nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy az orosz katonai akció bármelyik pillanatban elkezdődhet, és a tisztviselők nem lesznek abban a helyzetben, hogy amerikai állampolgárokat evakuáljanak, ezért a jelenleg Ukrajnában tartózkodó állampolgároknak úgy kell tervezniük, hogy a kijutásukat maguknak kéne megoldani egy esetleges invázió esetén.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye azok után jött, hogy

a brit külügy azzal vádolta meg a Oroszországot, hogy Putyinék egy oroszbarát kormány beiktatására törekszenek Kijevben,

miközben azt fontolgatják, hogy megtámadják és elfoglalják Ukrajnát.

A brit vádakra az orosz külügyminisztérium annyit reagált, hogy szerinte azok dezinformációk, majd azzal vádolta meg a NATO-t, hogy ők élezik a feszültséget Ukrajnában.

Több ezer orosz katonát vezényeltek az ukrán határ mentére

Mint arról az Azonnalin többször is részletesen beszámoltunk, tavaly évvégén ismét nőtt a feszültség az orosz-ukrán határon, miután a határ közelébe több ezer, de egyes információk szerint akár százezres nagysában is orosz katonákat mozgósítottak.

2021-ben kétszer is megjelentek az orosz katonák a határtól nem messze, ám míg áprilisban a katonákat visszavonták, addig év végén már nem tettek így az oroszok. 

A helyzet miatt Joe Biden kezdeményezésére decemberben asztalhoz is ültek a felek, ami már az ötödik találkozó volt a két elnök között, ám mint azt a találkozó kapcsán írt elemzésünkben is írtuk, Biden engedményeket tett Putyin felé. 

Annak ellenére, hogy Oroszország azt állítja, hogy semmilyen inváziós terv nincs az asztalon, az utóbbi időben megnőttek a fenyegetőző nyilatkozatok száma Ukrajna kapcsán: legutóbb például a merkeli pragmatista külpolitikát folytató Olaf Scholz német kancellár is belebegtette, hogy gazdasági szankciókra kerülhet sor, amennyiben Oroszország megtámadná Ukrajnát. 

Arról, hogy a jelenlegi helyzet milyen hatással van a NATO-ra és Oroszországban, ebben a cikkünkben elemztük.

NYITÓKÉP: Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken tart beszédet az amerikai külügyminisztériumban még 2021. március 3-án. FOTÓ: Ron Przysucha / Amerikai Külügyminisztérium (Flickr)