Messze még a járvány vége, és egyelőre leginkább az amerikai hadseregben lehet reménykedni

Abba jól láthatóan kezd mindenki belefáradni, már aki egyáltalán hajlandó felvenni az oltást, hogy félévente újra és újra beadasson magának egy update-elt változatot. Mégis mi lehet a megoldás?

Ha vannak szomorú tanulságai a 2019-ben kirobbant koronavírus-járványnak, akkor az egyik biztosan az, hogy nem vagyunk felkészülve a járványok korára, ugyanis a koronavírus bárhova könnyedén el tudott jutni, és bár bravúros gyorsasággal sikerült több vakincát is kifejleszteni ellene,

több mint két évvel a kezdete után sem látszik, hogyan tudnánk egyhamar kikeveredni belőle.

A kutatók pedig egy ideje mondogatják már, hogy ha nem vigyázunk a természet kizsákmányolásával, akkor a jövő járványai jóval veszélyesebbé válnak és a mostaninál is jobban megterhelik a gazdaságot. A biodiverzitással és ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) számításai szerint évente öt olyan betegség jelenik meg, amelyik akár világjárványt is okozhatna, csak a vakszerencsén múlik, hogy ezekből aztán alig lesz valami.

Mint írják, az 1960-as évek óta kialakult új betegségek több mint 30 százalékáért felelősek az erdőirtások, a városok terjeszkedése és a vadállatok kereskedelme. Az új betegségek az ember közvetítésével oda is eljuthatnak, ahol egyébként nem jelennének meg. A koronavírus is ugyanúgy felbukkant a brazíliai őserdőben elszigetelten élő őslakosoknál, ahogy egy déli sarki kutatóállomáson.

„A lassan nyolcmilliárd ember számára már nincs elérhetetlen hely a bolygón,

egyszerűen olyan találkozásokat hozunk létre, melyek az évmilliók alatt háborítatlan egyensúlyban létező vírusokat mind gyakrabban és gyakrabban hozhatják a nyakunkra” – mondta ezzel kapcsolatban Kemenesi Gábor, biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa.

A helyzet annyira nyilvánvaló, hogy még Orbán Viktor is hasznosnak tartotta többször kitérni rá.

„Most a járványok kora jön, tehát most ez az első csata, amit kitapasztalunk, lesznek még ilyenek.

Nem biztos, hogy mind ilyen nagy, meg ennyire kitett, de lesznek folyamatosan” – magyarázta a koronavírussal kapcsolatban még 2020 tavaszán, amikor a kiskunhalasi mobilkórházat látogatta meg. „Nagy változások jönnek, várható, hogy lesznek még további járványok. A járványok és a népvándorlások korát éljük, és ezekre a kihívásokra kell felkészülni” – fogalmazott egy tavalyi rádióinterjújában is a miniszterelnök.

A vakcinák megjelenésével egy időre megoldódni látszott a probléma, aztán tavaly novemberben Dél-Afrikában megjelent az omikron és borult minden. Az omikron megjelenése nemcsak azért volt aggasztó, mert szinte kezdettől fogva látszott, hogy sokkal gyorsabban terjed, mint a korábbi variánsok, hanem azért is, mert

már akkor nagyon úgy tűnt, a jelenlegi vakcinák nem elég hatásosak ellene.

A B.1.1.529 elnevezésű koronavírus-variáns, mint már tudjuk, háromszor annyi mutációt tartalmaz, mint az azt megelőző delta változat. A tüskefehérjéjén 32 mutációt azonosítottak, ami azért probléma, mert ezek a tüskefehérjék felelősek azért, hogy a vírus bejusson az egészséges sejtekbe, és mert például a kínai Sinopharmon és Sinovacon kívül az összes vakcina célzottan ezekre a tüskefehérjékre koncentrál.

A Pfizer vezérigazgatója például a napokban is arról beszélt, hogy

két dózis is csak nagyon korlátozottan véd a Pfizerből, ha egyáltalán véd valamennyit.

A jelenlegi tudásunk szerint a harmadik oltás beadása valamennyit javít a helyzeten, ahogy a Moderna esetében is – az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének tanulmánya szerint az emlékeztető oltás beadása után 75 százalékra ugrik a védelem.

A vállalat ennek ellenére bejelentette, hogy kifejezetten az omikron elleni vakcinák kifejlesztésén dolgoznak, amik márciusra készülhetnek el.

Ugyanígy kiegészítő vakcinán dolgozik a Johnson & Johnson is. Az első eredmények szerint az egydózisú, amerikai gyártmányú koronavírus-vakcina harmadik adagjának a beadása a vizsgálatok szerint 85 százalékra tornássza az omikron elleni védelmet.

Sőt, egy harmadik emlékeztető oltáson dolgoznak a kínai Sinopharm fejlesztői is, ami nagyobb védettséget ad az omikronnal szemben, ám erről szinte semmit nem lehet tudni azonkívül, hogy jelenleg még csak az Egyesült Arab Emírségekben hagyták jóvá, és hogy állítólag jelentős változtatásokat tartalmaz.

Egyedül az AstraZeneca fejlesztői állítják azt, hogy oltásuk megfelelően véd nemcsak az omikronnal, hanem más vírusvariánsokkal szemben is, de az Oxford Vaccine Group vezetője is hozzátette a közleményében, hogy ehhez fontos, hogy beadassuk a harmadik, emlékeztetőoltást is.

Arra viszont a napokban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelmeztetett, hogy bármilyen hatékonyak is ezek a vakcinák,

az hosszú távon fenntarthatatlan, hogy négyhavonta beoltassuk magunkat.

A Bloomberg cikke szerint Európai Gyógyszerügynökségnél is azt mondják, hogy minél előbb át kéne térni az évenkénti oltásra, mert az emlékeztető oltások az immunválaszt is gyengíthetik, és mert az emberek is jól láthatóan kezdenek belefáradni a dologba. Másrészt amíg a világon sokakat egyáltalán nem oltanak be, nagyobb az esély a variánsok kialakulására, így célszerű lenne segíteni az oltáskampányokkal elakadt országokat.

Mindenki próbálkozik mindennel

Itt jönnek képbe először a különböző alternatív megoldások. Ahogy a Guardian megírta, a svájci gyógyszerhatóság például engedélyezte a jelenlegi vakcináknál hosszabban tartó immunitást ígérő COVID-tapasz klinikai vizsgálatát.

A 2016-ban alapított Emergex vállalat arra kapott zöld utat, hogy 2022 januárjától Lausanne-ban 26 tesztalany bevonásával megkezdhessék a klinikai vizsgálatokat. Az első eredmények júniusban várhatók, de

forgalomba legkorábban csak 2025-ben kerülhet,

ha csak nem kap sürgősségi engedélyezést.

Mint azt korábban az Azonnalin részletesen elmagyaráztuk, a jelenlegi koronavírus elleni vakcinák úgy működnek, hogy az általuk legyártott antitestek a vírus tüskefehérjéjéhez tapadnak, és megakadályozzák a szervezet sejtjeinek megfertőződését.

Az Emergex bőrre ragasztható tapasza az úgynevezett T-sejteket használná a fertőzött sejtek semlegesítésére. A T-sejtek az antitestekkel szemben úgy működnek, hogy felismerik és elpusztítják a kórokozót és a fertőzött sejteket, így megakadályozzák a vírus replikációját és a betegség kifejlődését.

Sokáig úgy nézett ki, az MSD (Merck Sharp & Dohme) és a Ridgeback Biotherapeutics nevű cégek szájon át szedhető antivirális gyógyszere, a molnupiravir áttörést jelenthet, mert a harmadik fázisú klinikai vizsgálat részeredményei alapján 50 százalékkal csökkentette a kórházi kezelés és a halál esélyét. Miután azonban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) vészhelyzeti engedélyt adott a használatára, sorban érkeznek rá a kritikák. A molnupiravirt eredetileg az influenza ellen fejlesztették ki, és úgy működik, hogy

addig-addig mutálja a koronavírust, amíg az el nem pusztul.

Ezzel viszont a kritikusai szerint az a gond, hogy egyre valószínűbb, hogy a gyógyszer inkább csak 30 százalékban hatékony, így aztán nagy számban keletkezhetnek olyan mutációk is, amik

túlélik a gyógyszeres kezelést, és elszabadulva újabb variánsok tömegét hozhatják létre.

A Pfizer szintén nemrég engedélyezett gyógyszere jóval hatékonyabbnak tűnik, de rengeteg mellékhatása lehet. Vélhetően ennek a klinikai vizsgálatában vett részt a Semmelweis Egyetem is, bár az együttműködés bejelentéskor csak annyit mondtak, hogy egy, a koronavírusos betegeknek adható szájon át szedhető gyógyszer nemzetközi szintű vizsgálatba szállnak be. 

Dr. Jakab Ferenc virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Nemzeti Virológiai Laboratóriumának vezetője pedig arról számolt be, hogy náluk például két orrsprayt is fejlesztenek. Az egyik egy szintetikus orrspray, a másik pedig egy természetesebb dolog: egy szárnyasokban neveltetett antitestet szeretnének segítségül hívni a vírusfertőzés csökkentésében vagy megállításában. A laboratóriumi kísérletek többé-kevésbé mindkét esetben lezárultak. Jakab beszámolójából kiderül, hogy a szintetikus orrspray esetében már a klinikai vizsgálatok is megkezdődtek, és hogy

az előzetes eredmények nagyon biztatóak.

Maradnak a védőoltások

Már ebből is látszik, hogy egyelőre egyetlen antivirális gyógyszer sem jelenthet valódi alternatívát biztonságosnak és hatékonynak tűnő védőoltásokkal szemben. Ezek leginkább arra lesznek megfelelőek, hogy mérsékeljék a járvány hatásait, illetve a kifejlesztésükkor szerzett tudás és tapasztalat később jól jöhet az újabb járványok idején is.

Ahogy az Európai Gyógyszerügynökség mondja,

egy olyan univerzális, pánkoronavírus-vakcinára lenne szükség, ami minden, ma még ismeretlen variáns ellen is hatékonyan védene, és bőven elég lenne évente beadatni.

Egy ilyen vakcina fejlesztése – mint a Telex is emlékeztet – nem új ötlet, a tudósok a Nature magazinban már néhány hónappal a SARS-CoV-2 feltűnése után, 2020 májusában sürgették, hogy induljon el a munka.

Az ilyen, pánkoronavírus-vakcinák közül amerikai hadsereg koronavírus elleni vakcinája áll jelenleg messze a legjobban, amivel kapcsolatban tavaly decemberben jelentették be, hogy jó eredményekkel zárták az emberi kísérletek első fázisát, amikor is egy kisebb csoporton azt tesztelték, mekkora lehet az ideális dózis.

Még két tesztelési fázis van hátra, amik évekig is eltarthatnak, azonban a szaklapok bíznak abban, hogy a világjárvány újabb tombolása felgyorsíthatja a folyamatot, mivel az omikron megjelenése miatt a világon mindenhol megdőlnek a napi új fertőzések száma rekordott döntött.

Az amerikai Walter Reed Katonai Kutatóintézet vakcinájába kerülő nanofehérjét úgy kell elképzelni, mint egy 24 panelből álló, régi fajta focilabdát. Ezekre a panelekre aztán különböző tüskefehérjéket pakolnak, amiket a koronavírus arra használ, hogy rajta keresztül bejusson az emberi sejtekbe.

A tervek szerint, ha egyszerre többféle tüskefehérjével is (alfa, gamma, delta, omikron, satöbbi) sikerül megismertetni az emberi szervezetet, akkor a későbbi mutációk se fognak tudni meglepetést okozni,

a tüskefehérjék nem találnak fogást a sejteken, a vírus nem tudja megfertőzni őket,

és általános védelem alakulhat ki. Az influenza elleni oltások egy része is hasonló alapelven működik, azaz a fertőzőképességben kulcsszerepet játszó fehérjét támadja, szóval lehet reménykedni.

A dolog azért is ígéretes, mert az általuk fejlesztett vakcina akár szobahőmérsékleten is eláll egy hónapig. Dr. Kayvon Modjarrad, a Walter Reed (WRAIR) fertőző betegségekért felelős igazgatójának (aki egyben az SpFN-nek nevezett vakcina társfeltalálója is) elmondása szerint az intézet 2500 alkalmazottjának majdnem mindegyike szerepet kapott a vakcina két éve tartó kifejlesztésében.

NYITÓKÉP: Magyarország Kormány / Facebook