Diktatúrában fontos, nyugaton zavaró: Németország a Telegram betiltásával kacérkodik

A platformnak óriási szerepe van az autoriter államokban, de közben a szélsőjobb játszóterévé is változott.

A német Szövetségi Rendőrség egyre eltökéltebb abban, hogy elérje, amit még senkinek sem sikerült, és rávegye a Telegram üzenetküldő szolgáltatás mögött álló céget, hogy korlátozza és törölje az applikáción keresztül terjesztett szélsőjobboldali tartalmakat – írja a Die Welt.

Az újság által megszólaltatott rendőrségi tisztviselő elmondása szerint a cég szinte egyáltalán nem működött együtt a német hatóságokkal, ezért a nyomás fokozása érdekében valószínűleg el fogják árasztani a szolgáltatót adatszolgáltatási kérelmekkel.

A helyzet azért is érdekes, mert a valóban nagyon laza szabályokkal dolgozó dubaji irodával, de londoni jogi képviselettel rendelkező Telegram

nagyon gyorsan törölni szokta a szélsőséges iszlamista tartalmakat akár kérés nélkül is, az összeesküvés-elméleteket, a QAnon-csoportokat és a klasszikus szélsőjobbos kontentekkel viszont még külön kérésre sem mindig reagálnak ezzel.

A Telegram nem alkalmaz kapcsolattartókat, ezért a német és más rendőrségek megkeresései általában teljesen válasz nélkül maradnak.

Bár elsőre csak egy applikációról van szó, a Telegram az elmúlt években többek közt a nemzetközi szélsőjobb kedvenc platformja is lett, főleg azok menekülnek ide, akiknek a Facebook vagy a Youtube már törölte a fiókjait. A magyar neonáci vagy szélsőséges hungarista szcéna komoly része is ezen bonyolítja már le nyilvános kommunikációját.

A cég azért van érdekes helyzetben, mert ami miatt Németországban már az egész applikáció tiltásának gondolatát is felvetette, az a világ más részein igazi kincs:

a Telegramot 2013-ban alapította az a Nikolaj és Pavel Durov, akik az orosz Facebookként ismert VK mögött is álltak. A közösségi oldalról akkor vették le a kezüket, amikor az orosz állam végleg rájuk telepedett.

Tulajdonképpen erre adott válaszként fejlesztették le a Telegramot, ami hangsúlyosan nem ment és nem ad ki adatokat a felhasználóiról, és a stábja pontos összetételét és irodái elhelyezkedését is titokban tartja annak érdekében, hogy megvédjék magukat a külső befolyásoló erőktők. 

Az üzenetküldések egytől egyig titkosítva vannak, ami miatt jelenleg már 500 milliónál is több aktív felhasználója van. Telegramon szerveznek tüntetéseket diktatúrákban (Kazahsztánban is fontos platform volt év elején például, ameddig a kormány le nem lőtte az internetet, de a belarusz vezetést is nagyon zavarja), de vannak oroszok, akik egyszerűen csak nem szeretnék, ha gond nélkül el tudná olvasni a kormány a legszemélyesebb dolgaikat.

Arról, mekkora hős bizonyos szempontból a Durov testvérpár, sokat mond, hogy az orosz vezetés már fel is adta a Telegrammal való hadakozást.

A német hatóságokat értelemszerűen az zavarja, hogy ez a háttér tökéletesen megfelel az üldözött neonáciknak azon túl, hogy például drogvásárlást is kiválóan lehet bonyolítani Telegramon, de ide menekült a trumpista alt-right legszélsőségesebb része is, ugyanis a privát chatek mellett csatornákra is fel lehet iratkozni.

Mint említettük, a németeknél már felmerült a tiltás lehetősége is: az új Nancy Faeser nemrég beismerte, hogy akkora probléma van már a radikális tartalmak terjedéséből Telegramon, hogy tényleg elgondolkoztak rajta.

KIEMELT KÉP: LoboStudioHamburg / Pixabay