Bejut-e a parlamentbe az oltáskritikus üzeneteivel a Mi Hazánk?

Szerző: Kósa András
2022.01.18. 07:05

Az utóbbi időben a szélsőjobboldali Mi Hazánk változtatott a kommunikációján: a korábbi szélsőjobboldali toposzok és rendpárti üzenetek mellett megjelentek az emberi szabadságjogok, leginkább a koronavírus elleni oltások kapcsán. Elemzőkkel jártunk utána, mi lehet az oka, hogy a Mi Hazánk változtatott a kommunikációján, és hogy ezzel a párt vajon bejuthat-e a parlamentbe.

Bejut-e a parlamentbe az oltáskritikus üzeneteivel a Mi Hazánk?

Nem volt sem cigányozás, sem zsidózás, a magyarság elveszejtésére szőtt világösszesküvés-elméletekkel sem szórakoztatták a megjelenteket vasárnap délután a Mi Hazánk kötelező oltás elleni tüntetésének felszólalói – ezt az eseményről írt riportunkban is fontosnak tartottuk kiemelni, mert komoly változást jelent a párt korábbi demonstrációihoz képest.

Sőt, akár még az oltásellenes jelzőt is kritizálni lehetne, hiszen a szélsőjobboldali párt eddig a járványügyi intézkedéseket kritizálta, és mint azt Dúró Dóra, Novák Előd (akik korábban be is oltatták magukat kétszer) vagy éppen Toroczkai László, a Mi Hazánk – oltatlan – miniszterelnök-jelöltje is hangsúlyozta vasárnapi beszédében,

nekik az önkéntes oltásokkal sincs bajuk, csak – ahogy fogalmaztak – a „lopakodó coviddiktatúrával”.

Ennek érdekében pedig a korábban EU-s zászlót égető Novák Előd pártja nem rest akár az Európai Unió Gyógyszerügynökségére (EMA) sem hivatkozni.

Stratégiaváltás a szélsőjobboldalon

Mint azt a riportunkban is leírtuk, a demonstráción pedig nagyon sokan vettek részt, több ezren vonultak a Mi Hazánk politikusaival az Akadémia utcáról azaz EMMI Oktatási Államtitkárságának épületéhez.

„Mérsékeltebbek biztosan nem lettünk, de most a legnagyobb problémának, a legfontosabb gondnak a coviddiktatúra kiépülését látjuk, ezért beszélünk főleg erről. De ezzel kapcsolatban ugyanúgy megemlítjük azt, hogy a magyar kormány a magyar emberek helyett a multinacionális cégek érdekeit képviseli, és azt is, hogy ez nemzetközi szinten így van, vagyis mondhatom azt is, hogy ez egy régi témánk, csak sajnos új aktualitást is kapott”

– mondta az Azonnalinak Dúró Dóra, akit a változásokról kérdeztünk.

A 2018-ban még a Jobbik színeiben mandátumot szerző parlamenti képviselő szerint jelenleg a coviddiktatúra kiépülése a legnagyobb gond Magyarországon, ezért a párt bevezetné a magyarországi multikra kivetni szorgalmazott „covid szolidaritási adót” (ez a járvány miatti gazdasági nehézségeket hivatott enyhíteni egy az adóból létrehozott alappal, például azok számára, akik elveszítették a munkájukat), de a vakcinaszerződések teljes nyilvánosságra hozatalát is egyfajta globalizációellenes ok miatt követelik, miszerint ne az érintett gyógyszergyártók gazdasági érdekei érvényesüljenek.

Vagyis Dúró szerint a hangnem most azért változott, mert a helyzet ezt kívánja a párttól.

Az általunk megkérdezett elemzők úgy látják, ez azonban tudatos stratégiaváltás a Mi Hazánktól.

„A Mi Hazánk oltáskritikus, koronavírus-szkeptikus hozzáállása egyáltalán nem új jelenség Európában. Ők valószínűleg a nyugat-európai szélsőjobboldali pártoktól (például a német AfD-től) tanulták el, hogy érdemes a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos problematikára koncentrálniuk”

– mondta az Azonnalinak Nagy Attila Tibor független politikai elemző.

Nagy szerint ezért a párt egy ideje – nagyjából egy éve – megújította a kommunikációját és eleinte a lezárásokat, majd az oltás kormányzati erőltetését kezdte el kritizálni.

„A megújulásra a párt jövője szempontjából szükség is volt, mert a Mi Hazánk kezdett elszürkülni. A párt a megalakulása utáni években az eredeti Jobbik programjához tért vissza, ám a cigánykérdés előtérbe hozása már nem okozott olyan nagy izgalmat és feltűnést, mint 2009-2010-ben” – fogalmazott Nagy, majd hozzátette,  

„a koronavírus-járvány a legjobbkor jött a pártnak, mert – ahogy nyugat-európai elvbarátaik – ők is rájöttek arra, hogy ez egy kitörési esély lehet,

ezt bizonyította a vasárnapi tüntetésük is” – írta le a Mi Hazánk útját Nagy.

Így a pártot még jellemző korábbi, klasszikus szélsőjobboldali tematika (bevándorlásellenesség, globalizációellenesség, multiellenesség) háttérbe szorult, illetőleg átalakult. Az elemző szerint a vasárnapi tüntetés is „azt bizonyítja, hogy a Mi Hazánk a magyar oltásellenesek szavazatait kívánja megszerezni és ezáltal bejutni az Országgyűlésbe”.

A politikai számítás Nagy Attila Tibor szerint nem megalapozatlan, hiszen a magyar lakosság bő 30 százaléka még mindig nem oltatta be magát egyáltalán, ezen nagy tömeg már kisebb részének a megnyerésével is bőven át lehetne lépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az elemző szerint a Mi Hazánknak van is erre esélye. 

Parlamentbe való bejutásuk esetén pedig „akár királycsinálóak is lehetnek, amennyiben a Fidesz-KDNP és a hatpárti ellenzék nagyjából egyenlő erőt képvisel majd. Ha az erőviszonyok egyértelműek lesznek, akkor saját frakcióval építhetik tovább magukat”.

Új heterogén szavazói csoport

Böcskei Balázs, az IDEA kutatási intézet izgazgatója viszont más véleményen van.

„Kutatni, kutatni, kutatni – ezt a közhelyt előzetesen annak kapcsán tartom szükségesnek megjegyezni, hogy a Mi Hazánk tud-e kapacitálni az oltásellenességből”

– kezdte válaszát lapunknak a politológus.

Szerinte a magyar a társadalomban csak lassan emelkedő oltottak és az oltatlanok tartós számából nem vonható le olyan következtetés, hogy ők kizárólag, kifejezetten vagy potenciálisan Mi Hazánk-szavazók lehetnének.

„Természetesen nem zárható ki annak lehetősége, hogy egy részük akár Mi Hazánk-szavazó, de meg kell jegyezni, hogy az oltásellenesek heterogén csoportjáról és tagjainak sokféle motivációjáról egyelőre keveset tudunk. És ezek feltárására nem is havi, 1000 fős mintán készített kutatások a kifejezetten alkalmasak, hanem sokezres, az oltásellenesek heterogén közegét megfelelően reprezentáló nagymintás felmérések”

– mondta Böcskei Balázs.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint volt példa arra a magyar politikatörténetben, hogy szélsőséges üzenetekkel kampányoló politikai pártok áttörést tudtak elérni országgyűlési választásokon, példaként pedig a Jobbik 2010-es eredményét említette. Ugyanakkor Virág szerint az egy teljesen más politikai légkörben, teljesen eltérő pártviszonyok mellett zajlott.

Böcskei Balázs úgy véli, gyakran maguk a kutatók is túlhangsúlyozzák az oltásellenesség- és pártiság kettőségét, és ezzel eltekintenek attól, hogy

mindegyik csoport továbbbontható, és tovább is kell bontani őket a kutatóknak.

Egy bizonyos ponton túl az sem bővíti a rájuk vonatkozó tudást, ha a kutatók kategóriaválasztásaikkal a megkérdezés során előre „megmondják” a válaszadónak, hogy milyen egy oltáspárti és egy oltásellenes, és az azon belüli skáláknak már nem nyitnak teret.

„Az egyes csoporttagságoknak ugyanis számos értelmi és érzelmi drive-ja lehet az oltásellenességet illetően, és ezek feltárása nélkül csak erős feltételezésekkel lehet élni arra vonatkozólag, hogy az egyes csoportok és tagjai hogyan reagálnak a járványra vagy annak kezelésére vonatkozó (köz)politikai intézkedésekre, kommunikációs és politikai keretekre”

– részletezi Böcskei, aki hozzátette, emiatt a Mi Hazánk szavazóiról is csak több egymást követő kutatás tükrében lehet konkrétabb állításokat megfogalmazni. Az IDEA kutatási igazgatója szerint egy-egy havi adatfelvétel csak egy belépő a róluk való beszédhez, de szavazóinak az oltásellenesség tükrében vizsgált motivációinak feltárására mélyebb és fókuszált vizsgálódásokat igényel.

Erre vonatkozó publikus kutatás kevéssé, gondolatkísérletek annál inkább rendelkezésre állnak, melyek élesedését egyáltalán nem zárhatjuk ki, de egyelőre több körös bizonyításon kell átesniük. Ennek alapján

Böcskei szerint szükséges szkepszissel kell kezelni azt is, hogy a Mi Hazánk oltáskritikája vagy oltásellenessége elégséges lehet-e további támogatók bevonására.

Nemcsak azért, mert az oltásellenesek közös jellemzőik mellett számos, szavazói döntéseket befolyásoló különbség is lehet közöttük, hanem mert Mi Hazánkra szavazni további „költségekkel” jár.

El a Fidesztől

Nagy Attila Tibor viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mi Hazánk mára markánsan a kormánykritikus szavazók felé fordult.

Szerinte az új retorika nem áll éles ellentétben a párt eddigi témáival a nyilvánosságban: a nemzetközi gyógyszercégek kritizálása jól illeszkedik a párt eddigi multi- és globalizációellenességéhez.

Új jelenség viszont Nagy Attila Tibor szerint, hogy a koronavírus-járvány hangsúlyos beemelésével a Mi Hazánk viszonyulása – legalábbis a nyilvános megnyilatkozásokban – kritikusabbá vált a Fidesz-kormánnyal szemben.

Korábban a Mi Hazánk politikusai gyakran felületet kaptak a kormányközeli médiumokban, főleg, amikor a Jobbikot vagy a baloldali pártokat kritizálták. Azonban a járványügyi intézkedések szükségszerűségének kritizálásával a párt szembekerült a kormánnyal, miközben régebben a Mi Hazánkot a nyilvánosságban gyakran a Fidesz egyfajta szatellitszervezetének tartották.

Nagy szerint az, hogy a Mi Hazánk megszólítja az oltáselleneseket, a Fidesz politikájára is hatással van. 

„Természetesen az oltásmegtagadók más pártok támogatói között szintén lehetnek, akár a Fideszében is – jól látszik, hogy a kormány nem meri az oltásmegtagadókat nagyon maga ellen fordítani, miközben Ausztriában a lakosság nagy részére kiterjedő oltás bevezetéséről szavaz hamarosan az ottani törvényhozás, a magyar kormány csak az állami alkalmazottaktól várja el az oltás felvételét”

– fogalmazott.

A Mi hazánk még azt is elérte, hogy 2021 novemberi oltásszkeptikus tüntetésükön az a Szakács Árpád is felszólalt, aki éveken át kormánypárti újságíró és a MediaWorks Hungary Zrt. központi nyomtatott szerkesztőségének főszerkesztője volt.

Ennek ellenére Virág Andrea ugyanakkor úgy véli, a Fidesz mellett ma már kevés tér van a jobboldalon, mivel a Fidesz mellett már nincs túl sok hely a jobboldalon.

„Láthattuk, hogy a régebben szélsőséges üzenetekkel kampányoló, a mostani Mi Hazánknál akkor egyébként jóval több lehetőséggel és erőforrással, stabilabb jelenléttel rendelkező Jobbiknak is milyen nehézséget jelentett a Fidesz jobbra mozgása. Ez is jól mutatta, hogy miközben a Fidesz nem feltétlenül tűz egyértelműen a zászlajára radikális jobboldali témákat, a kormánypártok térfoglalása például a menekültkérdésben, a LMBTQ-csoportokkal kapcsolatban, nemzetpolitikában vagy az EU politikában nem hagy sok terepet a szélsőjobboldali pártok számára”

– összegezett Virág.

Az elemzők abban viszont egyetértenek, hogy a stratégiából és a Mi Hazánk múltjából adódóan is komoly korlátai vannak a növekedésnek.

Széljobbos üvegplafon?

Böcskei szerint ilyen lehet, hogy egy kifejezetten szélsőséges pártot kellene támogatni, amelyre való szavazás bár napjainkra eléggé elfogadottá vált, de mégiscsak Novák Előd és társainak formációjáról beszélünk.

A Mi Hazánk markáns radikális jobboldali éllel bír, így eleve nem opció azoknak az oltásszkeptikusoknak- és elleneseknek, akik más értéktérképpel bírnak.

Ennyiben az elemző szerint a Mi Hazánk potenciális szavazótábora már szűkül, bár aznem jelentéktelen így sem. Azonban, hogy mennyire szűkül, ahhoz megint az oltásellenesek mélyebb politikai-szociológiai vizsgálata szükséges.

Az viszont Böcskei szerint egyértelmű, hogy „az oltáskritikusok és -ellenesek a Mi Hazánk-táborában lehetnek a legtöbben, de az éles politikai verseny a fenti mellett egy további költséget is felállít, mégpedig az elveszett szavazat veszélyét” – fogalmazott.

„Érdemes lenne vizsgálni a (potenciális) Mi Hazánk-szavazók pártoktól való távolságát, ugyanis ha a pártközi vándorlást nézzük, akkor a Fidesz és a radikális jobboldali párt között lehet egy vékony átjárás, azaz egy szoros versenyben a Mi Hazánk-szavazók valamennyi százaléka dönthet úgy, hogy a Fideszre szavaz. És ebben a tekintetben az oltásellenesség mint politikai identitáselem eleve leolvad. Ezek az érvek nem azt kívánják cáfolni, hogy oltásellenesség toposza nem működhet, hanem hogy milyen szempontokat szólhatnak annak elégséges mivoltával szemben”

– összegezett Böcskei.

Nagy Attila Tibor nemzetközi példát idézett. Szerinte intő jel lehet a magyar párt számára az AfD példája:

Németországban ők nem tudták az oltáskritikus, koronaszkeptikus álláspontjukkal parlamenti erejüket növelni a 2021-es Bundestag-választásokon

– igaz, ott ebben a párton belüli ellentétek is hatalmas szerepet játszottak, amelyek már évek óta rombolják a párt tekintélyét.

Jelenleg a Mi Hazánkon belüli súlyos ellentétekről nincs tudomásunk, bár kilépések korábban előfordultak.

Virág Andrea szerint a magyarországi oltottsági arányból (és a hétvégi tüntetésből) arra lehet következtetni, hogy lehet fogadókészség az ilyen típusú üzenetekre.

„De, hogy ez, hogy ez elég-e a parlamentbe jutáshoz, az rengeteg mindenen múlik majd még, fontos kérdés lesz a választások kiélezettsége és például a részvétel is”

– zárta gondolatait a Republikon szakértője.

NYITÓKÉP: A pártelnök Toroczkai László arcával hirdeti a Mi Hazánk oltáskritikus álláspontját. FOTÓ: Mi Hazánk (a párt engedélyével)

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek