Ha vaktölténnyel lövöldöznek a pártok, persze, hogy nem találják a fiatalokat

Szerző: Aradi Péter
2022.01.16. 08:01

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás részeként felmérték, hogy a magyar fiataloknak milyen a viszonyuk a politikához, és a felmérés több érdekes tanulsággal is szolgál.

Ha vaktölténnyel lövöldöznek a pártok, persze, hogy nem találják a fiatalokat

A 2021 tavaszán és nyarán egyszerre hét országban (a visegrádi és a balti országokban) lebonyolított ifjúságkutatás célja az volt, hogy azonos módszertannal és közös kérdésekkel tárja fel a 15–29 éves korosztály értékrendjét, véleményeit és preferenciáit.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói, Bíró-Nagy András és Szabó Andrea felhívják a figyelmet, hogy a magyar kontextus sajátossága, hogy

a vizsgált korosztály politika szocializációja szinte teljes egészében a 2010 utáni Orbán-kormányok idején zajlott,

ami további érdekes csavarokat adott az eredményeknek. Az adatgyűjtésre 2021. június 10. és 2021. július 20. között került sor. Az 1500 válaszadóból álló mintát életkor, nem és régió szerinti kvótás mintavétellel vették fel, hogy a minta e jellemzők tekintetében megfelelően tükrözze vissza a célcsoportot.

Továbbra is apolitikusak a fiatalok

A legutolsó nagymintás ifjúsági kutatást 2020 őszén végezték, és már abból is az látszott, hogy a magyar fiatalok magukhoz képest érdeklődőbbekké váltak.

A közép-európai fiatalokra általában is jellemző, hogy nem érdeklődnek a politika iránt, a magyarok viszont még köztük is feltűnően apolitikusnak számítanak. Összehasonlításként, miközben a 15 és 29 év közötti lengyelek 30 százaléka mutat valamiféle érdeklődést, a magyaroknak mindössze csak az ötöde. A magyar fiatalok

mindössze 17 százaléka beszélget a szüleivel vagy közeli ismerőseikkel politikai kérdésekről,

és az már nagy részben az Orbán-kormányok eredménye, hogy ezek a beszélgetések főként olyan negatív témák köré szerveződnek, mint a hazugság vagy a korrupció.

Az egyébként, hogy a magyar fiatalok nem szeretnek a politikáról beszélgetni, nemcsak annak köszönhető, hogy általában rossz dolgokat gondolnak a politikáról és a politikusokról, hanem annak is, hogy úgy érzik, őket alig képviselik a politikában, ami pedig a Momentum számára lehet például intő. A vizsgálat szerint

a magyar fiatalok abszolút többsége, 51 százaléka érzi azt, hogy az érdekeik nincsenek képviselve,

és mindössze 14 százalékuk van ezzel ellentétes véleményen.

Ebből aztán, mint írják, egy ördögi kör alakul:

mivel nem érzik azt, hogy foglalkoznak velük, pláne apolitikussá válnak, aminek köszönhetően aztán végképp érdektelenek lesznek a politika számára.

Ezért aztán különösen jó hír, hogy úgy tűnik, az utóbbi években mégis sikerült valamivel érdeklődőbbé válniuk. A tanulmány egyik érdekessége – és megint csak intő jel lehet az ellenzék számára –, hogy

minél jobboldalibb és konzervatívabb, és főleg, minél kormánypártibb valaki, annál jobbra értékeli a fiatalok érdekképviseletét.

A magyar fiatalokat karrierlehetőségként sem érdekel a politika, mindössze egy százalékuk mondta azt, hogy van valamilyen politikai tisztsége, 9 százalékuk válaszolta, hogy örülne egy ilyen lehetőségnek, negyedük inkább, harmadik viszont határozottan elutasítja azt.

A politikai tisztségek elfogadása és elutasítása terén ráadásul világos különbség van a nemek között.

A férfiak jóval nyitottabbak a politikai szerepvállalással kapcsolatban.

A férfiak 12 százaléka jelezte, hogy mutatna politikai karrierre valami hajlandóságot, míg nőknek csak a 7 százaléka. Ennél is nagyobb az elutasításban látható különbség, a férfiak 27 százaléka mondta, hogy semmiképp sem vállalna politikai szerepet, miközben a nők 44 százaléka utasítja el. Érdekes, hogy a jobboldaliak mindenhol nyitottabbak a politikai szerepvállalásra.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke beszélget fiatalokkal az EFOTT-on még 2021 nyarán.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke beszélget fiatalokkal az EFOTT-on még 2021 nyarán.

Fotó: Kunhalmi Ágnes / Facebook

Nem hat a propaganda

Az meg különösen érdekes, hogy bár a jobboldali, konzervatív, sőt kormánypárti fiatalok jobbnak látják az érdekképviseletüket a politikában és nagyobb kedvel is politizálnak, a kormány üzenetei még sincsenek nagy hatással rájuk.

A karhatalmi szervek, a hadsereg (44 százalék) és a rendőrség (43) után alig lemaradva

az Európai Unióban (42) bíznak a legjobban.

A negyedik helyen pedig a NATO szerepel 35 százalékkal, ami mostanában lesz érdekes, ha a magyar kormány megint aláveti magát az orosz akaratnak és az ukrán konfliktus körül kialakult nagyhatalmi játszmákban inkább az orosz érdekeket és nem a közös NATO érdekeket fogja inkább képviselni.

A magyar fiatalok legkevésbé a nemzeti kormányban (17), a nemzeti parlamentben (13), a médiában (11) és a politikai pártokban (9) bíznak. A bizalmi lista nagyon hasonló a régió többi országában is, a politikai intézmények mindenhol a sor végén kullognak.

A magyar fiatalok gondolkodásában a magyarságtudat és az európai polgár képe a régió négy nemzetei közül meglepő módon a legjobban fér meg egymással. A V4-ek közül az egyetlen ország épp Magyarország, ahol

a 15–29 évesek pontosan annyira tartják magyarnak magukat, mint európainak (3,92 pont),

ehhez képest a lokális identitásuk egy hajszállal ennél kisebb (3,72). Újabb csalódást jelenthet Orbánéknak, hogy

a magyar fiatalok kétharmada (66 százalék) szavazna az EU-ból való kilépés ellen

egy népszavazáson, és mindössze 12 százalékuk támogatná a huxitot, míg 22 százalék nem tudott válaszolni.

A fideszes fiatalok körében is csak 23 százalékos a kilépést támogatók aránya, míg az ellenzéki közös lista támogatói körében mindössze 10 százalék. Hiába teszteli tehát a Fidesz a Magyar Nemzetben a magyar lakosságot és játszanak el a gondolattal, hogy ki kéne lépni az EU-ból, hosszú távon a népszerűségüket illetően is szerencsétlen lenne.

Készül a szelfi Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével.

Készül a szelfi Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével.

Fotó: Kocsis Máté / Facebook

Erős vezetőt és demokráciát akarnak

Kisebb csavar a dologban, hogy a magyar fiatalok kiugróan magas arányban gondolják úgy, hogy az országnak erős vezetőre van szüksége. A magyarok 57 százaléka válaszolta ezt, miközben a többi országban csak a megkérdezettek harmada (29-35 százalék) gondolja hasonlóan.

Ez úgy tűnik, egyáltalán nem zárja ki azt, hogy

a magyarok többsége, 56 százaléka a demokráciát tartja a legjobb kormányzási formának.

Ahogy a kutatás írja, a demokráciát a többi visegrádi országban is pozitívan értékelték, 53 és 65 százalék közötti értékekkel.

Ennek megfelelően a magyar fiatalok közel fele (48 százalék) gondolja állampolgári kötelességének a szavazást, ami közepes adatnak számít a régióban. A magyar fiataloknak azonban csak ötöde tartotta tájékozottnak magát. Csak kevesen, a magyarok 14 százaléka, a régió országainak fiataljainak csak 16-21 százaléka tartja a diktatúrát jobbnak, mint a demokráciát.

Egy területen viszont hellyel-közzel működött a propaganda: az intenzív bevándorlás-ellenes kampány eredményének tekintik a szerzők, hogy a fiatalok majdnem kétharmada (63 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak több bevándorlót kéne befogadnia.

Az viszont megint csak a Fidesz hatékonysága ellen szól, hogy a csehek és a szlovákok is hasonló arányban (61 és 59 százalék) gondolkodnak erről, és ehhez nem kellett évente több tízmilliárd forintot költeniük.

Ami talán egyértelműbb jele a Fidesz propagandájának sikerének, hogy

a magyar fiatalok 30 százaléka ért egyet azzal, hogy Magyarország területén csak valódi magyar állampolgároknak kéne élniük,

és 35 százalékuk gondolta, hogy a bevándorlóknak át kell venniük a magyar hagyományokat és értékeket. Megközelítőleg ugyanennyi fiatal volt ellentétes állásponton (36 és 28 százalék), vagy semleges volt ezekben a kérdésekben (27 és 30 százalék).

A fiatalok más témák iránt érdeklődnek, mint a pártok

Mindkét fél számára tanulsággal szolgálhat – főleg a választási kampány hajrájában –, hogy

az általuk felszínen tartott témák többsége kisebb mértékben vagy alig érdekli a magyar fiatalokat.

Ők leginkább az alacsony bérek és nyugdíjak miatt aggódnak, 42 százalékuk mondta azt, hogy a következő évtizedben ez lesz a legnagyobb probléma, ami az ország szembesülni fog.

A szegénység (29) és a korrupció (29) megosztott második helyen szerepel, a közszolgáltatások minősége, az oktatás, az egészségügy  a harmadik helyen 27 százalékkal.

Az előzmények tudatában furcsa, hogy

a demokrácia gyengülése, ami állandó téma, csak 12 százalékot kapott,

szóval az ellenzék részéről hatalmas mellélövés ennek az erőltetése.

Márki-Zay Pétert kapta el egy szelfire egy fiatal a kampánya alatt.

Márki-Zay Pétert kapta el egy szelfire egy fiatal a kampánya alatt.

Fotó: Márki-Zay Péter / Facebook

A Fidesz által erőltetett bevándorlás szintén a megkérdezettek 12 százalékát foglalkoztatta, a nemzeti identitás elvesztése, a keresztény és a hagyományos értékek gyengülése és a terrorizmus még ennyire se (5 százalék) érdekelte őket, szóval

emiatt kicsit furcsa, miért érzik a kormánypárti fiatalok inkább képviselve magukat.

A klímaváltozás amúgy ezen a listán az ötödik helyen szerepelt 24 százalékkal.

A magyar fiatalok bal- és jobboldali orientációja szinte azonos 17, illetve 18 százalék, negyedük viszont nem tudta elhelyezni magát.

Abban semmi meglepő nincs, hogy a nők, az urbánus, nagyvárosi környezetben élő fiatalok általában baloldalibbak.

A legnagyobb elfogadottsága a címkék közül a liberalizmusnak van,

amelyet a magyar fiatalok 17 százaléka tartott önmagára jellemzőnek.

A második leggyakrabban választott értékcímke a zöld, környezetvédő, amelyet minden tizedik 15–29 éves választott.

Ha kifejezetten a magukat kormánypártiaknak valókat kérdezzük, akkor 15 százalékuk a rend és stabilitás híve, 13 százalékuk keresztény-demokrata, 11 százalékuk konzervatív és 10 százalékuk nacionalista.

Az ellenzékiek negyede a liberális értékcímkét tartja az önmaga politikai meggyőződését leginkább leírónak, 12 százalékuk környezetvédő, 11 százalékuk européer és 10 százalékuk baloldali beállítódású.

A tanulmányt teljes egészében az alábbi linken lehet elolvasni.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor szelfizik két fiatallal a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán még 2021. november 14-én. FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek