A kazah elnök behívná az orosz katonákat a tüntetések miatt, az örmények már úton vannak

Tokajev elnök külső agressziónak nevezte a történteket, a rendszere ellen tüntetőket pedig terroristának és bűnözőnek nevezte. Nemzetközi segítséget kért, Örményországtól már kapni is fog.

Kazahsztánban rendkívüli állapotot hirdettek, miután a tüntetők elfoglalták az ország legnagyobb városának, az egykori főváros Almati repterét január 5-én szerda este, és miután Taldikorganban ledöntötték a korábbi elnök, jelenleg a háttérből irányító Nurszultan Nazarbajev 2016-ban felállított szobrát.

Protesters in Taldykorgan removing the monument to Nazarbayev https://t.co/YpBOcwgqd1 #Kazakhstan pic.twitter.com/QWZoiZolvH

— Liveuamap (@Liveuamap) January 5, 2022

A tüntetők a kormány lemondását, és a benzin árának a visszaállítását követelték. A kormányt Tokajev könnyedén elengedte, és szerdára elfogadta Aszkar Mamin kazah kormányfő lemondását. A tüntetések viszont nem hogy enyhültek volna, csak még hevesebbek lettek:

a tüntetők Almatiban például megrohamozták, majd felgyújtották a városházát, később pedig elfoglalták a repteret is.

Az Interfax orosz hírügynökség információi szerint helyi idő szerint hajnali egykor a repteret visszafoglalták a kazah katonák, ami során legalább két katona életét is vesztette.

Az almati kormányzó elmondásai szerint csak Almatiban több mint 120 járművet – közöttük 33 rendőrautót, tűzoltó járművet és mentőautót – gyújtottak fel, több mint 120 boltot, 130 kávéházat és éttermet, valamint mintegy száz irodát fosztottak ki, és több mint 500 embert bántalmaztak.

Tokajev pedig a televíziós beszédében arról beszélt, „terrorista”, illetve „bűnöző” csoportok verik és alázzák meg a katonákat.

Oroszország napközben még azt üzente, hogy figyelemmel kísérik a szomszédos baráti országban zajló eseményeket, de nem kívánnak beavatkozni, mert szerintük Kazahsztán egyedül is meg tudja oldani a problémáit,

Kazahsztán ekkor szintén arról tájékoztatott, hogy nem kérik Oroszország segítségét.

Tokajev mégis külső hadsereggel rendezné a tüntetéseket

Azonban pár óra alatt sok minden történt az egykori szovjet államban: a RIA Novosti, illetve az Interfax orosz hírügynökségek azt írják,

Tokajev elnök külső agressziónak nevezte a történteket, és a KBSZSZ-partnereihez fordult segítségért.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét 2002-ben hozták létre, és szokás a keleti NATO-nak is nevezni, hiszen a tagországok ugyanúgy vállalják egymás kölcsönös védelmét, mint a NATO. Jelenleg hat ország a tagja: Oroszország, Örményország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán.

A kazah elnök a KBSZSZ 4. cikkeléyre hivatkozva kért külső segítséget, amire eddig csak az örmény miniszterelnök reagált, aki nem sokkal Tokajev segítségkérése után bejelentette, hogy

Örményország a „helyzet stabilizálása és normalizálása” érdekében békefenntartó erőket küld az országba.

Ugyanakkor az Azonnalit eddig is információkkal és képekkel ellátó helyi ismerősünk úgy értesült:

Putyin is katonákat küld Kazahsztánba,

bár ezt jelenleg még más forrásból nem erősítették meg. Jelenleg biztosan annyit lehet tudni, hogy január 5-én helyi idő szerint dél körül egy IL-76, az orosz hadsereg által is használt teherszállító repülőgép érkezett az Almati reptérre. 

Mint korábban beszámoltunk róla, Kazahsztánban január másodikán kezdődtek tüntetések, miután szinte egyik pillanatról a másikra az állam duplájára emelte a cseppfolyósított földgáz árát. A kazah elnök Kaszim-Zsomart Tokajev már január negyedike, kedd este rendkívüli állapotot hirdetett ki Mangisztau megyében és Almati városában, ami az előzetes tervek szerint két napig tartott volna, azonban a tüntetők az ország több pontján is összecsaptak a kazah egyenruhásokkal.

NYITÓKÉP: Kaszim-Zsomart Tokajev kazah és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget még egy 2019 áprilisi találkozójukon. FOTÓ: Kreml