Cseh-lengyel konfliktus, szlovák kormányválság, lengyel médiaháború – ez történt 2021-ben a V4-es országokban

2021.12.28. 08:56

2021-ben is számtalan turbulencia mutatta, hogy a V4-ek egysége csak mítosz, pedig lehet, hogy lenne értelme a szorosabb együttműködésnek. Mutatjuk, mik voltak a legfontosabb események a V4 másik harom országában, amik valamilyen módon hatással voltak az együttműködésre.

Cseh-lengyel konfliktus, szlovák kormányválság, lengyel médiaháború – ez történt 2021-ben a V4-es országokban

Az eredetileg a régió európai uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében létrejött visegrádi együttműködés az utóbbi években főleg csak Magyarország és Lengyelország között jelentett szorosabb együttműködést, valamint egyre inkább Orbán Viktor külpolitikai céljait látszik szolgálni.

Az elsőre szemléletes példa a lengyel-magyar szabadságharc az EU-n belül: a költségvetés és a felújítási alap vétója még 2020 végén, amit a másik két V4-tag, Csehország és Szlovákia is bíráltak.

A másikra pedig az, amiről az Azonnali részletesen is beszámolt: míg V4-találkozók legutóbbi vendége Törökország volt, a következő Nagy-Britannia lesz, amit Türk Tanács követ, addig az előzetesen tervezett V4 plusz Németország találkozó elmarad,

a V4-es partnereink pedig nem értik, mi haszna van számukra olyan ázsiai és más EU-n kívüli országokkal tárgyalni, amik csak az orbáni külpolitikát érdekelnek.

2021-ben több olyan esemény is történt a többi visegrádi országban, ami így vagy úgy hatással volt valamelyik másik partnerországra is, tovább rombolta az egység mítoszát vagy éppenséggel rámutatott arra, hogy lenne értelme az együttműködésnek. Ezeket tekintjük most át.

Orbán Viktor Közép-Európa-víziót vázol fel egy szlovák lapnak

Májusban a magyar miniszterelnök terjedelmes interjút adott a Postoj nevű szlovák lapnak. Az interjú ténye önmagában különleges, Orbán Viktor ritkán ad interjút, így aztán a teljes magyar sajtó is szemlézte azt.

Szlovákiában viszont azért volt különösen nagy a visszhangja, mert míg a fősodorbeli szlovák közélet – ahogy szinte a legtöbb nyugati médium is – alapvetően atlantista és EU-párti, ennélfogva Orbán Viktort az EU rosszfiújaként kezeli,

addig a baráti hangvételű interjúban a magyar miniszterelnök egy vízióval rendelkező komoly politikusként mutathatta meg magát.

Az interjúban egy csomó témát érintettek a vakcináktól kezdve a liberalizmusig, a miniszterelnök megcsillanthatta intellektuális képességeit.

Orbán Közép-Európa-víziója szerint a régió országai szorosabban együttműködve

az EU-n belül ellensúlyát képezhetnék a német-francia-tengelynek, és sokkal hatékonyabban tudnák érvényesíteni az érdekeiket.

Ez a vízió Szlovákiában is sokaknak tetszett, amiről a kormányközeli magyar sajtó is nagy megelégedéssel számolt be. Arról, hogy szükséges-e a szorosabb közép-európai együttműködés, itt az Azonnalin is kialakult egy kisebb vita.

A gyakrolatban azonban, mint a tervezett „V4 plusz”-találkozók is mutatják, ez a szorosabb együttműködést Orbán Viktor a politikai céljainak legitimálásaként képzeli el. (Renczes Ágoston)

Orbán Viktorra a szlovák közéletben inkább autoriter bajkeverőként tekintenek, de Postoj lap interjújában vízióval rendelkező komoly politikusként jelent meg.

Orbán Viktorra a szlovák közéletben inkább autoriter bajkeverőként tekintenek, de Postoj lap interjújában vízióval rendelkező komoly politikusként jelent meg.

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Igor Matovič belebukik a magyar segítséggel összehozott Szputnyik-vásárlásba

A 2020-as választást a korrupcióellenes agendával megnyerő Igor Matovič, illetve jobboldali-populista pártja, az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) egyből a koronavírus-járvánnyal találta magát szembe.

Matovič impulzív személyisége nem tett jót a járványkezelésnek: a személyes ötlete, a tömeges tesztelés ellenére

2021 január-februárjára Szlovákia lett a járvány által a legsúlyosabban érintett országok egyike.

Az oltáskampányok még csak ekkor indultak; Matovič szerette volna a szlovák oltáskampányt magyar mintára azzal felpörgetni, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott és az uniós beszerzési mechanizmuson keresztül hozzáférhető oltások mellett beszerez az EMA által nem jóváhagyott orosz Szputnyik-vakcinából is.

A koalíciós partnerei azonban leszavazták az ötletet, de Matovič ennek ellenére megkötötte a dealt

ebben Szijjártó Péter segített neki, és Matovič vásárolt is a Szputnyikból.

Ezzel a kormányát egy hónapon keresztül húzódó válságba taszította, ami hét miniszter lemondásával járt, és végül maga Matovič is lemondott, hogy helyet cseréljen az addigi pénzügyminiszterével, Eduard Hegerrel, és ő maga pedig a pénzügyi tárca élén folytassa.

A Szputnyikkal végül csak nyár elején kezdett el oltani Szlovákia, a szlovák gyógyszerfelügyelet ugyanis nem tudott egyértelmű állást foglalni az oltás hatásossága és biztonságossága mellett, ami miatt az oroszok majdnem visszakérték a már leszállított mennyiséget.

A Szputnyikot végül Magyarország vizsgálta be Szlovákiának, és bár egy előzetes felmérés szerint majdnem félmillió ember kizárólag Szputnyikkal lett volna hajlandó beoltatni magát, végül csak 18,5 ezer ember oltatta be magát az orosz vakcinával. (Renczes Ágoston)

Igor Matovič a Szputnyik-szállítmány Szlovákiába érkezésekor 2021. március 1-én.

Igor Matovič a Szputnyik-szállítmány Szlovákiába érkezésekor 2021. március 1-én.

Fotó: Úrad vlády SR

Csehországban megbukik Orbán szövetségese

Andrej Babiš úgy kanyarodott rá az októberi csehországi alsóházi választásra, hogy a pártját, a populista ANO-t a járvány félrekezelése miatti tavaszi mélyrepülés után a közvélemény-kutatások újra a legerősebbnek mérték, ugyanakkor az is látszott, hogy nagyon nehéz lesz koalíciós partnereket szereznie.

Emellett közvetlenül a választás előtt robbant a Pandora-botrány is: a brit-Virgin-szigeteki offshore szolgáltató cégektől kiszivárgott dokumentumok szerint Babiš olyan konstrukciót alkalmazva vásárolt Franciaországban ingatlanokat, amit tipikusan illegális jövedelem kifehérítéséhez, azaz pénzmosáshoz szoktak használni.

A választás tétje tehát az volt, hogy megbukik-e vagy folytatja a populista, többszörösen korrupcióval gyanúsított, és gyakran Donald Trumphoz hasonlított Babiš,

aki az elit tagjaként és az ország egyik leggazdagabb embereként ígérte az elit leváltását.

Babiš a kampányban az orbáni módszerhez nyúlva az illegális bevándorlást tette meg a fő témájává, még a magyar miniszterelnököt is meghívta maga mellett kampányolni.

A választást azonban végül kicsivel az ANO előtt meglepetésre a jobbközép pártszövetség, a SPOLU nyerte, de így is Babiš mozgalma szerezte a legtöbb mandátumot. Azonban a várakozásoknak megfelelően nem jutott be a parlamentbe az ANO addigi koalíciós partnere, a szociáldemokrata ČSSD, sem a Babiš-kormányt sokáig kívülről támogató kommunista KSČM.

A bejutott pártok közül Babišékkal csak a szélsőjobboldali SPD volt hajlandó szóba állni, azonban az ANO-nak vele sem lett volna többsége.

Így Babiš lemondott a kormányalakítással való próbálkozás lehetőségéről – amit Miloš Zeman elnök először mindenképp neki szánt volna. Az új kormányfő a konzervatív Petr Fiala lett, a SPOLU pártszövetség listavezetője, a polgári demokrata, enyhén euroszkeptikus ODS elnöke.

Bár Fiala ideológiailag közelebb áll Orbánhoz, mint Babiš, mivel a magyar miniszterelnök az utóbbit támogatta látványosan, Fiala nem engedheti meg magának, hogy közeledjen Orbánhoz.

A cseh külügy a közeli Orbán-Babiš szövetség ellenére korábban sem támogatta a magyar-lengyel uniós törekvéseket, az új kormány külügyi irányvonala pedig – amit a lokalista STAN-os uniós ügyekért felelős miniszter, Mikuláš Bek és a kalózpárti külügyminiszter, Jan Lipavský határoz meg – még nyilvánvalóbbá tette:

a V4 helyett inkább a nyugat-európai országokkal keresnék a szorosabb kapcsolatokat.

(Renczes Ágoston)

Andrej Babiš és Orbán Viktor 2021. szeptember 29-én Ústí nad Labem-ben.

Andrej Babiš és Orbán Viktor 2021. szeptember 29-én Ústí nad Labem-ben.

Fotó: Andrej Babiš / Facebook

Csehország odaüt az oroszoknak és elzavarja a Roszatomot

A V4-en belüli, azon belül pedig a Magyarország és a többiek közötti széttartás egyik legtipikusabb jele az Oroszországhoz való viszony.

Míg Magyarország gyakran az orosz érdekeket képviseli az EU-n belül, Lengyelországban történelmi okok miatt nagyon erős az oroszellenesség, és bár Szlovákiában és Csehországban lenne igény az oroszbarátságra, egyikük sem kacérkodik a magyarokéhoz hasonló keleti nyitással.

Az oroszokkal szemben 2021-ben Csehország produkálta a leghatározottabb fellépést, ráadásul úgy, hogy Oroszországnak a cseheknél is a legmagasabb szinten van támogatója a legendásan oroszbarát Miloš Zeman elnök személyében.

Áprilisban ugyanis Andrej Babiš bejelentette, hogy a 2014-ben a kelet-csehországi Vrbětice lőszerraktárában történt,

két emberéletet követelő hatalmas robbanás mögött az orosz katonai hírszerzés, a GRU állt, hogy megakadályozzon egy ukrajnába irányuló fegyvervásárlást.

Csehország emiatt nemcsak kiutasított 18, a csehek szerint diplomáciai fedésben titkosügynökként dolgozó orosz nagykövetségi alkalmazottat, hanem

az orosz energetikai órást, a Roszatomot is kizárta az atomerőműbővítélsi tenderéből, amivel az oroszok egy komoly üzletet buktak el.

Külön pikantériája az ügynek, hogy cseh sajtóértesülések szerint az akkori megbízott külügyminiszter, a szociáldemokrata Jan Hamáček azt tervezte,

felajánlja az oroszoknak, hogy csendben féreteszik Vrbětice ügyét, ha Oroszország ad nekik egymillió adag Szputnyikot, és Prágában szervezik meg Joe Biden és Vlagyimir Putyin találkozóját.

Hamáček elődjét, a szintén szociáldemokrata Tomáš Petříčeket egyébként Miloš Zeman elnök nyomására távolították el a külügy éléről, Petříček ugyanis ellenezte a Szputnyikkal való oltást, míg Zeman erősen lobbizott az orosz vakcina beszerzéséért. (Renczes Ágoston)

A Dukovany-i atomerőmű, aminek a bővítésében az oroszok nem fognak részt venni.

A Dukovany-i atomerőmű, aminek a bővítésében az oroszok nem fognak részt venni.

Fotó: Jiří Sedláček / Wikimedia Commons

A cseh-lengyel balhé egy határmenti lignitbánya miatt

A visegrádi együttműködésen belüli az egyik talán legsúlyosabb konfliktus Csehország és Lengyelország között alakult ki.

A határ lengyel oldalán, Turówban egy hatalmas barnaszénbánya működik, az itt termelt szén egy erőműbe megy, ami Lengyelország energiatermelésének hét százalékát adja, emelett a bánya és az erőmű lengyelek ezreinek ad munkát.

Ugyanakkor a bánya és az erőmű súlyosan környezetszennyező is, ami a határ cseh oldalán élőket is sújtja,

miközben ők az előnyeiből – energia és munkalehetőség – nem részesülnek.

A két ország tárgyalások útján hiába próbált megegyezni, az ügy az Európai Unió Bíróságán kötött ki, a pert pedig Csehország nyerte.

Az unió bírósága napi félmillió eurós bírság megfizetésére kötelezte Lengyelországot, amíg az el nem állítja a termelést Turówban.

Az ügy miatt annyira elmérgesedett a viszony Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és az akkori cseh kormányfő, Andrej Babiš között, hogy

Morawiecki nem jött el a szeptemberi budapesti demográfiai csúcsra, hogy ne kelljen Babišsal mutatkoznia.

Lengyelország az uniós politikában és a V4-ben is Magyarország legszorosabb szövetségese, emellett Orbán Viktor szoros kapcsolatot alakított ki az egykori cseh populista kormányfővel, Babišsal is – a magyar miniszterelnök még a választásra készülő Csehországba is elutazott, hogy kampányoljon Babiš mellett.

Orbán jó viszonya Morawieckivel és Babišsal szorosabbra fűzhette volna visegrádi együttműködést, ha a cseh és a lengyel kormányfő között nincs ez a súlyos konfliktus; a gordiuszi csomót az vágta át, hogy a csehországi választást végül Babiš elveszítette(Renczes Ágoston)

A Turów-szénbánya látképe.

A Turów-szénbánya látképe.

Fotó: Anna Uciechowska / Wikimedia Commons

Lengyelországban kitört a médiaháború, ami kormányválságot okozott 

Már tavaly is recsegett-ropogott a lengyel kormány, akkor az állatvédelmi törvény kapcsán rúgták össze a port a kormánypártok. A megoldás végül az lett, hogy a kisebb kormánypárt, a Szolidáris Lengyelország igazságügyminiszterének le kellett mondania, míg az eddig háttérből irányító Jarosław Kaczyński előrelépett, és ő maga tett rendet azzal, hogy miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapott Mateusz Morawiecki kormányában.

A politikai élet Lengyelországban 2021-ben sem volt unalmas: július elején bejelentette visszatérését az egykori miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Lengyelország (PO) élére Donald Tusk, aki még 2007 és 2014 között vezette Lengyelországot két cikluson keresztül, majd inkább az uniós politika felé fordulva először az Európai Bizottság elnöke volt 2014 és 2019 között, majd pedig a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt elnöki posztját kapta meg, amit amúgy jelenleg is visel.

Azonban 2021-ben a legnagyobb esemény Lengyelországban nem Tuskhoz vagy Kaczyńskihez köthető,

hanem egy másik kormánypárt, a centrista Egyetértés elnökéhez, Jarosław Gowinhoz, aki a lengyel médiatörvény módosítása miatt kiléptette pártját a kormányból.

Az Egyetértés kilépésével megszűnt a kormánypártok többsége a Szejmben – a Szenátusban már az előző választások során elvesztették –, így először csak egy trükközés árán sikerült átvinni a törvénymódosítást, aminek célja, hogy a későbbiekben nem sugározhatnának olyan tévécsatornák Lengyelországban, aminek a többségi tulajdonosa az Európai Gazdasági Térségen kívüli lenne.

A javaslatot az ellenzéki képviselők ezért a lex TVN-nek nevezték el, mivel a módosítás jelenleg csak az amerikai Discovery többségi tulajdonában lévő TVN-t, illetve a TVN24-et érintették volna.

A Szenátus ugyan megvétózta a törvényt, azonban az alkotmány szabályai szerint ilyenkor az alsóháznak, a Szejmnek lehetősége van felülírni a vétót, ha azt ismét megszavazza: 

a kormánynak pedig ez a parlamenti többség hiányában is összejött, mivel a Kukiz’15 képviselői szintén megszavazták a médiatörvény módosítását, 

így pedig már az elnöknek, az egyébként legnagyobb kormánypárt, a PiS által támogatott, 2020-ban másodjára megválasztott Andrzej Dudának is valószínűleg alá kell írni: ugyan megvétózhatja a javaslatot – amit meg is tett –, de a Szejm az elnöki vétót is felülírhatja (ebben az esetben a Szejm 3/5-ének kell ismét megszavaznia azt), másik lehetősége pedig az lett volna, hogy az alkotmánybíróság elé viszi, ami szintén a PiS befolyása alatt áll. 

A javaslat elfogadása miatt a TVN tüntetni hívta a nézőit több városban is, akik a TVN mellett a sajtószabadság mellett is kiálltak.

Összesen 126 városban vonultak utcára az emberek, emellett egy online petíciót már több millióan írták alá, ami szerint a javaslattal nemcsak a szabad médiát, hanem a demokráciát is megtámadta a Morawiecki vezette kormány.

Hogy végül a lengyel kormánynak sikerül-e életbe léptetnie a törvényt, nem 2021-ben fog kiderülni, mindenesetre a lengyel kormány komolyan veszi a médiapiac feletti kontrollt: február 10-én a legtöbb független internetes portál sötétségbe borult, amiért a kínai koronavírus-járvány miatt extra adót vetettek volna ki a kiadókra, amivel kvázi ellehetetlenítették volna a független lengyel médiapiacot. (Karóczkai Balázs)

Így tüntettek augusztusban a lex TVN ellen.

Így tüntettek augusztusban a lex TVN ellen.

Fotó: Jakub Kościerzyński / Facebook

Lukasenka állóháborút kezdett Lengyelországgal, a V4 megosztott

Lengyelországban nemcsak a lex TVN okozott kisebb problémákat, hanem a Belaruszt 27 éve vasmarokkal irányított diktátor, Aljakszander Lukasenka hibrid háborúja is.

Május után ugyanis megnőtt a Belaruszból érkező közel-keleti, többnyire Irakból érkező menekültek száma a lett mellett a litván, illetve a lengyel határon is.

A belarusz-lengyel határon a nyáron egyszer már kialakult egy patthelyzet, amikor az iraki és kurd nemzetiségűek a határok közötti senkiföldjén találták magukat, mivel a lengyelek nem engedték be, míg a belaruszok nem engedték vissza őket.

Azonban az események november elején felgyorsultak,

amikor több ezer migráns indult el Minszkből a lengyel határra, hogy a létszámukat kihasználva áttörhessék a határon időközben felhúzott kerítést – mindezt méghozzá belarusz egyenruhások segítségével. 

A lengyelek vízágyúkkal, könnygázzal és pajzsokkal védekeztek, miközben a menekültek próbáltak a jobb élet reményében bejutni Lengyelország, így pedig az Európai Unió területére.

Lukasenka hibrid háborúja kisebb célt ért már a nyáron, hiszen Lengyelországban megosztotta a pártokat, hogy mi a helyes hozzáállás a migránsok kapcsán, azonban később ugyanígy lett a V4-eken belül is: 

miközben Szlovákia és Csehország támogatásáról bíztatta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, a magyar külügy sokáig hallgatott,

pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a 2020-as minszki látogatása során is egyfajta mediátori szerepet kívánt felvenni nyugat és kelet között.

Végül Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésben kommentálta az eseményeket, amiben a magyar külgazdasági- és külügyminiszter szolidaritást vállalt a lengyelekkel, ugyanakkor konkrét segítség felajánlása helyett Brüsszelt kritizálta, amiért szerinte az EU nem segíti tagállamait a migráció elleni védekezésben. (Karóczkai Balázs)

Lukasenka november végén kedvesen meglátogatta a határnál rekedt menekülteket, akiket gyakorlatilag ő szállított oda.

Lukasenka november végén kedvesen meglátogatta a határnál rekedt menekülteket, akiket gyakorlatilag ő szállított oda.

Fotó: BAN / Twitter

NYITÓKÉP: A V4-országok miniszterelnökei 2021. december 14-én Budapesten. Orbán Balázs / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek