Üzbegisztán igen, Németország nem – türkösíti a kormány a V4-eket

Szerző: Kósa András
2021.12.20. 07:02

Kedden V4-ek plusz Törökország, majd V4-ek plusz Türk Tanács csúcstalálkozó is lesz, miközben egy tervezett V4 plusz Németország esemény egyelőre elmarad – értesült diplomáciai forrásból az Azonnali. Az unión kívüli orientáció egyre kevésbé tetszik Orbán Viktor cseh, lengyel és szlovák partnereinek.

Üzbegisztán igen, Németország nem – türkösíti a kormány a V4-eket

Látszólag teljes fordulaton pörgeti a Visegrádi 4-eket a magyar kormány, mint a szervezet soros elnöke. A múlt héten járt Budapesten Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, kedden pedig egy V4-ek plusz Törökország külügyminiszteri találkozóra kerül sor.

Mint diplomáciai forrásból megtudtuk, jövő februárban egy V4-ek plusz Nagy-Britannia külügyminiszteri csúcs is szerepel a programban, csakúgy, mint még tavasszal, a választások előtt V4-ek és a Türk Tanács külügyminisztereinek találkozója. (Orbán Viktor még novemberben, a Türk Tanács isztambuli gyűlésén vetette fel, hogy legyen egy ilyen is valamikor.)

Kedden Mevlüt Çavuşoğlu a török diplomácia vezetője információink szerint elsősorban a migrációról és „regionális politikai kérdésekről” tárgyal majd

Szijártó Péterrel, valamint Zbigniew Rau lengyel–, Jan Lipavský cseh, valamint Ivan Korčok szlovák külügyminiszterrel.

Liz Truss brit külügyminiszter februári látogatásának még nincs pontos napirendje, de a brexit utáni helyzet és a koronavírus-járvány aktuális kérdései nyilván szóba kerülhetnek majd.

Ugyancsak nem lehet még semmit tudni arról, hogy mi lesz a V4-es külügyminiszterek és Türk Tanács-beli kollégáik megbeszélésének tárgya.

Ráadásul mint azt egy visegrádi tagállam diplomatája elmondta lapunknak, cseh, lengyel és szlovák részről nem is lelkesednek túlzottan ezekért a találkozókért.

„Egyszerűen nem látjuk, hogy ezek a megbeszélések nekünk miért lennének annyira fontosak. A V4-ek alapvetően egy regionális, majd az uniós csatlakozás után egy Eu-n belüli egyeztető Forumként indultak, de Orbán Viktor egyre inkább saját céljaira használja ezeket”

– mondta forrásunk, példaként említve az októberi V4-ek plusz Egyiptom külügyminiszteri csúcstalálkozót, amit szerinte elsősorban azért szerveztek meg, hogy a magyar kormány bebiztosíthassa az egyiptomi vasútnak szánt 1300 személyvagonról szóló megállapodást és a másik három külügyminiszter jelenléte inkább csak kulisszaként szolgált mindehhez.

Forrásunk szerint ugyanez volt a helyzet december 7-én, amikor Marokkó volt a vendég.

„Az egész leginkább arról szólt, hogy Szijjártó Péter kiállhasson és elsősorban a magyar közvéleménynek szánva elmondhassa, hogy mi mindent megteszünk a migráció megállításáért”.

A találkozó utáni sajtótájékoztató nem is az eredeti napirend miatt lett nevezetes, hanem azért, mert Ivan Korčok egyrészt bírálta a magyar kormány föld-, és ingatlanvásárlási terveit Szlovákiában, másrészt az esemény legvégén külön is szót kért és kikérte magának, hogy egyes szlovákiai magyar politikusok őt a magyarok ellenségének állítják be.

A V4-ek helyett eddig leginkább Orbán Viktor érdekei kerültek elő

Úgy tudjuk, a V4-es vezetők közül volt, akinek az sem tetszett, hogy Emmanuel Macron látogatásakor csak Orbán Viktor találkozott külön is a francia elnökkel.

Ezeken túl háttérbeszélgetéseink alapján cseh–, lengyel– és szlovák résztől egyszerűen nem tartják annyira égetőnek a migrációs kérdést, mint Orbán Viktor, pontosabban

a lengyel-belarusz határon kialakult krízisben látják most a legfőbb problémát ebből a szempontból, ebben viszont a magyar kormány feltűnő visszafogottságot mutat.

Ugyanígy van a regionális ügyekkel kapcsolatban is. Lengyel részről kifejezetten nem támogatták például az Ukrajnához képest alternatív gázszállítási útvonalat jelentő Török Áramlat megépítését (ezen keresztül Magyarországra is érkezik orosz gáz), és mint megtudtuk, ha a téma esetleg szóba kerül kedden, akkor Zbigniew Rau ezt nem is fogja titkolni.

Annyiban persze van létjogosultsága a török kormánnyal folytatott tárgyalásoknak, hogy a nyáron még Heiko Maas akkori német külügyminiszter is arról beszélt, új megállapodást kell kötni Ankarával az Európába irányuló közel-keleti menekülthullám feltartóztatása érdekében, ez azonban nyilván nem szól majd másról, mint, hogy az EU újabb pénzeket fizet Ankarának.

Azt azonban aligha a V4-ek döntik majd el, hogy ez mekkora összeg legyen, hiszen a pénz nagy részért úgyis a gazdag nyugati tagállamok fizetik majd.

A Türk Tanáccsal még nehezebben tudnak mit kezdeni Varsóban, Pozsonyban és Prágában.

Egyszerűen nem értjük, miért van szükség egy ilyen csúcstalálkozóra – mondta egy forrásunk.

Az új berlini kormány egyelőre nem kér a V4-ekből

Beszédes ugyanakkor, hogy az Azonnali információi szerint mire nem kerül majd sor a közeljövőben: egy V4-ek és Németország közötti csúcsra. Információink szerint korábban a magyar kormány mint soros elnök arról tájékoztatta a partnereit, hogy egy ilyenre szintén sor kerülhet majd 2022 elején,

a külügyminisztérium azonban nemrég már egy frissített menetrendet küldött szét az első félév tervezett eseményeiről, amiben a német külügyminiszter látogatása már nem szerepelt,

de a török, a brit és a türk találkozók igen. „Ezt érthetetlennek tartjuk, hiszen nyilván lenne mit megbeszélni egy frissen hivatalba lépett külügyminiszterrel” – mondta egy forrásunk, aki azt feltételezi, hogy Berlinből jelezhették az esemény törlését.

Ezek után nagy kérdés az is, hogy magas szintű magyar-német találkozóra mikor kerülhet sor. Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár eddig Varsóban járt a V4-es fővárosok közül. Az új cseh kormány külügyminisztere és az európai uniós ügyekre önállóan felügyelő Mikuláš Bek ráadásul nem is nagyon rejti véka alá, hogy a visegrádi tömörülést eleve nem tartja stratégiai jelentőségűnek és az új cseh külpolitika nemcsak kritikus lesz Kínával és Oroszországgal szemben, de az uniós ügyekben is szeretne minél inkább saját jogoin cselekedni. Az eleve kritikus hozzáállásnak a Türk Tanácssal és hasonló partnerekkel szervezett találkozók biztosan nem használnak majd.

De mi is az a Türk Tanács és kik a tagjai? Utánajártunk! Milyen gazdasági kapcsolatokat ápol Magyarország a Türk Tanács országaival? Elmagyarázzuk!

NYITÓKÉP: Orbán Viktor a Türk Tanács legutóbbi ülésén Isztambulban FOTÓ: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher (miniszterelnok.hu)

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek