Újabb tanulmány jelent meg a covid elleni csodaszerről, ami elsőre nagyon meggyőzőnek tűnik

Idén decemberben egy újabb ivermectinnal kapcsolatos tanulmány került elő, ami valószínűleg hamar el fog terjedni az interneten, hiszen azt állítja, hogy a hatóanyag szedésével 7 százalékkal csökkentek a koronavírusos megbetegedések egy 200 ezres brazil kisvárosban, és hogy jelentősen csökkenti a halálesetek számát is. A kutatás alapjául egy érdekes brazil emberkísérlet szolgált, aminek a megítélése rögtön jelentősen megosztó.

Brazília elnöke, Jair Bolsonaro híresen járvány- és oltásszkeptikus. A járvány kirobbanásakor eleinte bagatellizálni akarta a koronavírust, majd később egy olyan covidvédőcsomagot népszerűsített, amiben vitaminok mellett volt hidroxiklorokin- és ivermectintabletta is – mindez még azelőtt történt, hogy a vakcinákat kifejlesztették volna.

A csomag összetétele nagyban támaszkodott egy bizonyos Flávio Cadegiani kutatási eredményeire, aki társszerzőként nemrégiben publikált egy kutatást az ivermectinnel kapcsolatosan.

Ha valaki nem követte volna az utóbbi évek eseményeit,

az ivermectin egy parazitaellenes hatóanyag, amit valamilyen formában többnyire az állatgyógyításban használnak,

de Afrikában és Ázsiában emberek is szedik például szem- vagy fonálféreg ellen. A parazitaölő hatóanyagot a japán Kitasato Intézet és a Merck gyógyszervállalat kutatói nyerték ki egy Tokió melletti golfpálya alatt lakó baktériumokból. A Merck a vegyületekből több sikeres gyógyszert is kifejlesztett, a vizsgálat két vezetője, Ómura Szatosi és William C. Campbell pedig 2015-ben Nobel-díjat is kapott érte.

Egy komplett várost figyeltek

Az ivermectin egykor annyira népszerű volt Brazíliában – részben amiatt, mivel olcsó volt –, hogy minden gyógyszertárban kapható, és emiatt

egész városok álltak rá a terjesztésére.

Ilyen város volt az ország déli felén, Santa Catarina államban található Itajai is, aminek polgármestere 2020 júliusában azzal biztatott mindenkit, hogy megérkezett az új csodafegyver a koronavírus elleni háborúban. A tanulmány azt mondja, hogy Itajai 220 517 lakosát figyelték az elemzésben, amik közül 133 051 (60,3 százalék) szedték a hatóanyagot, 87 466 (39,7 százalék) fő pedig nem használta.

Arra jutottak, hogy az ivermectint szedők csak 3,2 százaléka, a gyógyszert nem szedők nem pedig a 3,5 százaléka kapta el a fertőzést. Ennél is jobb eredményeket mutatott a halálozási statisztika: A kezeltek körében 62 (1,4 százalék) haláleset történt, míg a nem kezeltek közül 79-en (2,6 százalékos halálozási arány) haltak meg.

Az orvos csapat tehát arra jutott, hogy a halálozás kockázata ivermectint használók körében 45 százalékkal alacsonyabb volt, mint a nem használók körében.

Akadnak aggasztó jelek

Az eredmény tényleg ígéretes, azonban néhány dolog miatt érdemes fenntartásokkal kezelni. A már említett Flávio Cadegiani egy Front Line COVID-19 Critical Care Alliance nevű szervezet tagja, amit az amerikai sajtóban – a Business Insiderben például, –

következetesen ivermectines propagandagépezetnek hívnak,

aminek az alapítói csalók és olyan összeesküvéselmélet-hívők, akik szerint ivermectin hatékonyságát a tudomány istenei el akarják nyomni.

A másik elég súlyos dolog, ami ellentmondhat az eredménynek, hogy bár Brazília megpróbálkozott az ivermectin bevetésével – a tanulmányhoz felvett adatok 2020 júliusa és decembere közöttiek, – a Washington Post is úgy emlékszik vissza, mint az ország történetének legsúlyosabb humanitárius katasztrófájára.

A Business Insider külön is kitér az itajaí-i esetre, és azt írja,

hiába szedték a városban a gyógyszereket, a fertőzések száma ugyanúgy megugrott, azok között pedig, akik emiatt még többet szedtek, ritka esetekben májelégtelenséget váltott ki.

Laikusoknak biztos méreg

Letoha Tamás kutatóorvos az Azonnalinak szeptemberben egyébként azt mondta, ő számos olyan tanulmánnyal találkozott, ahol laboratóriumi körülmények között bebizonyosodott, hogy

az ivermectin hatásosan akadályozza meg a SARS-CoV-2 fertőzés terjedését.

A vita lényeges része szerinte akörül forog, hogy nem laboratóriumi, hanem kórházi körülmények között pontosan mekkora dózis, milyen adagolás, összegezve tehát milyen protokoll szerint lenne érdemes fölhasználni a szert.

Sarkadi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia TTK Enzimológiai Intézet emeritus professzura, csapatával már évtizedek óta vizsgálja az ivermectin hatásmechanizmusát – így az emberi gyógyszerként történő használatának veszélyeit is –, viszont a kezdetektől fogva azt mondja,

az ivermectin valójában nemhogy nem segít a koronás betegeken, de még akár súlyos veszélyt is jelenthet rájuk a szer.

„A tájékozatlan laikusok egy olyan veszélyes állatgyógyszert alkalmazhatnak, amelyiknek rendkívül súlyos toxikus hatásai vannak, ugyanakkor minden eddigi nemzetközi állásfoglalás szerint alkalmatlan, hatástalan a Covid–19 kezelésére”

– fogalmazott korábban.

Az oltásellenes körökben mindezek ellenére szeretik azt hinni, hogy az ivermectin egy csodaszer, holott a Nébih és Magyar Tudományos Akadémia is közleményben figyelmeztetett mindenkit, hogy nem a legjobb ötlet az alapvetően féreghajtónak szánt gyógyszert szedni koronavírusos megbetegedésre.

Ugyan hazánkban is elkezdték vizsgálni a szer hatékonyságát,

a kutatások november közepén például még álltak.

Mint kiderült, amikor a kutatás klinikai fázisát májusban el tudták volna kezdeni, már véget ért a járvány harmadik hulláma, és ez megnehezítette a szükséges mennyiségű, önkéntesen jelentkező, koronavírusos beteg felvételét a vizsgálatba.

Hazánkban egyébként az ivermectint 26 készítményben engedélyezték, ebből 25-öt állati felhasználására szánnak,

az egy emberi felhasználású készítmény pedig nem más, mint egy bőrkrém.

Szinte mindenki visszakozott

A brazilok azóta elkezdtek a védőoltásokra koncentrálni, az ivermectinnel megpróbálkoztak Szlovákiában és Csehországban is, azonban augusztusban és szeptember végén ott is visszavonták az ajánlást.

Ahogy a Telex is írja, számos kutatás született az ivermectin és a koronavírus kapcsolatáról, azonban a tanulmányok vagy erősen megkérdőjelezhetőek – például azért, mert hibás módszerekkel dolgoznak bennük, – vagy sorra visszavonják őket. A jelenlegi állás szerint,

minél jobb egy tanulmány végeredménye, annál rosszabb volt a kutatás módszertana.

Az ivermectin mellett érvelő legnagyobb kutatásról pedig 2021 nyarán kiderült, hogy az adatait meghamisították.

NYITÓKÉP: Tabletta-formátumó ivermectin-gyógyszer. FOTÓ: Wikipédia