Megjelent Magyarországon is az omikron. Most akkor pánikoljunk?

December 13-án hazánkban is megjelent a koronavírus omikron nevű variánsa. Viszont mit tudunk eddig a variánsról? Kell-e tőle tartani?

Egy Németországban élő magyar állampolgárnál már igazolták a koronavírus legújabb, omikron nevű mutánsát, írta meg december 9-én az Index.

A 34 éves férfi tesztje december elsején lett pozitív. Ahogy a lapnak elmondta, bár két Pfizert is kapott, és a szaglása és ízérzékelése megmaradt,

folyamatosan köhögött, magas láza volt,

és aludni is csak nagyon nehezen tudott.

A lapnak nyilatkozó Boldogkői Zsolt is azt mondta, csak idő kérdése, hogy az omikron hazánkban is megjelenjen, sőt azt sem tartja kizártnak, hogy már most is jelen van, csak még nem igazolták.

Erre végül december 13-án került sor, amikor is Müller Cecília, a járványkezelésért felelős operatív törzs vezetője bejelentette, hogy

a hétvégén két mintában is kimutatták a koronavírus omikron variánsát.

Müller erről az M1 híradójában beszélt, és mint mondta: az egyik betegnek enyhe tünetei vannak, míg a másik középsúlyos állapotban van és kórházban ápolják. A két beteg életkorát nem tudjuk, csak annyit, hogy az elmúlt időszakban nem voltak külföldön, így itthon, Magyarországon kapták el a fertőzést.

Pánikra semmi ok

Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO november 27-én „aggodalomra okot adónak” minősítette az először Dél-Afrikában kimutatott variánst, még korai ítéletet hozni az új variánsról.

A WHO szerint azért adhat aggodalomra okot, mivel a koronavírus tüskefehérjében több, mint 30 változást figyeltek meg,

ami miatt elképzelhető, hogy a koronavírus eredeti, Vuhanban azonosított variánsa ellen készített vakcinák hatástalanok, mivel azok elsősörban pont a tüskefehérje ellen lépnek fel (kivéve a kínai Sinopharm és a francia Valneva készítményeit, azoknak a hatóanyaga a tüskefehérjén túli részeket is tartalmaz) – a vírusnak ez az a része, amivel kapcsolódik az emberi sejthez, majd megfertőzi azt.

Így több kérdés is felmerül az új variáns kapcsán:

• Hatásosak-e ellene a jelenleg használt vakcinák?
• A többi variánshoz képest könnyebben terjed-e az omikron?
• Súlyosabb betegséget okoz-e a többi variánshoz képest?

Ezekre nyilván nem lehet könnyű, egzakt választ adni, hiszen a vírus vizsgálása mellett a járványra, illetve az emberi szervezetre való hatását is vizsgálni kell, így elég összetett kérdésekről beszélhetünk.

Ugyanakkor az első adatok szerint például az alfához vagy a deltához képest jóval enyhébb betegséget okoz, ugyanakkor arra a WHO covid-19 elleni reagálás csoport technikai vezetője, Maria Van Kerkhova azt nyilatkozta, félrevezető lehet, ha csak azt állítjuk, hogy az omikron enyhébb. Van Kerkhova szerint ha az omikron könnyebben terjed, az hosszútávon több fertőzéshez, ennek következtében több megbetegedéshez vezethet, ami növelheti a kórházban ápoltak, illetve a koronavírus szövődményeiben meghaltak számát.

Emellett még nem igazán tudjuk, hogy a deltával együtt miként terjedhet, és milyen hatással van a veszélyeztettekre, illetve az idősekre – eddig ugyanis leginkább fiatalok kapták el az omikront.

Azért a pánikot mindenki szeretné elkerülni. Kemenesi Gábor virológus például azt mondja, egyelőre még ahhoz is kevés az információ, hogy rettegjünk tőle.

„A kezdeti adatok kevesek ahhoz, hogy a gyakorlatról bármit lehessen mondani”

– erősítette meg az Azonnalinak.

„Továbbra is a nem tudjuk, de figyelünk és vizsgálódunk a helyes tudományos igényességű válasz” – írta korábban a Facebook-oldalán. A tájékoztatása szerint reálisan egy-két héten belül láthatnak majd laboratóriumi eredményeket.

Karikó Katalin, a Pfizer-BioNTech vakcijánának az egyik kidolgozója a Kossuth Rádióban pedig azt mondta, hogy

ha az omikron valóban enyhébb betegséget okoz, ám könnyebben terjedhet, akkor azzal el lehetne érni a nyájimmunitást.

Ugyanakkor a kutatások még nagyon korai fázisban vannak:

Dél-Afrikában jelenleg azt látni, hogy ugyan kiugrott a napi fertőzések száma, ám a kórházi ápolásra szorulók, illetve a halálozás nem követte ezt.

Ennek egyik oka valóban az lehet, hogy enyhébbnek tűnik az omikron, viszont hozzá kell tenni azt is, hogy az afrikai országban az átlagéletkor jóval alacsonyabb, mint Európában, a fiatalok körében pedig a koronavírus más variánsai is jóval enyhébbek, mint a veszélyeztetettnek számító idősek vagy krónikus betegek körében.

December 13-án az Oxfordi Egyetem kutatói közöltek egy még nem elbírált tanulmányt, amiben azt állapították meg, hogy két oltás alacsonyabb számú antitesteket indukálnak az omikron ellen, ugyanakkor hozzátették, ezek az adatok csak a kép egy részét jelentik, hiszen a sejtes immunitást nem vizsgálták.

Ugyanakkor a tanulmányukban azt írták, még nincs bizonyíték arra, hogy aki csak két oltást kapott, azoknál az omikron lefolyása súlyosabb lehet, hiszen ehhez még nem áll rendelkezésre elegendő információ.

Továbbra is a vakcina a megoldás

Annak ellenére, hogy jelenleg nem tudjuk, mennyire súlyos betegséget okozhat az omikron, illetve mennyire eltérő a lefolyása egy oltatlan, illetve egy egy, két, vagy három adag vakcinát beadatott személy között az omikronnak,

a legtöbb szakértő még mindig azt mondja, hogy az oltás a leghatékonyabb az új variáns ellen.

Egyrészt nem tudni, hogy a delta variánst mennyire fogja kiszorítani az omikron, másrészt pedig az oltásokkal lehet megakadályozni, hogy újabb mutációk jöjjenek létre.

Emiatt Tedrosz Adhanom, a WHO főtitkára arra szólította fel az országokat, hogy

fejezzék be a „vakcinanacionalizmust”, hogy minden országban elegendő adag oltás jusson a leginkább veszélyeztetettekre.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón a WHO vezető tudósa, Soumya Swaminathan azt mondta,

ne vonjunk le korai következtetéseket, hogy az adott vakcinák mennyire hatékonyak az omikron ellen, hiszen az emberi immunrendszer elég összetett,

és jelenleg nem tudjuk, hogy az antitesteken kívül a T-sejtek vagy a memória-B-sejtek hatásosak-e az omikron ellen, ezért most egy össztett tanulmányra van szükség, és addig is „ne vonjunk le más következtéseket tanulmányról tanulmányra”.

Az omikront egyébként először Dél-Afrikában mutatták ki, ott gyorsan növekszik a fertőzöttek száma, de az Egészségügyi Világszervezetnél sem tudják, máshol is hasonlóan fog-e terjedni.

A világon jelenleg 63 országban mutatták ki az omikron jelenlétét, a szomszédos országok közül Auszriában Horvátországban és Romániában biztosan jelen van.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali