Vajon Macron Budapestre is csak azért jön, hogy az amerikaiakat bosszantsa?

Hétfőn Budapestre látogat Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök. Macron elmondása szerint azért jön hazánkba, hogy az Európai Tanács soros francia elnöksége előtt az együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon a V4-ek kormányfőivel, köztük Orbán Viktorral. Miközben azért az is benne lehet a pakliban, hogy miután nemrég kezet rázott Dzsamál Hasogdzsi meggyilkoltatása miatt elszigetelődött Mohamed bin Szalmán, szaúdi trónörökössel, most egy kicsit Orbánnal, napjaink másik fekete bárányával cukkolja az Egyesült Államokat.

Emmanuel Macron a december eleji Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása során kisebbfajta diplomáciai puccsot hajtott végre, amikor 80 Rafale vadászgép szállításáról állapodott meg az Emírségekkel.

A 19 milliárd dolláros szerződés a gyártó legnagyobb nemzetközi megrendelése. A Rafale-ek az 1998-ban vásárolt 60 Mirage 2000-9-et váltják fel. Az üzlet állítólag 7000 franciaországi munkahelyet támogat közvetlenül és 2031 végéig garantálja, hogy a gyártó, Dassault Aviation el legyen foglalva. A cég részvényei több mint kilenc százalékot emelkedtek a bejelentés után.

Marcon egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az üzlet megerősíti Franciaország pozícióját

egy olyan időben, amikor egyre több kérdést kell feltenniük magukat még a történelmi partnerekkel kapcsolatban is.

Vonakodtak az amerikaiak

A francia elnök kihasználta, hogy Joe Bidenék egy ideje hezitálnak, üzleteljenek-e a térségben. A Biden-adminisztárció még januárban döntött úgy, hogy felülvizsgálja a Trump-kormányzat által jóváhagyott több milliárdos fegyvertranzakciót, aminek keretében lőszereket és F-35-ös vadászokat is szállítottak volna az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának.

Az amerikaiak azután kezdtek el vonakodni, hogy egy februárban nyilvánosságra hozott CIA-jelentés szerint vélhetően

Mohamed bin Szalmán hagyta jóvá Dzsamál Hasogdzsi, a Washington Post kolumnistájának isztambuli meggyilkolását.

Az Egyesült Államoknak egy ideje az sem tetszik, hogy a jelentések szerint a szaúdiak válogatás nélkül bombáznak mindent és mindenkit a jemeni polgárháborúban.

Az üzlet már csak azért is nagyon kényes volt, mert veszélyeztette Izrael katonai előnyét a régióban, ugyanis a legfrissebb amerikai haditechnikából korábban csak ők vásárolhattak. A fegyvereladás végül annak köszönhetően valósult volna meg, hogy Trumpnak sikerült kicsikarnia egy békemegállapodást Izrael és az Emírségek között, ami szerint az Emírségek Jordánia és Egyiptom után harmadik arab államként diplomáciai kapcsolatot létesít a zsidó állammal. Ez lett az Ábrahám Egyezmény.

Az Egyesült Arab Emírségeknek azt is vállalnia kellett, hogy kicsit leépíteni a kapcsolatait Kínával, és elfogad bizonyos korlátozásokat, például, hogy

hol és milyen körülmények között vetheti be az F-35-ösöket.

Aztán az is kiderült, hogy végül nem is a legfejlettebb típust kapták volna meg, az ugyanis Izraelt illeti meg, hanem egy valamivel korábbit.

Az Egyesült Arab Emírségek vezetése megalázónak érezhette a dolgot, úgyhogy Macron felbukkanása minden szempontból kapóra jött mindkét félnek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter még a francia üzletkötés hétvégéjén telefonált Zájed bin Szultán Ál Nahján sejknek, az Emírségek koronahercegének, hogy megvitassák, hogyan bővíthetik, és hogyan mélyíthetik el a széles körű együttműködésüket.

Az évszázad blamázsa

A mostani vadászrepülőbiznisz egyébként még így is csak aprópénz volt a franciáknak az AUKUS-paktum miatt kútba esett, 36,5 milliárd dolláros projekthez képest, ami 12 dízelmotoros tengeralattjáró eladását jelentette volna,

azonban erős üzenetet küldött.

A dolog úgy nézett egyébként ki, hogy Ausztrália, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szeptember közepén bejelentette, hogy szorosabbra szeretnék fűzni a katonai együttműködésüket. Ez lett hármójuk nevének összefűzéséből az AUKUS-paktum. Az ausztrálok ezért beáldozták a franciákkal 2016-ban megkötött tengeralattjáró-beszerzésüket, hogy helyette inkább amerikai-brit segítséggel maguk építsenek Adelaide-ben nukleáris meghajtású tengeralattjárókat, egészen pontosan nyolcat.

A szerződés felmondása a franciáknak hatalmas politikai és pénzügyi blamázs volt. A Le Parisien is arról írt, hogy

az évszázad szerződéséből az évszázad potyája lett.

Hogy a franciáknak mennyire fáj a dolog, azt jól mutatja, hogy Macron nemcsak a Emírségekkel kötött szerződés bejelentésekor emlegette fel, hanem egy december 9-i sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy Franciaország és Nagy-Britannia kapcsolata változatlanul feszült a halászat, a migráció és az AUKUS-egyezmény miatt.

A franciáknak meggyőződésük, hogy a szövetségeseik hátba szúrták őket. „Hogy hagyhatnánk figyelmen kívül, hogy úgy tűnik, a britek buzgó előmozdítói voltak egy olyan szerződésnek, ami Franciaország érdekeivel ment szembe?” – idézte a Macront a Reuters.

Mindenkinek azt, amit kér

Az öbölbeli látogatásával Macron lett az első jelentős nyugati vezető, aki találkozott a szaudi koronaherceggel. Az úttal, illetve az üzlettel Franciaország megerősítheti a pozícióját a térségben, és jelezheti azt is, hogy

Franciaország alternatíva lehet mindenkinek, akinek éppen vitája van az Egyesült Államokkal.

Akinek fegyver kell, annak fegyvert ad, akinek pedig egy kis törődésre lenne szüksége, annak törődést ad.

Azt is érdemes ugyanis tudni, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia vezetőit sem hívták meg a Csúcstalálkozó a demokráciáért című december 9. és 10. közötti, Joe Biden által szervezett virtuális konferenciára.

Macron a budapesti látogatása előtt azt mondta, hogy Orbán Viktor bár politikai ellenfél, azért európai partner is, akivel a komoly nézeteltérések ellenére is együtt kell működniük. Érdemes hozzátenni, hogy a kissé beomlott népszerűségű francia elnök az utóbbi időben már tett is olyan nyilatkozatokat, ami közel hozhatja Orbánhoz: nemrég a francia baloldal akadt ki szörnyen menekültellenes gondolatain.

Mindeközben David Cornstein november elseji lemondása óta az Egyesült Államoknak budapesti nagykövete sincsen, csak ideiglenes ügyvivője.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Emmanuel Macron egyeztet 2018. márciusában. Orbán Viktor / Facebook