Budapestnek is fontos, amit Varsóban mondott a jogállamiságról a német kancellár

Szerző: Kósa András
2021.12.13. 07:13

Olaf Scholz meglehetősen pragmatikusan és visszafogottan nyilatkozott több, a V4-eket érintő ügyben az első látogatása alkalmával a régióban.

Budapestnek is fontos, amit Varsóban mondott a jogállamiságról a német kancellár

A két kormány között felszülő komoly ideológiai szakadék ellenére az egyik első útja Varsóba vezetett Olaf Scholz frissen beiktatott német kancellárnak.

A vasárnapi megbeszéléseket követően (Scholz pénteken Párizsban Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel is találkozott, aki viszont hétfőn érkezik Budapestre, hogy a V4-es kormányfőkkel tárgyaljon) tartott közös sajtótájékoztatóján Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, a német kancellár a Politico szerint úgy nyilatkozott az Európai Unió új jogállami mechanizmusáról: azt fontosnak tartja, és

„nagyon jó lenne, sokat segítene, ha a lengyel kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások gyorsan egy jó és nagyon pragmatikus eredményt hoznának”.

Scholz szerint fontos lenne, hogy a Bizottság és Varsó

„közös nevezőre jusson ebben a kérdésben, és így a jogállamiság, valamint a demokratikus értékek tekintetében is egységes legyen az Európai Unió”.

Ezek meglehetősen dodonai szavak azok után, hogy a berlini „jelzőlámpa koalíció” (a pártszínek miatt így hívják a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek pártszövetségét) együttműködési megállapodásában még kiemelt szerep jutott az uniós alapértékek, így a demokrácia és a jogállamiság védelmének.

Putyin is örülhet

Egy a lengyel kormány számára alapvető jelentőségű ügyben is inkább Angela Merkel korábbi kancellárra jellemző megközelítést alkalmazott Olaf Scholz: az Ukrajnát megkerülő Északi Áramlat 2. gázvezeték ügyében.

Bár a lengyel kormányfő nyilvánvalóvá tette, hogy semmilyen módon nem támogatják az ukrán gáztranzit kiiktatására megépített vezetéket (ennek következtében keleti szomszédunk geopolitikai helyzete könnyen ellehetetlenülhet),

Scholz gyakorlatilag kiállt a még szintén Angele Merkel idején tető alá hozott beruházás mellett.

Ugyan Morawiecki nyíltan figyelmeztette, hogy a vezeték üzembe helyezésével csak Oroszország kap még több ütőkártyát a kezébe, hogy Ukrajnára és az egész EU-ra nagyobb nyomást gyakoroljon, Scholz megvédte a projektet, és csak annyit mondott, hogy Ukrajna helyzetét ettől függetlenül „felelős módon kezelik majd” a jövőben.

Orbán is figyelhet

Mindkét ügynek komoly magyar vonatkozása is van, hiszen a jogállami mechanizmus kérdésében közös magyar–lengyel beadvány fekszik az Európai Bíróság asztalán (egy nemrég született előzetes állásfoglalás azt javasolja, a Luxembourgban működő testület utasítsa el ezt), míg az Északi Áramlat 2. ügyében Vlagyimir Putyin eddig számíthatott Orbán Viktor támogatására is.

Magyar szempontból az sem mellékes, hogy immár hatalom lévő kancellárként Scholz első megnyilatkozásai jóval visszafogottabbak, mint a választási kampányban voltak ezekben a témákban.

NYITÓKÉP:  Dirk Vorderstraße / Flickr

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek