Ukrajnában akár 610 ezer forintra is büntethetik, aki nyilvánosan tagadja az orosz agressziót

Szerző: Aradi Péter
2021.12.10. 12:37

A Minisztertanács összesen két, a Külügyminisztérium által készített törvénytervezetet fogadott el a kormány december 9-i ülésén, amik közül egyik lehetőséget ad arra, hogy 51 ezer hrivnyára, azaz körülbelül 610 ezer forintra lehessen büntetni azt, aki nyilvánosan tagadja az orosz agressziót.

Ukrajnában akár 610 ezer forintra is büntethetik, aki nyilvánosan tagadja az orosz agressziót

Annak ellenére, hogy az ukrajnai konfliktust hivatalosan többször is lezárták, Kelet-Ukrajnában még továbbra is harcok folynak, miután az oroszpárti szeparatisták ellenőrzik Donbasz keleti részét már a konfliktus kitörése óta.

Az orosz szeparatisták által ellenőrzött Donbasz, illetve az oroszok által annektált Krím-félsziget hivatalosan Ukrajna részét képzik, azonban de facto Donbaszon két állam működik, míg a Krím-félsziget az oroszok szerint 2014 óta az Orosz Föderáció része, miután egy népszavazáson Krím lakói emellett döntöttek, igaz, ezt az eredményt, illetve a Donyeck-medencében lévő két államot Oroszországon kívül nem sokan fogadják el – részben az Európai Unió, illetve NATO-tagállamok ezért is vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben.

Ukrajna keleti részén továbbra is álló háború zajlik az oroszpárti szeparatisták, illetve az ukrán hadsereg között, illetve az orosz-ukrán kapcsolatok mélypontját is ezen területek hovatartozása adja: Ukrajna nemcsak fegyverrel, hanem diplomáciai és jogi eszközökkel is próbálja szuverenitását és integritását védeni, 2017-ben például az ukrán kormány egy tervet is közölt, miként reintegrálná Donbaszt Ukrajnába, ezenkívül pedig nem mindennapi eszközöket is bevetnek arra, hogy ezen területekre az igényüket továbbra is kifejezzék:

a 2021-ben megtartott 2020-as Európa Bajnokságon például az ukrán válogatott mezén szerepelt az ország térképe, méghozzá ezen területekkel együtt.

Akkor ez egy kisebb diplomáciai botrányt okozott, még az orosz külügy is közleményt adott ki a mez kapcsán, míg az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij kiállt a mez mellett.

Ugyanakkor az ukrán állam nemcsak szimbolikus lépésekkel próbálja kifejezni az igényét a területekre. December 9-én a kormányülésen összesen két, a Külügyminisztérium által készített törvénytervezetet fogadott el a kormány, amik közül az egyik lehetőséget ad arra, hogy

akár 51 ezer hrivnyára, azaz körülbelül 610 ezer forintra lehessen büntetni azt, aki nyilvánosan tagadja az orosz agressziót, és tagadja Ukrajna integritását és szuverenitását.

 A törvényjavaslatokkal azt szeretnék elérni, hogy ukrán és külföldi közéleti személyiségek és tisztségviselők

a témában ne tehessenek provokatív kijelentéseket.

A törvény kimondja, hogy Ukrajna népének méltóságának megalázása jogellenes, tehát az olyan kijelentéseknek, amik Krím vagy a Donyeck-medence keleti részének hovatartozását vitatottnak tartja, vagy nem Ukrajna részének, annak jogi következményekkel kell járnia.

A törvényjavaslat kapcsán az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal úgy fogalmazott, hogy ezzel céljuk, hogy felelősségre vonhassák azokat, akik „az állítólagos ukrán polgárháborúról vagy a nem ukrán Krímről beszél”, és tagadják az orosz agressziót.

A törvényjavaslat a sajtóban, rádióban, televízióban, egyéb médiumokon megjelenő tagadások mellett kiterjed az internetes posztokra, nyilvános beszédekre, plakátokra, szlogenekre, szórólapokra és egyéb nyomtatott anyagokra is.

Ha valaki többszörös visszaeső, akkor 34 ezertől 51 ezer hrivnyáig terjedő pénzbüntetést is kiszabhatnak rá, azaz 407 ezer forinttól egészen 610 ezer forintig.

A törvényjavaslatokat most a 450 fős ukrán törvényhozásnak is meg kell szavaznia.

Feszült kapcsolat

Ukrajna és Oroszország között továbbra is rendkívül mérges a viszony a 2014-es majdani forradalom, majd az orosz, illetve szeparatista akciók miatt. Az utóbbi időben azonban még inkább elmérgesedett a viszony, miután Ukrajnától körülbelül 270 kilométerrel északra az oroszok csapatösszevonásokat hajtottak végre, míg az amerikai hírszerzés információi szerint ennek az lehet az oka, hogy

az oroszok 2022 elejére támadást terveznek Ukrajna ellen.

Az AP hírügynökség és a Washington Post által közölt titkosszolgálati jelentések szerint az oroszok 175 ezer katonát terveznek bevetni az akcióban, aminek az Al Jazeerának nyilatkozó egyik volt ukrán katonai vezető szerint az lehet a célja, hogy

szárazföldi folyosót nyissanak a 2014-ben annektált Krímhez.

Az ukrán beszámolók szerint 94 ezer katona már meg is érkezett a határhoz. A CNN beszámolója szerint pedig Oroszország máris legalább egy hétre elegendő egészségügyi- és üzemanyag-szállítmányt halmozott fel a határ közelében.

Az ukrán helyzet miatt nemrég az amerikai elnök, Joe Biden találkozót kezdeményezett orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, ahol Biden bejelentette, hogyha az oroszok támadást indítanak Ukjranával szemben, akkor újabb szankciókat vezethetnek be Oroszországgal szemben. A találkozó tanulságairól ebben a cikkünkben számoltunk be.

NYITÓKÉP: pixabay.com / chief39

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek