Nem ment bele a kormány utcájába az Alkotmánybíróság

Sem konkrét uniós bírósági döntést, sem konkrét szabályozás hatékonyságát nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság – állapította meg a testület saját hatáskörével kapcsolatban, a kormány indítványára. Pedig Varga Judit a jelek szerint valami mást szeretett volna.

„Precízen értelmezte a saját hatáskörét az Alkotmánybíróság, szerencsére

nem ment bele abba, hogy a kormánypropaganda eszköze legyen.

Ráadásul ezt a hatáskört az új alaptörvénybe gyakorlatilag egy az egyben emelték át a korábbi Alkotmányból” – mondta a testület pénteki döntésével kapcsolatban az Azonnalinak Schiffer András.

Az ügyvédet azután kérdeztük meg, hogy az Ab elbírálta a kormány beadványát a magyar menekültügyi szabályozással, pontosabban az Európai Unió Bíróságának erről hozott döntésével kapcsolatban.

Régóta húzódó vita

Tavaly decemberben ugyanis az EB elmarasztalta Magyarországot a tranzitzónák miatt, mondván,

az oda kényszerített menedékkérők nem kapnak hozzáférést az uniós menekültügyi rendszerhez és jogellenesen, az emberi méltóságukat megsértve bánnak velük a szögesdróttal körülvett zónákban, ahol konténerekben kell lakniuk.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezután fordult az Ab-hez, kérve, hogy foglaljon állást: Magyarország végrehajthat-e olyan uniós bírósági ítéletet, ami ahhoz vezethet, hogy egy külföldi huzamosabb ideig jogcím nélkül tartózkodhatna Magyarországon.

Schiffer szerint

az Alkotánybíróság egyértelműen kimondta, hogy konkrét menekültügyi, vagy bevándorláspolitikai esetekben az uniós közös hatáskörgyakorlás hatékonyságát nem vizsgálhatja – bár a kormány szándéka erre is irányult.

A tagállam is léphet, ha...

A testület csak annyit állapított meg, hogy létezhet olyan eset, amikor ez nem effektív. Ekkor viszont érvénybe lép a szubszidiaritás elve és a tagállam magához vonhatja a jogalkotási hatáskört addig, amíg az EU nem képes a szabályozás hatékony érvényesítésére.

Az Ab azt is kimondta – szintén a kormány szándéka ellenére –, hogy nem vizsgálhatja felül az Európai Bíróság konkrét ítéletét. A határozat szintén szól arról, hogy az emberi méltóság védelmébe az önazonosság védelme is beletartozik.

„Ha a nem effektív uniós közös hatáskörgyakorlás miatt veszélybe kerül a nemzeti önazonosság (például tömeges bevándorlás van), akkor keletkezhet a magyar államnak intézkedési kötelezettsége, de az emberi méltóság védelmének kötelezettsége minden vonatkozásban terheli az államot. Bárki is tartózkodik Magyarország területén, megilleti méltóság védelme függetlenül attól, van-e jogcíme a tartózkodásának”

– mondta megkeresésünkre Schiffer András.

Az ügyvéd szerint „az ellenzék örülhet, amiért az Ab egyértelműen kimondta, hogy az emberi méltóság érvényesülését minden esetben szem előtt kell tartania a kormánynak.

Az az általuk gyakran hangoztatott érv ugyanakkor az

Ab ítélete alapján sem állja meg a helyét, hogy az uniós csatlakozással az EU a tagállamok helyett gyakorolhatja szuverenitásukat.

A tagállamok ugyanis arra szerződtek, hogy ahol hatékonyabb a közös hatáskörgyakorlás, ott az uniós intézmények alkothatnak jogot, de ahol nem ezt áll fent, ott megmarad a tagállamok szuverenitása” – összegzett az egykori politikus.

NYITÓKÉP: HunHelsinkiCommittee / Twitter