Palkovics szerint hamarabb megtérül a Budapest-Belgrád vasútvonal, mint ezer év

Szerző: Fekő Ádám
2021.12.07. 14:15

A gazdasági bizottság hallgatta meg a miniszter beszámolóját, aki több kérdést is hárított: a Fudan Alapítvány élére aztért találtak főigazgatót, mert alkalmas rá, az egyetemi modellváltásról pedig a kuratóriumokat kell kérdezni.

Palkovics szerint hamarabb megtérül a Budapest-Belgrád vasútvonal, mint ezer év

Maratoni hosszúságú 2,5 órás meghallgatást tartott az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel a szokásos évi beszámolóján.

Palkovics a beszámolójának ismertetése után természetesen megkapta az ellenzéki képviselőktől, hogy ők maguk nem látják azokat a gazdasági sikereket és modernizációt, mint amiről Palkovics nyitóelőadásában beszélt.

Azonban a függetlenként 2018-ban mandátumot szerző, majd a Párbeszéd frakciójába beülő Mellár Tamástól, illetve az LMP-s Keresztes László Lóránttól kapott kérdéseket az elmúlt időszak slágertémáiról is: az egyetemi modellváltásról, illetve a Budapestre tervezett Fudan Egyetemről is.

Palkovics szerint hamarabb megtérül, de azt nem árulta el, hogy mikor

Palkovics már prezentációjában dicsérte a részleteiben tíz évre titkosított, részletekkel kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonalat:

„Jóval gyorsabban megtérül, mint ezer év, úgyhogy célszerű ezeket a véleményeket visszaszorítani”

– mondta Palkovics, aki szerint az bizonyítja többek közt ennek a vonalnak az életképességét, hogy az Európai Unió beszállt a görög és macedón szakasz finanszírozásába Pireusznál. Ugyanakkor azt már nem árulta el Palkovics, szerinte mennyi idő alatt térül meg.

Keresztes László Lóránt kérdései közt tette fel, hogy ha ennyire jó ez a projekt a magyar adófizetőknek, akkor miért titkolják a magyar emberek elől a dokumentumokat, és miért tűnik úgy, hogy máshol jelentősen olcsóbban épül a vonat, illetve egyáltalán mi garantálja, hogy használni fogja ezt a vasútvonalat a nemzetközi áruforgalom.

Keresztes szerint a legtöbben arra számítanak, hogy Pireuszból inkább vízen keresztül szállítják Triesztbe a konténereket.

A miniszter elmondta, a magyar állam arra is készül, hogy Triesztbe viszik, hiszen nemrég vett ott egy kikötőt az állam, de hozzátette, hogy nemcsak Kína a partner, hanem Törökország is, ahol a Boszporusz alatt megépült alagút megsokszorozhatja a szállítási kapacitást.

Ugyanakkor Palkovics szerint a tengeri szállítás már nem nem olyan vonzó. „Úgy tűnik, nem volt olyan rossz döntés, de hogy milyenek a számok, attól függ, hogy milyenek a feltételezések” – mondta a politikus.

Egyetemi autonómia és a Fudan-ügy

Keresztes egyedüliként tett fel a Fudannal kapcsolatos kérdéseket is, először is azt, hogy miért nem válaszol neki soha senki, másodszor már konkretizálta őket:

„Önök kineveztek egy főigazgatót, róla mit lehet tudni, mi a feladata, milyen díjazásért végzi a munkáját? Olyan opcióban gondolkodnak, hogy a kínai egytem budapesti kampuszát a kínai adófizetők fizessék és ne a magyarok?” 

– utalt arra, hogy az átlag magyar diák számára szinte elérhetetlen intézményt a jelenlegi állás szerint már az építkezéstől kezdve a magyar állam finanszírozza, 

Palkovics indolkása szerint Bertáné Dr. Bényi Krisztinát azért nevezték ki a Fudan Alapítvány főigazgatói pozíciójára, mert „ő alkalmas rá”,

majd kiemelte, hogy még egy nem létező egyetemről van szó.

„Egy darabig az volt a vélelmezés, hogy már eldöntöttük, ki és miért építi, de semmifajta döntés nincs. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy döntést hozzunk, üzleti modelleket számolunk”

– fogalmazott.

Keresztes, illetve Mellár Tamás nemcsak a Fudant ítélte problémásnak, hanem a szintén sok vitát felvetett egyetemi modellváltást is: előbbi nem értette, hogyha az egyetemet fenntartó alapítványok kuratóriumi elnökségei függetlenek az államtól, akkor például az ő városában lévő Pécsi Tudományegyetem kuratóriumi elnöke miért Bódis József államtitkár, és miért vannak olyan tagjai is a kuratóriumnak, akik sehol nem publikáltak semmit.

„Ez olyan, mintha engem neveznének ki a Balettintézet élére” – mondta Mellár.

Keresztes ennél tovább ment,

az LMP-s politikus szerint a kormánytól tényleg függetlenné tették az egyetemeket, „de a másik oldalról közvetlenül a Fidesz alá szervezik be őket.”

Keresztes szintén a pécsi egyetemmel kapcsolatban nem értette, hogyan lehet az, hogy az egyetem szenátusa nem kapott egyetértési jogot a legfontsabb kérdésekben, a központi forrásokat pedig nem az egyetem kapja, hanem az alapítvány. „Így önök bármilyen feltételt meg tudnak fogalmazni arról, hogy a közpénzek milyen módon juthatnak el az egyetemekhez” – mondta.

Palkovics szerint nem ördögtől való, hogy egy kuratóriumi tagnak nincs publikációja, hiszen ezek alapján Csányi Sándor sem lehetne az agráregyetem kuratóriumi elnöke, és a kiválasztás során ők más szempontokat vettek figyelembe: az egyetemhez, a tudományhoz és a környezethet való viszonyt nézték.

Hogy miért a kuratóriumok kapják a közpénzeket, arra Palkovics előadásában annyi volt a válasz, hogy „mert ez volt az ő kérésük”, a szenátusok egyetérési jogával kapcsolatban pedig a kuratóriumok megkeresését javasolta Keresztesnek, de hozzátette, hogy a szenátus elfogadta és megszavazta ezeket a feltételeket.

A miniszter beszámolóját a bizottság végül elfogadta.

NYITÓKÉP: Árvai Attila / Kormány.hu

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek