Szijjártó Péter: Magyarország már rég nem összeszerelő ország és nem gyarmat

December 6-án hétfőn tartották meg Szijjártó Péter szokásos éves meghallgatását az Országgyűlés Gazdasági bizottságában. A külügyminiszter azt állította, hogy a Belgrád-Budapest vasút megépítéséhez a kínai kormány semmilyen politikai előfeltételt nem szabott, de szóba került még a kötelezező oltás, illetve az általa Magyarországra hozott beruházások is.

Azért bírálták a magyar kormányt és a keleti nyitást nyugati politikusok, mert Magyarország komoly beruházási versenytárssá nőtte ki magát – mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a parlament Gazdasági bizottságának ülésén hétfő délelőtt a szokásos éves meghallgatásán.

A külgazdasági- és külügyminiszter nyitóbeszédében elmondta, szerinte a magyar gazdaság exportrekordot dönthet az idei 111-112 milliárd eurós volumennel. Szijjártó beszéde után a bizottság tagjai kaptak lehetőséget, hogy kérdezzenek Szijjártótól, illetve véleményezzék azt.

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik képviselője a miniszter szokásos éves meghallgatásán azt vetette fel, a kormány 200 milliárd forint támogatást adott a beruházásokra, ebből 9 ezer munkahelyet teremtettek,

vagyis 22 millió forintba került egy állás megteremtése, ezt a pénzt pedig szerinte fel lehetett volna sokkal jobban is használni.

Eközben a multik alig fizetnek adót Magyarországon – tette hozzá a Jobbik képviselője.

Mellár Tamás, a Párbeszéd frakciójában ülő független képviselő szerint hiába jók az exportadatok, ennek 80 százalékát a külföldi cégek adják, a maradék 20 százalék jelentős része pedig alacsony hozzáadott értékű terméket jelent,

vagyis innovációban továbbra is lemaradunk még a térségi államokhoz képest is.

Az amúgy közgazdász végzettségű politikus szerint egy gyarmati ország szindrómáját mutatja a magyar gazdaság, a növekedés így egy „lufi”, amelyik nagyon könnyen ki tud pukkadni.

A nyáron az MSZP-ből kizárt, 2022-ben a DK támogatásával induló Szakács László arra kérte a minisztert, hogy a kormány a külföldi befektetők esetében is figyeljen oda a munkavállalói jogok érvényesítésére.

„Időnként megérnek egy kis asztalcsapkodást vagy tányértörögetést a magyar munkavállalók” – fogalmazott.

Székely Sándor a 2018-ban a DK listáján mandátumot szerző, jelenleg a Szanyi Tibor-féle ISZOMM-ban politizáló képviselő azt kérdezte Szijjártó Pétertől, a magyar bérek mikor érik utol a nyugatiakat, illetve azt is megkérdezte tőle, támogatná–e a a kötelező covidoltás bevezetését.

Szijjártó: Nem vagyunk gyarmat

A beruházások állami támogatásával kapcsolatban Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy ezzel a vetélytársaink is élnek, így a magyar kormány is kénytelen ehhez az eszközhöz folyamodni, ugyanakkor a támogatásokat szigorú feltételekhez kötik.

A miniszter szerint modern technológiát használó vállalatok jönnek az országba,

és emiatt Magyarország már rég nem „összeszerelő ország”, és főleg nem „gyarmat”.

A miniszter egy kicsit poénkopott is, amikor kitért arra, hogy rendszeresen bírálat éri, amiért például még belföldön is helikopterrel utazik egy-egy találkozójára.

„Legközelebb biciklivel jövök haza Üzbegisztánból, csak akkor ne vessék a szememre, hogy miért nem találkozok több befektetővel”

– fogalmazott Szijjártó Péter. A kötelező oltásról azt mondta, a munkaadóknak adták meg a lehetőséget, hogy erről döntsenek.

Szijjártó megvédte a sajtóinformációk szerint 979 év alatt megtérülő Budapest-Belgrád-vasútvonalat;

a miniszter szerint Magyarországnak nagy szüksége van a Budapest-Belgrád-vasútvonalra, és állítása szerint ennek megépítéséhez a kínai fél nem szabott semmilyen előfeltételt.

A miniszter beszámolóját a Gazdasági bizottság szavazás nélkül tudomásul vette.

Szijjártó szerint Ukrajna kivételével a szomszédos országainkkal javult a kapcsolat idén

Hétfőn Szijjártót a Nemzeti Összetartozás Bizottságában is meghallgatták, azonban itt már túl sok kérdést nem kapott a külügyminiszter,

mivel arra az ellenzékből egyedül Bencsik János exjobbikos független országgyűlési képviselő ment el.

Szijjártó beszámolójában arról beszélt, hogy a szomszédos országokkal Ukrajnát kivéve javultak a kapcsolatok, majd részletesen felsorolta, melyik határon túli magyar közösség mennyi pénzt kapott gazdasági támogatásként idén:

• Vajdaság: 57 milliárd forint
• Erdély: 88 milliárd forint
• Szlovákia: 21,5 milliárd forint
• Szlovénia: 2,4 milliárd forint
• Horvátország: 3,5 milliárd forint

Ezeken kívül további 60 milliárd forintos beruházási támogatást osztottak el magyarországi cégek között határon túli munkahelyteremtésre, míg a járvány elleni védekezéshez 2 milliárd forintban adtak a határon túlra eszközöket, mint maszkot, lélegeztetőgépet vagy teszteket.

Megalázóan bánnak a magyar határőrök a kárpátaljai magyarokkal

Bencsik János az ülésen felolvasott egy levelet, amit elmondása szerint egy kárpátaljai magyar írt neki, és arról szól, hogy a tisztbecsi határátkelőn megalázóan bánnak és beszélnek az utazókkal a magyar határőrök, gyakran mindenféle indok nélkül is fél órát várakoztatják őket.

A 2022-es választásokkal kapcsolatban Bencsik János azt mondta, a határon túli magyarok 90 százaléka úgyis a korányt fogja támogatni, ezért

nem lenne jó, ha a kormány „exportálná a magyar belpolitikai kampányt”, ezzel csak a magyar-magyar kapcsolatokat éleznék tovább.

– A 2018-as választások során folytatott kormányzati kampány is sok sebet ejtett, nem kellene ennek megismétlődnie – fogalmazott.

Szijjártó Péter ezekre úgy reagált, „fázik tőle, hogy az európai politika lassan már csak elítélő nyilatkozatokból és elítélő nyilatkozatokból áll”, ezek szerinte nem érnek semmit, csak kárt okoznak Európának. A tiszabecsi határátkeklőavel kapcsolatban igazat adott a levélírónak és azt mondta, „nem európaiak a körülmények”, amin változtatni kell.

A határon túlra exportált magyar választási kampánnyal kapcsolatban azt mondta, abban érdekeltek, hogy minél többen menjenek el szavazni körükben, így lesz kampány, de az „emberek eldönthetik, majd, hogy a 2010 előtti világot, vagy az azt követőt választják”.

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter / Facebook