Nekiállhat végre az EU, hogy pörölyként használja a gazdasági súlyát

Egy új rendeletjavaslat szerint a gazdasági szankciókhoz nem kellene az Európai Unió Tanács egyhangú döntése, így az Európai Bizottság sokkal hatékonyabban fel tudna lépni akár Kína vagy az USA ellen.

Brüsszel forradalmi kereskedelmi – és gyakorlatilag külpolitikai – jogi eszközt készített, amely lehetővé teszi számára, hogy ellenszankciókat szabjon ki egyénekre, vállalatokra és egész országokra, és ezzel egy lépéssel közelebb hozza az EU-t ahhoz az ambíciójához, hogy geopolitikai szereplő legyen

– írja a Politico brüsszeli hírlevele a lap által megszerzett és „rendkívül érzékeny”-nek mondott rendeletjavaslatra hivatkozva.

A javaslat lényege, hogy

a szankciókhoz nem kellene más uniós szervek egyhangú döntése, hanem azokról az Európai Bizottság döntene,

mivel jogilag nem külpolitikai, hanem gazdasági döntésről lenne szó, ami miatt elég a feles többség is a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában. A brüsszeli lap szerint ez lehetőséget ad az EU-nak, hogy „tűz ellen tűzzel” harcolhasson, ha az uniót vagy egy tagországát gazdasági támadás éri.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság így fájdalmas gazdasági szankciókat tudna kiróni – a kereskedelmi és befektetési korlátozásoktól a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szankciókig – minden olyan országra, amely az EU gazdasági megzsarolására törekszik.

De a szankciók előtt lehetőséget is adna, hogy a szankcionálandó országok visszalépjenek az intézkedéseiktől, és nemzetközi szabályokon alapuló megállapodással rendezzék az ügyet, ami az EU-t válaszlépésre ösztönözné.

Miről van szó?

A jogi eszköz tehát elsősorban elrettentésre szolgálna, de végső esetben lehetővé tenné a Bizottságnak, hogy szembe is szálljon az ellenséges gazdasági intézkedésekkel.

Mint a Politico írja, gyakran előfordult, hogy az EU szabályozási terveit a reálpolitika kisiklatta:

• Például amikor Brüsszel meg akarta adóztatni a légitársaságokat a károsanyag-kibocsátás miatt, az USA és Kína azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza az EU-tagállamokon belül bejegyzett légitársaságok piacra jutását és az Airbus repülőgépek eladását.
• Brüsszelnek hasonlóképpen le kellett állítania a Huawei, majd a kínai napelemgyártók elleni vizsgálatokat, miután Peking a francia bor megadóztatásával és a német autóeladások korlátozásával fenyegetőzött.
• Peking sikeres gazdasági nyomást is gyakorolt ​​Spanyolországra is, rákényszerítve a büntetőjog megváltoztatására, miután madridi bírák letartóztatási parancsot adtak ki kínai politikusok ellen emberi jogi visszaélések miatt.

Az ezekhez hasonló fenyegetőzések ellen az EU egyes tagállamai önmagukban nem sokat tehetnek, mert kötik őket az EU egységes piac- és vámunió-szabályai. Ugyanakkor az EU nem tudja az egyetlen valódi erejét, a gazdasági súlyát sem hatékonyan érvényesíteni, mert

a szankciókkal és a külpolitikával kapcsolatos döntéseket egyhangúlag kell meghozni, és gyakran akad olyan tagország, ami ezeket megvétózza és eléri a felhígításukat.

(Ha itt elsőként Magyarország jut eszünkbe, az nem véletlen, bár Magyarország jellemzően nem szankciókat, hanem a közös nyilatkozatokat szokta megvétózni).

Az EU külügyminisztériuma?

A szankciókról és döntésekről jelenleg a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa hoz egyhangú döntést – azaz minden tagállami vezetőnek egyhangúlag el kell fogadnia azokat –,

az újdonság az lenne, hogy az Európai Bizottság szabná ki a szankciókat anélkül, hogy arról a Tanácsnak egyhangú döntést kellene hoznia.

Ezzel az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága – ami döntene a szankciókról –,

gyakorlatilag az EU külügyminisztériumává válna

egy a Politicónak nyilatkozó magas rangú brüsszeli tisztviselő szerint.

Az új rendeletről természetesen meg kell egyeznie a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is, azonban ha ez sikerül, az EU valóban sokkal hatékonyabban tud majd a gazdasági erejét felhasználva fellépni országokkal, személyekkel vagy vállalatokkal, és ezzel a Politico szerint megnőhet az Unió világpolitikai súlya.

A lap szerint a rendeletjavaslat szövegét szerdán hagyhatja jóvá a Bizottság, ezt követően kerül majd a Tanács és az EP elé.

NYITÓKÉP: Pixnio