Lakhatási minimumot követel 10 lakhatási szervezet

Céljuk, hogy hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika valósuljon meg. Ennek érdekében felkeresték mindegyik pártot egy összesen 20 pontból álló javaslatcsomaggal.

Magyarországon – csakúgy mint a világ többi országában – évről évre nőnek a lakhatási költségek. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a lakásárak 2021 második negyedévében az előző évhez képest 13,3 százalékkal nőttek, és az MNB jelentése úgy fogalmaz,

a fővárosban 2021 második negyedévének végén öt évvel több átlagjövedelem volt szükséges egy tipikus lakás megvásárlásához, mint 2013-ban.

Azonban nemcsak a lakásvásárlás során nőttek a lakhatási költségek, ugyanis a járvány miatt 2021. szeptemberében 35 százalékkal kevesebb kiadó ingatlan volt a bérleti piacon, ami miatt az albérletek árai ismét emelkedni kezdtek – igaz, a 2020 márciusi csúcsot még nem érték el, ahhoz képest 7-10 százalékkal még mindig alacsonyabbak. 

De nemcsak az MNB, hanem az Eurostat is arra jutott egy idei kutatásában, hogy nemcsak a lakások árai, hanem az albérletárak is nőttek.

Az Európai Bizottság egyik főigazgatóságának novemberi kutatásai szerint uniós szinten az albérletek átlagosan 16, míg a lakások árai 34 százalékkal nőttek 2010-hez képest, míg

Magyarország kapcsán az albérletek 42 százalékkal, míg a lakások 109 százalékkal lettek drágábbak.

Részben emiatt is jelent meg az évek alatt olyan sok civilszervezet, amik a lakhatási válságot, illetve a dráguló lakhatási költségeket próbálják meg tematizálni, és rávenni a döntéshozókat, hogy érdemben foglalkozzanak a témával.

Mintegy hárommillió magyar embert érint

10 lakhatási szervezet – köztük A Város Mindenkié, a Józsefvárosban működő C8 vagy a Habitat for Humanity – december 6-án tette közzé 20 pontos javaslatcsomagját, amivel céljuk, hogy a 2022-ben felálló kormány beemelje ezeket a lakáspolitikai és szociálpolitikai intézkedések közé, ami

reményeik szerint hosszú távon csökkentené a lakhatási szegénységet, illetve bővítené a megfizethető lakások körét. 

Mint szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben írják, Magyarországon lakhatási válság van, ami mintegy hárommillió embert, a magyar lakosság közel harmadát érinti. Valaki akkor számít lakhatási szegénységben érintettnek – mint azt Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója korábban az Azonnalinak adott interjújában megfogalmazta –, ha a négy fő indikátor (megfizethetőség, lakásminőség, energiahatékonyság, illetve jogi szempontok) közül legalább egyben az átlagnál rosszabb körülmények között él, például ha a jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra kell fordítania –

2018-as adatok szerint a magyar háztartások közel 10 százaléka esik ebbe bele, míg az alsó jövedelmi ötödbe eső háztartásoknál ez már 34 százalék.

Mint a közleményben írják, a javaslataik célja, hogy

• hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika valósuljon meg;
• csökkenjen és megelőzhető legyen a hajléktalanság;
• csökkenjen a lakhatási szegénység, bővüljön a non-profit lakásszektor és a megfizethető lakások köre;
• energetikai felújítások által csökkenjen az energiaszegénység. 

A 20 pontból álló javaslataik között többek között olyanok szerepelnek, minthogy a következő kormányban legyen felelős szerve a lakáspolitikának és alakítsanak ki egy hosszú távú, állami lakhatási víziót és stratégiát, amire a mindenkori kormány a GDP 1 százalékát költse.

Egyrészt azt javasolják, hogy

a jelenleginél jóval kiterjettebb köztulajdonú és támogatott bérlakásszektort alakítsanak ki, míg a magánbérleti szektort átláthatóbbá, kiszámíthatóvá és biztonságossá kellene tenni,

amit szerintük egyrészt a lakástörvény módosításával lehet elérni. Egyrészt létrehoznának egy központi felelős szervet, ami egy olyan rendszert dolgozna ki, ami mind a bérlőt, mind a bérbeadók biztonságát növelik a bérbeadás során, illetve vitás ügyek esetén mediációs lehetőséget is nyújtana.

Emellett szerintük az is fontos, hogy a hosszú távú lakáskiadás jövedelmezőbbé tegyék a rövid távú szálláshely kiadáshoz – azaz az Airbnb-zéshez – képest. Szerintük érdemes maximalizálni a lakások turisztikai célú hasznosításának napjait, másrészt szigorítani kell a feltételeket, és kötelezővé tenni a lakástulajdonosoknak, hogy a társasházak számára fizessenek hozzájárulást.

A javaslatok egy része a hajléktalanokkal, illetve a fogyatékkal élőkkel foglalkozik: számukra célzott, központilag finanszírozott lakhatási programot kellene kialakítani,

emellett a bérbeadókat ösztönözni kellene, hogy számukra adják ki a lakásaikat. 

A javaslat foglalkozik a klímaváltozással, illetve az energiaszegénységgel is. Mint írják, nagyléptékű felújítási programot kellene elindítani, hogy ezzel növeljék az épületek energiahatékonyságát, ami egy eszköz az energiaszegénység felszámolásához.

A javaslatot tíz szervezet írta alá, a teljes szöveget itt lehet elolvasni.

NYITÓKÉP: A Város Mindenkié aktivisták tüntetnek a Fidesz székházánál a kilakoltatások ellen. FOTÓ: A Város Mindenkié / Facebook