Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek

Orbán Viktor még pénteken is azt mondta, reméli, szombaton fontos lépést tesznek, hogy létrehozzanak egy befolyásos pártszövetséget. Ebből úgy tűnik, elég kevés valósult meg.

Elmaradt az új EP-frakció alapítása, csak egy közös közleményre futotta az európai szélsőjobb úgynevezett erős embereitől. A Varsói Csúcstalálkozón 13 európai jobboldali és szélsőjobboldali párt jelent meg, köztük Orbán Vikor magyar miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, Santiago Abascal, a spanyol unionista Vox elnöke és Jaroslaw Kaczyński, a szervező lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A közös nyilatkozat is olyan súlytalan lett, hogy sem Orbán Viktor, sem a fórumról egyébként lelkesen posztoló Novák Katalin nem jelentetett meg belőle semmit. Az MTI beszámolójából is körülbelül annyi derül ki, hogy a konferencia résztvevői kinyilvánították a szándékukat, hogy

különböző szinteken és fórumokon továbbra is együttműködnek.

Új frakciót sejtettek

Sokan egyébként arra számítottak, hogy a Fidesz új európai pártcsaládot alapít többek között a francia Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel, a Matteo Salvini-féle olasz Ligával, Jaroslav Kaczyński lengyel Jog és Igazságosság pártjával (PiS) és az egyértelműen szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párttal, de benne lett volna még a spanyol unionista Vox, az olasz Giorgia Meloni neofasisztái, illetve a mostanság leginkább a kötelező oltást bíráló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is, szóval lényegében Orbánék

az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládot egyesítette volna egy nagy EU-kritikus szélsőjobboldali pártcsaládba.

Ezt Szymon Hołownia, a 2020-as lengyel elnökválasztás egyik indulója egy december elsejei posztja is megerősítette.

Azonban ha ez is volt a terv, az biztos, hogy nem ezen a héten lesz a nagy bejelentés: még a december 1-jén megjelent hír után Novák Katalin, a párt korábbi nemzetközi kapcsolatkért felelős igazgatója nem győzte hangsúlyozni, hogy a Fidesz csak demokrata konzervatív pártokkal fog a jövőben együttműködni, így nem igazán tudni, hogy az AfD-t valóban bevennék-e a pártcsaládba.

Azonban a hír megjelenése után a legnagyobb csavart egyértelműen Olaszországból szállították, mivel

Salvini lemondta a formálódó szélsőjobboldal egyesítéséről szóló találkozót,

mert a lengyel kormánypárt, a PiS mégsem akar csatlakozni, és továbbra is a konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerekben (ECR) maradnának, melynek alapító tagjai. Egyébként a szintén olasz Meloni sem ment el Varsóba.

Erősek és befolyásosak

Orbán Viktor mindenesetre december harmadikán, pénteken már Varsóba utazott. „Tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket” – mondta a találkozóról a miniszterelnök. Végül aztán mint kiderült, 13-an lettek.

„Nem akarunk bevándorlást, de azt akarjuk, hogy első legyen a család és a gyermek. Meg akarjuk változtatni a brüsszeli politikát,

hosszú hónapok óta készülődünk már arra, hogy létrehozzunk egy erős és befolyásos pártszövetséget”

– mondta még pénteken Orbán, majd hozzátette, reméli, hogy „ma és holnap ebbe az irányba fontos lépést teszünk majd.” Most már látjuk, mi lett belőle.

Orbánék búcsúztak

A Fidesz egyébként idén tavasszal jelentette be, hogy kilép a Néppárt-frakcióból, miután a Néppárt-frakció 84 százalékos többséggel megszavazott egy, a fideszes EP-képviselők együttes kizárását megkönnyítő belső szabálymódosítást, majd nem sokkal később magából a pártcsaládból is kilépett a legnagyobb magyar kormánypárt, így a Néppártnak jelenleg csak a KDNP a tagja, bár az EPP leköszönő elnöke, Donald Tusk szívesen bevenné a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a pártját is.

Az Azonnalin már akkor arról írtunk, hogy a Fidesz valószínűleg nem a jelenleg is létező szélsőjobboldali pártcsaládok egyikébe áll be, hanem

azokból néhányakat kihagyva egy újat hoz létre.

Emellett szólt, komoly erővé csak akkor válhat a széljobb Európában, ha egyesülnek.

Nem sokkal később, március végén Matteo Salvini, az olasz szélsőjobboldali Lega elnöke már Budapestre is látogatott, hogy Orbán Viktorral az új jobboldali pártcsaládról tárgyaljon. Salvini és Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek vezetője voltak azok, aki hiányoztak a konferenciáról. A PiS helyettes szóvivője, Radoslaw Fogiel elmondása szerint azért, mert a saját tömörüléseikkel összefüggő más elfoglaltságaik voltak.

A találkozó előzménye

A nyár közepén már erősebben körvonalazódott az alakuló pártcsalád és EP-frakció, amikor a lengyel jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński közzétett egy Európa jövőjéről szóló felhívást, amiben az EU reformját sürgeti, elveti az európai szuperállam gondolatát és a hagyományos társadalmi struktúrák – mint amilyen a hagyományos családmodell – lerombolását. A felhíváshoz végül 16 párt csatlakozott.

Kaczyński felhívásához csatlakozók között már ott volt Matteo Salvini jobboldali-populista Legája, a Giorgia Meloni-féle neofasiszta Olaszország Testvérei, a Marine Le Pen-vezette radikális Nemzeti Tömörülés vagy az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt. Az Európai Néppárt akkor azt írta, az európai szélsőjobboldali pártok Putyin bábjai, és Moszkva forgatókönyve szerint játszanak.

Nem lesz könnyű

Ez egyébként már csak azért sem lesz könnyű szülés, mert a pártok egy rakás dologban nem értenek egyet.

A PiS például Moszkva-ellenesebb, mint bármely másik európai párt,

miközben az olasz Lega vagy francia Nemzeti Tömörülés nem csak, hogy oroszpárti, de a Kreml még anyagilag is támogatja őket, oroszellenességgel pedig Fideszt sem lehet vádolni.

A másik ilyen sarkallatos kérdés, a homoszexualitás kérdése.

Miközben a kelet-európai szélsőjobboldali pártok úgy tesznek, mintha a hagyományos keresztény családmodellt védenék, a nyugati szélsőjobboldalon megfigyelhető az a sajátos fordulat, hogy egyfajta konzekvens iszlámkritika jegyében kifejezetten melegpártiak. Így aztán az a helyzet állt elő, hogy a homofóbiával vádolt magyar kormánypárt nyugaton elég nehezen adható el.

Az AfD-t pedig a Fidesznek lehetett volna kényelmetlen, mert az összeborulásuk nyílt hadüzenet lenne a német politikai és gazdasági elit számára, amellyel azért Orbánék – a Néppártból való távozásuk ellenére is – nem akarnak teljesen szakítani.

NYITÓKÉP: Novák Katalin / Facebook