A korunk nagy csatája, Óbudánál sarokba szorították a kutyásokat

Szerző: Aradi Péter
2021.12.04. 15:35

Stratégiai tervet dolgoztak ki a Fővárosi Önkormányzat szakértői az Óbudai-sziget fejlesztésére, a tervet pedig feltették a netre, hogy mindenki véleményezhesse. Az észrevételeket eredetileg november 30-ig várták, de az egyeztetés során a saját bevallásuk szerint is olyan csúnyán félrementek a dolgok, hogy meghosszabbították az időpontot. A tervvel leginkább a kutyások foglalkoztak, akik elkeseredett harcot indítottak, hogy senki ne nyúljon a sziget északi feléhez.

A korunk nagy csatája, Óbudánál sarokba szorították a kutyásokat

„Nem értem, miért nem lehet egy jól működő területet a maga közösségével békén hagyni. Jól megférnek a kutyások, kutyátlanok, gyerekesek, gyereknélküliek, sportolók, lézengők, mindenki. Figyelnek a környezetükre, összeszedik a szemetet a szemetelők után, és sorolhatnám még.

Miért nem lehet a növény, állat és embervilágot ezen a talpalatnyi területen békén hagyni?

Kinek fáj ez?” – írja az egyik hozzászóló, akinek a tanácstalansága jól összefoglalja az összes kutyás tanácstalanságát az Óbudai-sziget kapcsán, ahova a Fővárosi Önkormányzat többek között újabb méhlegelőket, természetközeli futókört, családi pihenőparkot, úszóműveket, stégeket, tanösvényeket, öntözőhálózatot, kutyás ügyességi pályát, gyalogos- és kerékpáros csomópontokat álmodott meg.

„Az Óbudai-sziget természeti jellemzőinek épp az adja a különleges értékét, hogy nem mesterségesen betelepített, művészien megtervezett virágágyások, belépés elől elzárt, különös műgonddal óvandó speciális díszövezetek, díszsétányok és tanösvények szabdalják, hanem tágas, szabadon bejárható, kutyák számára is büntetlenül befutható, természetes zöld területek és spontán, természetesen létező fás ligetek alkotják. A tervezet beavatkozások ezt a természetességet szüntetnék meg,

a helyét pedig átvenné egy mesterkélt díszpark, amely ugyanolyan lenne, mint a többi mesterkélt díszpark”

– írta egy másik kommentelő.

„Érdekes volt olvasni a fejlesztési tervet, illetve azt, hogy a kérdőívből hányféleképp ki lehet olvasni az eredményeket. Az mindenesetre egyből szembetűnik, hogy

a terv semmiképp sem a szigetet jelenleg használók kedvére készült.

A Hajógyári-szigetet rendszeresen használók jellemzően kutyások, kisgyermekesek és sportolók. Ők épp azért szeretik a szigetet, mert kellő rendezettség mellett megmaradt a természetközeli jellege, nem a zsúfolt és nem az épített környezet (beleértve a rengeteg tervezett ösvényt) dominál” – olvasható egy harmadik kommentben.

A dologban az az érdekes, hogy a közel kétszáz oldalas tanulmányban szinte pontosan erre jutnak a szakértők is.

„Az online közösségi felmérés eredményeként összegezhető, hogy az Óbudai-sziget meglévő és intenzíven használt közparki részén új funkciók elhelyezésére nincs szükség” – írják egy helyen. „A felmérés eredményeként összegezhető, hogy az Óbudai-sziget parkjának felújítása során

elsődlegesen állagjavításra, a leromlott eszközök és felületek cseréjére van szükség”

– jegyzik meg máshol. A tanulmány egy részén pedig azt is megjegyzik, hogy a kérdőivet kitöltők csaknem fele – 46 százalékuk – szerint egyáltalán nincs szükség új funkcióra a park területén.

Korunk nagy csatája

Az jól látszik, hogy a kutyások sarokba szorítva érzik magukat. Minek megjavítani azt, ami el sem romlott – állítják. Ahogy az összefogás élére álló Óbudai Kutyás Egyesületet vezető Gáspár Zsófia írja,

Magyarországon ez az egyetlen olyan jelentős méretű terület, ahol a kutyák legálisan, szabadon és biztonságban, póráz nélkül szaladgálhatnak,

mert a területet természetes határként védi a Duna és nincs számottevő gépjárműforgalom sem. Ennek az elvesztését pedig nem pótolhatja, ha néhány kisebb, közpark jellegű területen engedélyeznék, hogy az állatok póráz nélkül szaladgáljanak.

A szigetre – mint írja – nemcsak a fővárosból és az agglomerációból, hanem akár 80 kilométeres távolságból is érkeznek. A szigetet közel százezer kutya és a hozzájuk tartozó családok látogatják rendszeresen, vagyis egy jelentős számú összetartó közösségről van szó.

„A tágas terek, az árnyas ligetek, valamint az északi szigetcsúcson a kutyafürdetési lehetőség olyan egyedülálló, semmi mással nem helyettesíthető értéket jelentenek a magyarországi kutyás társadalom számára, amelynek csökkentése, korlátozása tragikus veszteséget jelentene számukra”

– áll a bejegyzésben.

A bizalmatlanság okai

A kutyások szerint a stratégiai tervhez készült felmérés eredményei nem tükrözik hűen a felhasználók valódi igényeit. Az előzetes felmérést február végén készítették, amikor még javában karanténidőszak volt, azaz otthon ült mindenki, ebből következően szerintük az eredmények is félrevezetőek lehetnek.

Azt a Tájépítészeti Osztály is elismeri, hogy a felmérés nem reprezentatív, ugyanakkor a lezárás szerintük nem hátrányára, hanem előnyére vált a dolgoknak. Ahogy Bardóczi Sándor, főtájépítész az Azonnalinak magyarázta, ennek köszönhetően sokkal többen töltötték ki, mint bármelyik, a főváros által korábban kezdeményezett kérdőívet.

„Az 1000 fő által kitöltött kérdőíveket máshol országos döntések megalapozásának alátámasztására is szoktak használni, itt több mint 1600 kitöltés produkáltunk” – mondta lapunknak.

A kutyások azért is bizalmatlanok, mert amikor legutóbb szembe kerültek a Tájépítészeti Osztállyal, annak szerintük nem lett jó vége. A sziget egyik részén nyáron méhlegelőt alakítottak ki. Ők úgy tapasztalták, hogy bár Bardóczi arról beszélt, hogy a méhlegelők esetében is figyelnek arra, hogy kender, toklász, miegyéb ne nőjön, szerintük csak úgy virított itt a toklász.

Ha van valami, amitől irtóznak a kutyások, akkor az a toklász.

A növény szálai fordítva fogazottak, és ha belemegy a kutyába vagy az emberbe, akkor csak műtéttel lehet kiszedni, ami a kutya esetében az altatás miatt egyáltalán nem veszélytelen. Amikor pedig valahol szembesítették ezzel a főtájépítészt, szerintük ő letagadta a nyilvánvalót.

A problémák forrásai

A gazdik rendkívül ellentmondásosnak tartják azt is, hogy bár az Osztály mindenhol azt kommunikálja, hogy a tervezésnél a legfontosabb alapelv az volt, hogy a sziget természetes jellegét megőrizzék, ha funkcióbővítésre kerülne a sor, a megnövekedett látogatószámmal csak az ellenkezőjét érnék el.

Az valóban igaz, hogy a kétszáz oldalas terv rengeteg ötletet tartalmaz, azonban Bardóczi is azt mondja, hogy nem valószínű, hogy ebből minden meg is fog valósulni.

A főtájépítész szerint a stratégiai terv csak egy étlap, amiből a piktogramokkal telitűzdelt térkép félrevezető lehet.

„Normális megközelítést, normális utakat, jó közvécéket, világítást, normális játszóteret és integrált kutyás parkot szeretnénk. Ezek mellett pedig levédeni a sziget egy részét a természeti érdekek mentén élőhelyvédelem céljából. Azt szeretnénk, ha a sziget déli részét leválasztó kerítés megszűnne, a H-hidat is használhatnák a BKV-buszok, ha keresztül tudna menni a K-hídon és a H-hídon az Eurovelo, és ha a K-hidat sikerülne felújítani. A nyüzsgősebb funkciókat meg befogadná az egykori hajógyár, tehermentesítve a sziget közparki részét. Ezért dolgozunk egy éve ezen a terven”

– írta az Azonnalinak megküldött válaszában.

A fővárosnál egyébként állítólag 24 zöld civil szervezet kezdeményezte a szigetet keretező vízparti erdő és egy, a park területén található láprét védetté nyilvánítását. Ha terület védetté válik, akkor Bardóczi szerint a kutyásoknak még mindig csak a közpark területének 10 százalékáról kellene lemondaniuk. A gazdik megnyugtatására annyit mindenképpen el tudunk mondani, hogy

a Tájépítészeti Osztály ebben abszolút következetes, 10 százalékkal csökken a Sziget Fesztivál területe is,

mert újra megjelent a csillagvirág az Óbudai-szigeten, és a meglévő 8000 példányt szeretnék megóvni.

„A természeti értékek védelme az osztályom hatósági feladata, és a védett növényeket kötelességem megvédeni mind a kutyásoktól, mind a Sziget Fesztiváltól.

Ha nem így tennék, akkor természetkárosításban lennék bűnrészes,

ahogyan bárki, aki védett növényt legázol, védett állatot bánt. Ezekre a szabályokra önkormányzati rendelet kötelez, amit mindenkinek be kell tartani, nekünk pedig be kell tartatnunk” – tette hozzá a főtájépítész.

Szabad vagy nem szabad

Van itt még egy dolog, amiben pedig látványosan nem értenek egyet a felek, az pedig a póráz nélküli sétáltatás.

A kutyások azt mondják, az óbudai polgármester három éve engedélyezte nekik a dolgot, Bardóczi viszont azt írta, a híresztelés ellenére eddig nem született olyan írásos fővárosi tulajdonosi döntés, ami megengedné a póráz nélküli sétáltatást

– a terület jelentős része ugyanis a fővárosé.

Bardóczi azt mondja, nekik az is a céljuk, hogy a póráz nélküli sétáltatást legalizálják. Ennek érdekében a Március 15-e téren el is indítottak egy mintaprojektet, hogy megnézzék, elég érett-e már a budapesti kutyás társadalom, hogy betartsa és betartassa a kutyás házirendet.

A gazdik megint csak nem értik, miért akarnak beleszólni valamibe, ami szerintük jól működik. „A házirend már kint van, az élet alakította így évtizedek alatt. Már kialakult és a szigetre járók elfogadták. Semmi szükségét nem látjuk ennek kiegészítésére a szigeten” – írta Gáspár Zsófia.

A Tájépítési Osztály ehhez egyébként azt tette még hozzá, hogy bár az ott leírt elvárásokkal egyetértenek, de mint tulajdonos, a Főváros elengedhetetlennek tartja, hogy a park általános, mindenkire vonatkozó szabályait kihelyezze, amin ráadásul feltüntethetik az üzemeltető elérhetőségeit, illetve azt, hogy parki berendezés, zöldfelület károsodása esetén kit kell értesíteni.

A kutyások szerint személyes érdek állhat a háttérben

Az ügyben a szokásos félelmek mellett – tudniillik, hogy itt is csak azért építkeznek, hogy valaki megszedhesse magát – van még két időről időre előbukkanó szál.

Az egyik, hogy a kutyások szerint Bardóczi azért rugózik ezen az integrált kutyás parkos dolgon, mert a feleségét gyerekkorában megtámadta egy kutya, és azóta irtózik tőlük. Erre a főtájépítész a Klub Rádióban azt mondta,

ő nem kutyaellenes intézkedéseket vezet be, hanem arra törekszik, hogy összehangolja a különböző térhasználatokat.

„A kutyákat szeretem, a feleségem félelmeit nem osztom a kutyákkal kapcsolatban. Határozottan rosszindulatú hangulatkeltésnek tartom a kutyás véleményt” – tette hozzá Bardóczi ezzel kapcsolatban lapunknak.

A másik felmerülő szál, hogy a közeli Waterfront City erre szeretne terjeszkedni, de ezzel kapcsolatosan Bardóczi azt állítja, őket nem keresték, sőt, ő úgy tudja, a beruházó a Folyamőr park rendezését vállalta.

NYITÓKÉP: Nikiko / Pixabay

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek