A lengyeleknél adócsökkentéssel reagál a kormány az elszálló benzinárakra

Az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját december 20-tól Lengyelországban, hogy így enyhítsenek az üzemanyagárak emelkedésén.

Adócsökkentéssel reagál a lengyel kormány az üzemanyagárak tartós emelkedésére, mindezt Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelentette be november 25-én, csütörtökön egy sajtótájékoztatón.

Az üzemanyagárak csökkentése egyébként egy inflációellenes csomag része, amit szintén a csütörtöki sajtótájékoztatón ismertettek. Az intézkedések következtében csökkenő állami költségvetési bevételek kiegyensúlyozása érdekében befagyasztják a közigazgatási kiadásokat – jelentette be szintén a kormányfő.

Ahogy a legnagyobb lengyel napilap, a Wyborcza írja, Mateusz Morawiecki miniszterelnök ígéretet tett az üzemanyag literenkénti árának 0,30 zloty-val, azaz körülbelül 24 forinttal történő csökkentésére. A kormány ezt azzal próbálja elérni, hogy

a tervek szerint legalább öt hónapra, azaz várhatóan májusig minimálisra csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját.

Az intézkedés december 20-án lép életbe, a Wyborcza máris azzal viccelődik, hogy ez lesz a miniszterelnök ajándéka az autósoknak.

„Az üzemanyagárakat már december 20-tól csökkenteni fogjuk. Az üzemanyagok jövedéki adóját öt hónapra az Európai Unióban még megengedett minimális szintre visszük le, emellett január elejétől szintén öt hónapra nullára csökkentjük a kiskereskedelmi árrést, valamint az ár részét képező környezetterhelési díjat” – idézi a lap Morawieckit.

Enyhítenek máshol is

Az inflációellenes csomag részeként a földgáz áfáját januártól három hónapra 23 százalékról 8 százalékra csökkentik. Emellett

a háztartások számára nullára, a többi fogyasztó esetében pedig az Európai Unióban megengedett minimális szintre csökkentik háztartási energiát terhelő jövedéki adót.

Mindezen felül januártól márciusig 23 százalékról 5 százalékra csökkentik az energia áfáját.

A lengyel állami statisztikai hivatal közlése szerint egyébként a szeptemberi éves infláció 5,9 százalék volt, ami októberre 6,8 százalékra ugrott.

Morawiecki szerint az infláció növekedésének két oka van, az egyik a koronavírus-járvány során bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések, a másik pedig, hogy

a Gazprom orosz gázipari vállalat manipulálja az árakat, amik miatt minden energiahordozó ára megemelkedett

– véli a kormányfő.

Emellett bejelentette azt is, hogy az energia- és üzemanyagárak növekedése miatt bekövetkező élelmiszerár-emelést enyhítendő, a családoknak bevételüktől függő járadékokat ajánlanak, amikből közel több mint 5 millió háztartás részesülhet.

Ahogy a lap egy korábbi cikkében írta, Lengyelországban a liszt ára 25 százalékkal ment feljebb, a kenyér 10 százalékkal drágult, és mint hozzátették, jelenleg úgy tűnik, hamar nem várható az árak csökkenése.

Az intézkedések következtében csökkenő állami költségvetési bevételek kiegyensúlyozása érdekében befagyasztják a közigazgatási kiadásokat.

Ahogy a világban mindenhol, Lengyelországban is komoly gondot okoz a benzináremelkedés, azonban Lengyelországban ez új bűncselekmények megjelenésével jár együtt: a napokban például arról cikkeztek, hogy egy banda 330 liter benzint lopott az egyik kútról. A tolvajok gondosan előkészített hordókba tankolták az üzemanyagot, majd fizetés nélkül távoztak. Mire a rendőrök megtalálták őket, körülbelül 160 ezer forintért már el is adták az egészet.

Az üzemanyagárak emelkedésének viszont akadt egy kívülről nézve vicces hozadéka is. Lengyelországban most abból van kisebb belpolitikai botrány, hogy

a rendőrök látták a kormányzó PiS egyik politikusát, ahogy az egyik állami cég mezőgazdasági traktorából ereszti le a benzint.

Jarosław Kubiak ellen most nyomozás folyik az ügyben.

Nálunk nincs adócsökkentés

A magyar állam, mint azt írtuk is, úgy próbál küzdeni az üzemanyagárak emelkedése ellen, hogy 480 forintban maximalizálták a 95-ös benzin árát. Ezt az utat az Európai Unióban egyedül a horvátok választották, de ők is úgy, hogy az aktuális árszinten rögzítették az árakat, nem pedig annál jóval alacsonyabban.

Gulyás Gergely a november eleji Kormányinfón határozottan kijelentette, hogy

az üzemanyagok adótartalma nem változik, a kereskedői árrés csökken, a kereskedőket nem kompenzálják ezért.

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta, a kormány nem nézhette tétlenül, hogy az árak az egekbe emelkednek. „A magas benzinár akkor is bekopogtat az ember lakásába, ha nincs gépjárműve” – fogalmazott. Egy nem sokkal korábbi interjújában egyébként még kockázatosnak minősítette a lépést.

A legnagyobb hazai olajpiaci szereplők másnapi közleménye arról szólt, hogy bár a a 480 forintos hatósági ár nem fáj nekik, a kormány igazán tárgyalhatott volna velük.

A Magyar Ásványolaj Szövetség azért megjegyezte, hogy ha valódi és tartósabb megoldást kerestek volna, akkor nekik is a jövedéki adót vagy az áfát csökkentették volna.

A Magyar Közlönyben megjelent pontos intézkedés azonban már kisebb vihart kavart, miután kiderült, hogy a kutaknak kötelező nyitva lenniük, nem zárhatnak be maguktól – annak ellenére, hogy most veszteséges nyitva tartaniuk.

Azok a kutak, amik nem tartják be az előírásokat, szankciókra számíthatnak, mint a Közlönyben írják, ismételt jogsértés esetén akár fél évre is eltilthatják az üzemeltetőt a saját benzinkútjának üzemeltetésétől. Ha pedig egy üzemeltetőt eltiltottak, az adott benzinkút üzemeltetésére helyette kijelölnek „az érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót”.

NYITÓKÉP: Skitterphoto / Pixabay