Örök slágerek a Fidesz-kongresszuson: Gyurcsány, Brüsszel és migráció

Úgy gyalázzák a Fidesz kongresszusának felszólalói „Gyurcsány emberét”, Márki-Zay Pétert, hogy közben ki sem mondják a nevét. A beszédek alapján úgy tűnik, 2022-re nem sokat változtatnak a kampánystratégián a kormánypártok.

November 14-én tartották a Fidesz 29. tisztújító kongresszusát a Hungexpóban, ahol a legnagyobb kormánypárt delegáltjai új elnökséget választottak maguknak.

A tisztújító kongresszus legnagyobb kérdése nem a pártelnök kérdése volt, ugyanis a Fideszt 1990-2000 között, majd 2003 óta irányító Orbán Viktornak nem volt kihívója, ahogy az eddigi alelnökök személye (Kósa Lajos, Kubatov Gábor, Németh Szilárd) is csak egy helyen változott,

mivel Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter még korábban lemondott alelnöki posztjáról.

Helyére többen is pályáznak: Novák alelnöki székét venné át a Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga, a 2020 novemberi tiszaújvárosi időközi választáson győzedelmeskedő Koncz Zsófia, de elindul még Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Vitályos Eszter országgyűlési képviselő is. Közülük a befutó végül Gál Kinga lett. 

Az eseményen többen is beszédet tartottak, és a Fidesz mellett a párt szövetségesei is képviselték magukat, így a kisebbik kormánypárt, a KDNP elnöke, Semjén Zsolt is a felszólalók listáján szerepelt, de a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a legnagyobb lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusai is felszólaltak.

2022-re készül a Fidesz

Nem meglepő módon a beszédek leginkább a 2022-es választásokról, illetve annak tétjeiről szólnak. Erről értekezett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, egyben miniszterelnök-helyettes is, aki beszédében elismerte:

A centrális erőtér helyett már duális erőtér van már Magyarországon.

Semjén Zsolt szerint egy „reformkommunista-reformfasiszta koalíció” áll a Fidesz-KDNP-vel szemben, majd ezután bizakodóan arról értekezett, hogy a Fidesz-KDNP szövetség nemcsak Magyarországon, de egész Európa a legsikeresebb politikai közössége, ezért jövőre is abszolút többséggel nyernek majd.

A miniszterelnök-helyettes Márki-Zay Péterről csak mint „ez a Márki-Zay nevű ember” beszélt, akiről a kormányzati propagandával megegyező hangnemben azt mondta, alkalmatlan lenne a miniszterelnökségre. De Semjén beszédében odaszúrt a Márki-Zay Péter javára visszalépő Karácsony Gergelynek, Budapest főpolgármesterének is, mondván Karácsonynak meg kellene köszönnie a kormánynak, hogy felépítették Budapestnek a Hungexpót, a kongresszusnak is helyet adó rendezvényközpontot.

Semjén után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke állt a pódiumhoz, aki arról beszélt, a Fidesz az elmúlt időszakban csak jó döntéseket hozott. Őt Kövér László követte, aki szerint a Fidesz kormányzása arról szól, hogy „Magyarország magyar ország” maradjon, majd megismételve négy évvel ezelőtt előadott beszédének fő üzenetét, ismét kijelentette, hogy pártja „a normalistás kevés bástyáinak egyike”.

Kövér ezután nem magától, hanem a Biblából idézve arról beszélt, hogy

a Fidesz „soha véget nem érő harcot” vív, mert „Káin mindig megtalálja az ő népét”,

bár arról már nem beszélt, hogy kit ért ezalatt a nép alatt.

Örök slágerek újracsomagolva: Gyurcsány, migráció és a brüsszeli bürokraták

A házelnök – aki egyben a Fidesz országos választmányának elnöke is – a lengyel-belarusz határon kialakult menekültválságról is beszélt, amiről azt mondta, hibrid háború folyik az EU határán, de szerinte ugyanez a helyzet a magyar-szerb határon is.

Kövér ezután arról beszélt, úgy véli, az EU azon mesterkedik, hogy eltávolítsa a magyar és a lengyel kormánypártokat a hatalomból – bár azt nem fejtette ki, hogy miért és hogyan –, majd beszédét azzal zárta, hogyha ezt a magyarok hagyják, meg is érdemlik.

A migránsozással foglalkozott Deutsch Tamás EP-képviselő is, aki „illegális bevándorlók millióit” vizionálta az EU területére, miközben az EP-képviselő szerint Brüsszelben ezellen semmit nem tesznek.

„Az Európai Unió nettó agyrém, Brüsszel hideg polgárháborút vív a magyar és a lengyel kormány ellen” – mondta a munkája miatt Brüsszelben és Strasbourgban dolgozó EP-képviselő.

Felszólalt a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusa, Marek Kuczyński is, aki megismételte a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki korábbi kijelentését és „a Kreml által inspirált hibrid háborúnak" nevezte a lengyel-belarusz határon kialakult helyzetet, majd Kövér korábbi gondolatmenetét felvéve arról értekezett, hogy „nyugatról is veszély leselkedik" a magyar és lengyel népre, mert Brüsszel „szuperállamot" akar építeni.

Kubatov Gábor leginkább a belpolitikáról értekezett. A párt alelnöke azt mondta, abszurd, hogy ismét Gyurcsány Ferenc a baloldal vezetője. Ugyan Karácsony Gergely többször cáfolta a héten, hogy eladnák a Városházát, Kubatov Gábor tényként állította ezt,

sőt Kubatov szerint az ellenzék a parlamentet is eladná,

bár a költői túlzása során arról már nem beszélt, hogy ezt mégis hogyan tehetné meg az ellenzék.

Egyébként Kubatov is fellapozta korábbi beszédét és megismételte egy korábbi kijelentését, miszerint 2002-ben szavazókörönként öt embert kellett volna még elvinni, hogy ne az MSZP nyerjen, és szerinte most is erre kell majd figyelni. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjéről megállapította, hogy ő „Gyurcsány embere”, bár ő még annyira sem említette ki Márki-Zay Péter nevét, mint Semjén.

Kocsis Máté frakcióvezető beszédében jórészt a parlamenti felszólalásaihoz hasonlóan az ellenzéki pártok vezetőit gyalázta: Karácsony Gergelyt például „részmunkaidős főpolgármesternek” nevezte, aki „jóllakott lajhár módjára mosolyog”, majd folytatva a többiek által elkezdett hagyományt, Márki-Zay Péter neve említése nélkül beszélt a „külföldről menesztett porszívóügynökről”.

Vissza a kályhához: Soros György és rezsicsökkentés

„Hat éve négyszázezer migráns tört be Magyarországra, átmasíroztak az országon, a tisztelet legkisebb jelét sem mutatták irántunk”

– mondta a Fidesz kongresszusán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, bár azt nem említette meg, hogy akkor a Fidesz vonatokkal és buszokkal szállította a magyar-osztrák határra a közel-keleti menekülteket.

Szijjártó szerint továbbra is harcolnak a kötelező menekültkvóták ellen, amit egyébként jelenleg senki nem akar bevezetni az EU-ban.

A lengyel-belarusz határ mentén kialakult válság kapcsán a külügyminiszter meg sem említette Oroszországot vagy Alekszander Lukasenko belarusz diktátort, hanem csak a „Soros-tervről” és az „európai lakosságcseréről” beszélt.

Őt Kovács Péter XVI. kerületi polgármester követte a pódiumon, aki kijelölte a Fidesz-kommunikáció egyik irányát a következő hónapokra: bemutatni, hogy az ellenzéki koalíció mit művel a fővárossal. A fideszes polgármester szerint a városvezetés adót emelne és megismételte a Karácsony által már megcáfolt információt, miszerint eladná a Városházát.

Majd érdekes módon némileg önkritikusan azt is elmondta, a baloldal készpénznek veszi, hogy minden fővárosi körzetet megnyernek, de ezt meg kell akadályozni, mégpedig úgy, hogy minden háztartásba be kell csengetni, még akar is, ha kellemetlen kérdéseket kapnak.

Ezután jött egy érdekes gondolat:

Kovács szerint „itt még meg kell várni, hogy a Fidesz-központ megmondja, hogy mik a jó válaszok a kellemetlen kérdésekre”,

ugyanakkor bizakodva megígérte, hogyha meglesznek a válaszok, akkor a Fidesz ismét visszaszerzi a városokat az ellenzéktől.

A „legjobb szívű fádeszesként” felkonferált Varga Mihály azzal kezdte, ha a baloldal lenne korányon, most „több millióval kevesebb munkahely lenne”, a baloldal és „Brüsszel” természetesen csak akadályozza a kormányt.  Sztojka Attila, a kormány romaügyi biztosa bóvlinak nevezte az ellenzéket, szerinte 2010 előtt félnie kellett a romáknak és nyomorban éltek, mert ez volt a baloldali kormány célja.

Dömötör Csaba a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szintén a migrációról beszélt és a lengyel határról – Oroszországot természetesen ő sem említette. Ő viszont kimondta Márki-Zay Péter nevét, természetesen úgy, mint aki szeretné elősegíteni a migrációt.

Lezsák Sándor egyszerűen csak azt mondta, „sorsdöntő választás előtt állunk”, bár arról nem beszélt, hogy a politikusok minden választást igyekeznek annak beállítani. 

Lezsák szerint jelenleg „háború van”, amiben többek között „genderek támadnak minket”,

bár azt nem fejtette ki, hogy ezalatt pontosan mit ért.

Varga Judit igazságügyminiszter szerint a brüsszeli vezetőknek az NGO-k írják meg előre a beszédeiket, sőt azt is ők mondják meg, hogy miről, mit gondoljanak. De most kiderült, hogy igaza van a magyar kormánynak és az energiaárak vagy éppen a migráció esetében is minket követ Európa – véli Varga.

Gulyás Gergely is „sorsdöntő választásról” beszélt, majd felidézte a baloldal korábbi célkitűzéseit: megszabadulni Gyurcsány Ferenctől és karanténba helyezni a Jobbikot politikai értelemben.

A kancelláriaminiszter szerint a magyar baloldalon erősebb volt a hatalom akarása, ezért Gyurcsány és a Jobbik egymásra találtak, ráadásul Soros György is elkezdte támogatni őket.

Novák Katalin leköszönő alelnök arról beszélt, „elhagytuk az Európai Néppárt süllyedő hajóját ls új szövetséget építünk”.

Németh Szilárd „rezsiharcostársaknak” nevezte a kongresszus tagjait. Szerinte az egyetlen veszély a rezsicsökkentés vívmányaira, hogy „Gyurcsány Márki-Zay hátán visszakapaszkodna a hatalomba”.

Az eseményen kora délután beszédet tart majd Orbán Viktor is.

NYITÓKÉP: Fidesz / Facebook